Évanjil a Matyé
5 Lè i vwè gran foulmoun-lasa, i monté an montangn-la. I sizé é sé disip-la vin owa a-y. 2 Aprésa, i mété-y ka aprann-yo onlo biten. Mi sa i di-yo :
3 « Moun ki ka rann-yo kont kè yo bizwen Bondyé gidé-yo ni tchè-kontan, pas wayòm-la ki an syèl-la sé ta yo.
4 « Moun ki anpenn ni tchè-kontan, pas yo ké konsolé-yo.
5 « Moun ki ni imilité* ni tchè-kontan, pas latè sé ké ta yo.
6 « Moun ki fen é ki swèf sa ki jis* ni tchè-kontan, pas yo ké ni tousa yo vlé.
7 « Moun ki ka aji èvè mizérikòd ni tchè-kontan, pas sé èvè mizérikòd yo ké aji épi yo osi.
8 « Moun ki ni on tchè ki sensè ni tchè-kontan, pas yo ké vwè Bondyé.
9 « Moun ki ka travay pou lapé* ni tchè-kontan, pas yo ké kriyé-yo gason a Bondyé.
10 « Moun yo ka pèwsékité pas yo ka fè sa ki jis ni tchè-kontan, piskè wayòm-la ki an syèl-la sé ta yo.
11 « Zò ni tchè-kontan lè moun ka jiré-zòt akòz dè mwen, lè moun ka pèwsékité-zòt oben lè moun ka bay tout kalté manti asi zòt pou fè-zòt ditò akòz dè mwen. 12 Mèt jwa an tchè a zòt, mèt onlo jwa an tchè a zòt, pas ni on gwo rékonpans ki ka atann-zòt an syèl-la. Pas sé konsa yo pèwsékité sé pwofèt-la ki viv avan zòt la.
13 « Zò kon sèl-la. Men si sèl-la pa’a salé ankò, ès on moun pé wouba-y gou a sèl ? I pa’a sèvi ayen ankò. Onsèl biten yo pé fè èvè-y, sé jété-y déwò la pou yo maché asi-y.
14 « Zò sé limyè a mond-la. Pa ni mwayen kaché on vil lè i anlè on montangn. 15 Lè on moun ka limé on lanp, a pa pou i mété-y anba on pannyé, men sé pou i mété-y on koté ki byen ho. Konsa, lanp-la ka kléré tout sé moun-la ki an kaz-la. 16 Menmjan-la, fè limyè a zòt kléré douvan lézòm pou yo vwè bèl biten zò ka fè é pou yo ba Pap’a zòt ki an syèl-la glwa.
17 « Pa konpranndèdi an vin di-zòt kè Lwa a Moyiz oben sa sé pwofèt-la maké pa ni pon valè ankò*. An pa vin di-zòt yo pa ni valè ankò*, men an vin pou akonpli-yo. 18 San manti ba zòt, menmjan nou sèten kè syèl-la é tè-la pé’é jen disparèt, menmjan-la osi, nou sèten kè pon ti lèt* ni pon ti mòso adan Lwa-la pé’é disparèt toutotan tousa ki maké adan-y pa akonpli. 19 Si on moun pa’a suiv yonn adan sé pi piti komandman-lasa é i ka pousé lézòt fè menm biten ki-y, yo ké di kè sé-y ki pi piti adan wayòm-la ki an syèl-la*. Men si on moun ka suiv sé komandman-lasa é i ka fè moun konnèt-yo, yo ké di kè sé-y ki pi gran adan wayòm-la ki an syèl-la*. 20 Pas an ka di-zòt sa, si zò pa pi jis ki sé iskrib-la é sé farizyen-la, zò pé’é rantré adan wayòm-la ki an syèl-la.
21 « Zò tann kè yo di zansèt a zòt : “Fò pa ou tchouyé ponmoun. Si on moun tchouyé ondòt moun, i ké pasé douvan tribinal-la.” 22 Men mwen an ka di-zòt kè si on moun kòlè èvè frè a-y é kè kòlè a-y pa’a pasé, i ké pasé douvan tribinal-la ; sila ki ka voyé mépri ba frè a-y ké pasé douvan pi gran tribinal-la ; é sila ki ka di frè a-y : “Tèbè ki ou yé !”, yo ké brilé-y adan jéenn-la*.
23 « Si ou k’ay pòté ofrann a-w douvan lotèl-la, é kè lè ou rivé, ou ka sonjé kè frè a-w ni on biten kont vou, 24 lésé ofrann a-w la i yé la, douvan lotèl-la, é pati. Koumansé pa wouvin byen èvè frè a-w, é aprésa, rètouné fè ofrann a-w.
25 « Si on moun pòté plent kont vou, pòté mannèv pou mété-w dakò èvè-y pannan zò k’ay an tribinal-la pou i pa ay vwè jij-la. Konsa, jij-la pé’é lagé-w an men a gad-la, é yo pé’é mété-w lajòl. 26 San manti ba-w, ou pé’é sòti la toutotan ou pa fin péyé dèt a-w, jiska dènyé ti pyès-monné-la.
27 « Zò tann kè yo di : “Fò pa ou fè adiltè*.” 28 Men mwen, an ka di-zòt kè kèlkèswa moun-la ki ka kontinyé gadé on madanm ki pa ta-y jiskatan i anvi kouché èvè-y, i ja fè adiltè èvè-y andidan tchè a-y. 29 Alò si zyé dwat a-w ka fè-w péché, raché-y é jété-y lwen a-w. Pas vométan ou pèd on zyé olyé yo jété tout kò a-w adan jéenn-la. 30 É si men dwat a-w ka fè-w péché, koupé-y é jété-y lwen a-w. Pas vométan ou pèd on men olyé yo jété tout kò a-w adan jéenn-la.
31 « Mi sa yo té di osi : “On moun ki bizwen divòsé èvè madanm a-y dwèt ba-y on papyé a divòs.” 32 Men mwen an ka di-zòt kè si on moun ka divòsé èvè madanm a-y alòskè a pa pou on péché sèksyèl*, i ka mèt madanm-la adan on sitiyasyon ki pé pousé-y fè adiltè ; é si on moun ka mayé èvè on madanm ki divòsé*, i ka fè on adiltè.
33 « Zò sav yo di zansèt a zòt osi : “Fò pa ou fè on pwomès pou ou pa tchenn a mo a-w. Lè ou fè Jéova on pwomès, fò ou rèspèkté sa ou di.” 34 Men mwen an ka di-zòt : Lè zò ka pwomèt on biten, pa di kè syèl-la sé témwen a zòt, pas sé la Bondyé sizé*. 35 Fò pa zò di kè latè sé témwen a zòt nonplis, pas latè ka touvé-y kon on ti ban Bondyé ka mèt pyé a-y asi-y. É pa di kè Jérizalèm sé témwen a zòt, pas sé vil a gran Wa-la*. 36 Lè ou ka fè on pwomès, fò pa ou di : « Si an pa tchenn a mo an mwen, fò an mò ». Pas pa ni mwayen ou fè onsèl chivé a-w vin blan ou nwè. 37 Fò “wi” a zòt sé wi, é fò “non” a zòt sé non ; pas tousa zò ka di anplis ka vin dè méchan-la*.
38 « Zò tann kè yo di : “Si on moun blésé zyé a on moun, fò-yo blésé zyé a-y osi é si on moun kasé dan a ondòt moun, fò-yo kasé dan a-y osi.” 39 Men mi sa an ka di-zòt : Pa goumé èvè on moun ki méchan èvè zòt. Men si on moun ba-w on kalòt asi jou dwat la, ba-y lòt jou-la osi. 40 Si on moun bizwen menné-w douvan tribinal pou pran on lenj a-w, ba-y tout lenj ou ni asi-w. 41 Si on moun ki ni dwa oblijé-w fè on travay ka mandé-w pòté on chaj ba-y si 1 kilomèt, fè-y si 2 kilomèt. 42 Lè on moun ka mandé-w on biten, bay-li, é lèwvwè on moun ka mandé-w prété on lajan*, prété-y lajan-la.
43 « Zò tann kè yo di : “Fò ou enmé pwochen a-w é fò ou hay lènmi a-w.” 44 Men mi sa an ka di-zòt : Kontinyé enmé lènmi a zòt é priyé pou moun ki ka pèwsékité-zòt. 45 Sé konsa zò ké montré kè zò sé pitit a Pap’a zòt ki an syèl-la, pas i ka fè solèy-la lévé asi moun ki méchan é asi moun ki bon, é i ka fè lapli-la tonbé asi moun ki jis é asi moun ki pa jis. 46 Pas si zò enmé yenki moun ki enmé-zòt, zò ka di zò mérité on rékonpans ? Sé moun-la ki ka ranmasé lajan a enpo-la ka fè menm biten ki zòt. 47 Si sé enki frè a-w* ou ka swété bon biten*, ès sé on biten èstraòwdinè ou ka fè ? Sé moun-la ki adan sélézòt nasyon-la pa’a fè menm biten-la alò ? 48 Fò-zò pawfè menmjan Pap’a zòt ki an syèl-la pawfè*.