Védelmi rendszerek és kockázatok Az ember immunrendszere.

Mikrobák milliói ostromolnak minket állandóan, azzal a szándékkal, hogy elözönöljék kellemesen meleg és nedves testünket. Ha bebocsátást nyernek, nagy megrázkódtatásnak néznek elébe. Egy hihetetlenül bonyolult immunrendszerrel találják magukat szembe — millió és millió különlegesen specializálódott sejttel, melyet temérdek fehérje szabályoz. A Time folyóirat a következőket írja: „Az immunrendszert találóan hasonlítják az összes szerv közül a legbonyolultabbhoz, az agyhoz.” Majd William Paul immunológust idézi: „Az immunrendszernek csodás tehetsége van, hogy információkkal foglalkozzon, hogy tanuljon és emlékezzen, hogy információt alkosson, raktározzon és felhasználjon.” Dr. Stephen Sherwin dicséretként hozzáfűzi: „Ez egy hihetetlen rendszer. Felismeri az olyan molekulákat, amelyek azelőtt még sosem fordultak elő a szervezetben. Különbséget tud tenni a között, ami odavaló és a között, ami nem.” És ha valami nem odavaló, akkor kitör a háború, egy totális háború.

Táplálkozás szénhidrátokkal. A szénhidrátban gazdag ételek utólag álmosságot és fáradtságot okozhatnak az ember vérében levő magas szőlőcukorszint ellenére is. Vizsgálatok igazolják, hogy a koncentráció és a vizsgálati eredmények alacsonyabbak egy szénhidrátdús étkezés után. Sokan, akik túl sokat esznek, jobban kedvelik a szénhidrátokat, mint más táplálékokat, nemcsak azért, mert édességet kívánnak enni, hanem mert szeretik a kenyeret és a tésztát. Azok a dohányosok, akik abbahagyják a dohányzást, erősen kívánják a szénhidrátokat, és azért gyarapodnak súlyban, mert több édességet és szénhidrátdús ételt fogyasztanak.

Az elhízásban rejlő kockázat. A középkorú és fiatalabb nők számára bármilyen mértékű súlytöbblet növeli a szívmegbetegedések veszélyét. Ez derül ki egy nyolc éven át folytatott felmérésből, amelyet 116 000 30 és 55 év közötti ápolónő bevonásával végeztek. Az elhízott nőknél a szívmegbetegedések 70 százaléka, a többi nőnél a 40 százaléka súlytöbblet követekezménye. A The New York Times ezzel kapcsolatos cikke így folytatódik: „Férfiak körében végzett korábbi felmérések kimutatták, hogy már egy csekély súlytöbblet is növelte a szívmegbetegedésekre való hajlamot. De ez az első eset, hogy ez akár csak kismértékű elhízás ilyen jellegű kockázatait középkorú nőknél kimutatták, mondja dr. Charles H. Hennekenst, a bostoni Brigham and Women’s Hospital járványtani szakértője, a tanulmány egyik szerzője. Az eredmények azt mutatják, hogy ’az elhízás csakúgy, mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, a gyakori szívmegbetegedések és halálozás fő oka az Egyesült Államokban’— mondta.”

A csecsemő elhalálozás és a dohányzás kapcsolata. Egy három éven át folytatott vizsgálat alapján két svéd orvos szoros kapcsolatot talált a dohányzás és a SIDS-ként ismert csecsemők hirtelen elhalálozási tünetcsoportja között, ami az egy hat hónapos csecsemők ismeretlen okból bekövetkező halálát jelenti. Dr. Bengt Haglund és Sven Cnattingius 280 000 svédországi élveszületés adatait gyűjtötte össze. ebből a csoportból 190 újszülött halt meg SIDS következtében, és az orvosok 50 esetben az anyák dohányzását nevezték meg a halál okaként. Azoknál az anyáknál, akik a terhesség ideje alatt mérsékelt mértékben dohányoztak — 1–9 cigarettát szívtak el naponta — kétszer akkora volt a valószínűsége gyermekük SIDS okozta elvesztésének, mint a nemdohányzó anyák esetében. Az erős dohányosoknál — napi 10 vagy annál több cigaretta — a valószínűség megháromszorozódott. Dr. Haglund elmondta: „A megelőzés lehetőségét szem előtt tartva le kell szögeznünk, hogy a dohányzás egymagában a legfőbb oka a SIDS-nek.” Hangsúlyozta továbbá, hogy egyéb társadalmi-gazdasági tényezők is számításba jöhetnek: az anya életkora, társadalmi helyzete, valamint hogy az apa együtt él-e az anyával és a gyermekkel. A The New York Times cikke a következő következtetést vonta le: „A felmérés kimutatta, hogy a SIDS gyakorisága kisebb a skandináv országokban, mint más fejlett ipari országban, pl. az Egyesült Államokban.”