„A város tele van elnyomással”

AMIKOR a bibliai próféta, Ezékiel egy „elnyomással teli” városra utalt, akkor még nem tudott semmit azokról a problémákról, amelyek napjaink városait sújtják (Ezékiel 9:9, An American Translation). Szavai a problémák titokzatos módon történő megjövendölését sem jelentették. Mindazonáltal amit leírt, az a XX. századi városok pontos leírása lett.

A 5000 Days to Save the Planet (5000 nap a bolygónk megmentéséhez) című könyv ezt jegyezte meg: „Városaink ridegek és eredetiség nélküliek, kellemetlenné váltak arra, hogy bennük éljen és rájuk nézzen az ember . . . Az épületeket, amelyek egyre inkább uralkodóvá válnak a városainkban, úgy építik fel, hogy kevés vagy egyáltalán semmilyen tekintettel nincsenek azokra a személyekre, akiknek lakniuk és dolgozniuk kell bennük.”

Nem túl hízelgő tények városokról

A következőképpen írtak le újságok és folyóiratok kilenc várost, amelyek a világ különböző részein helyezkednek el. Tudnál azonosítani minden várost a pontos neve szerint?

A város, amely Latin-Amerikában helyezkedik el, fiatalkorú bérgyilkosairól és magas gyilkossági arányszámáról híres. Úgy is ismerik, mint a kábítószer-kartell otthonát.

B város „a legrosszabb város az [Egyesült Államokban] az utcai rablótámadások miatt”. 1990 első két hónapja folyamán, a gyilkosságok száma „húsz százalékkal nőtt [az előző év] ugyanattól az időszakától kezdve”.

„Egy évben több millió ember költözik Dél-Amerika, Afrika és Ázsia városközpontjaiba . . . az Ígéret földjének látomása felé vándorolva.” Mivel nem találják meg azt, sokan arra kényszerülnek, hogy szegénységben éljenek, koldulásra vagy lopásra szorulnak az életbenmaradás érdekében. Az afrikai C város és az ázsiai D város lakosai felének — valamint az ázsiai E város hetven százalékának — a jelentések szerint kifogásolható lakóháza van.

„Bár [F város] Észak-Amerika legbiztonságosabb, hatalmas városközpontjai közé tartozik, a növekvő munkanélküliség, a fokozódó bűnözés arányszáma és az etnikai ellenségeskedés mégis arra készteti saját polgárait, hogy eltűnődjenek a siker árnyoldalán is. A bűnözés . . . letöri a város jókedvét. A szexuális támadások száma 19%-kal emelkedik . . . A gyilkosságok száma majdnem 50%-kal nő.”

„Mindennap 1600 ember költözik [a latin-amerikai G városba] . . . Ha a város ebben az ütemben folytatja a növekedést, akkor a század végére harmincmillió ember fog itt lakni. Csigalassúsággal kell majd átküzdeniük magukat a városon a tizenegymillió autó valamelyikében ülve, amelyeket időnként órákig visszatart a forgalmi dugó . . . A levegő szennyezettsége . . . százszor nagyobb az elfogadható szintnél . . . A lakosok negyven százaléka szenved krónikus hörghurutban . . . Csúcsforgalom idején a zajszint a város központjában 90 és 120 decibel közé emelkedik; 70 decibelt már elviselhetetlennek tekintenek.”

„Mindennap húsz tonna kutyaürüléket takarítanak össze [az európai H város] utcáiról és járdáiról . . . A költségeken és a kellemetlenségen kívül komolyabb tényező is napvilágra került. A kutyaürülék a forrása annak a betegségnek, amelyet a Toxocara canis élősködő okoz. A [város] játszóterei és homokozói felét fertőzöttnek találták az élősködő roppant ellenálló képességű mikroszkópikus petéivel, amelyek a cipőtalpon vagy a háziállatok mancsain bejutnak a lakásokba . . . Kimerültség, hasüregi fájdalom, allergiák, szív- és artériás panaszok a korai tünetei a betegségnek.”

„Bár [az ázsiai I várost] egy fejlődésben elmaradt ország túlfejlődött metropoliszának összes problémája sújtja — szegénység, bűnözés, környezetszennyezés —, kezdi úgy megalapozni magát, mint a XXI. század fővárosainak egyike.”

Kivételek vagy a szabály?

Képes voltál azonosítani ezeket a városokat a pontos nevük szerint? Valószínűleg nem, mert az említett problémák közül egyik sem jellemző egyedülálló módon egy bizonyos városra. Ezek inkább jellemzői annak, ami rossz majdnem minden várossal kapcsolatban, bármilyen méretűek is azok, és bárhol legyenek is a világon.

A város, a német napilap, a Süddeutsche Zeitung szerint a kolumbiai Medellín. A gyilkosságok száma csökkent, 1991-ben 7081 volt, 1992-ben „csak” 6622. Mégis a kolumbiai napilap, az El Tiempo arról számol be, hogy az elmúlt évtized folyamán majdnem 45 000 személy halt meg erőszak által. Különböző polgári csoportok ezért jelenleg keményen próbálják megtisztítani a várost és javítani hírnevét.

A The New York Times azonosítása B városra New York Cityként valószínűleg nem meglepetés azoknak az embereknek, akik az elmúlt években tettek ott látogatást, és természetesen a város saját polgárainak sem.

A német folyóirat, a Der Spiegel által adott adatok azon emberek számára vonatkozóan, akik szegénységben élnek a kenyai Nairobiban (C), a Fülöp-szigeteki Manilában (D), és az indiai Kalkuttában (E) azt jelzik, hogy több embert tartanak fogva visszataszító lakónegyedek egyedül ebben a három városban, mint amennyi Dánia vagy Svájc — e gazdag európai országok — egész területén él.

F várost — a kanadai Torontót — a Time folyóirat 1991-es cikke kevésbé hízelgően írta le, mint egy három évvel azelőtt közölt cikk. Az első jelentés, amelynek a címe „Végre egy város, amely működik” volt, megdicsérte a várost, amely „majdnem mindenkire hatással van”. Idézett egy látogatót, amint ezt mondta: „Ez a hely csaknem arra késztetett, hogy újra higgyek a városokban.” Sajnálatos, de a „város, amely működik” úgy látszik, most ugyanazon problémák áldozatául esik, mint amelyek más leromlott városokat sújtanak.

Habár a Time folyóirat úgy beszél G városról, mint amely „az egyik legszebb, legízlésesebb, valamint legkifinomultabb város Amerikában”, ennek ellenére bevallja, hogy ez „természetesen a gazdagok és a turisták Mexikóvárosa”. Ugyanakkor a World Press Review szerint a szegények „a főváros ötszáz szegénynegyedének egyikében” zsúfolódnak össze barakkokban, amelyeket „ipari hulladékból, kartondobozokból, autóroncsokból és lopott építőanyagokból kalapáltak össze”.

H várost a francia hetilap, a L’Express Párizsként azonosítja, amely a The New Encyclopædia Britannica szerint „több száz év óta olyan módszerrel, amit eddig még nem sikerült megfejteni . . . ellenállhatatlan varázst sugároz milliók felé az egész világon”. Komoly problémákkal szembenézve azonban erejét vesztette a „Vidám Párizs” varázsának néhány tényezője.

I városról a Time ezt mondja: „A Nyugat egykor romantikusan a volt Sziám tétlen, álmodozó fővárosának, »a Kelet Velencéjének« tekintette, viszont az angyalok és az aranytemplomok ezen kiszámíthatatlan városa napjainkban Ázsia legújabb virágzó városa.” Még angyalai és templomai is kudarcot vallottak annak meggátolásában, hogy a thaiföldi Bangkok legalább egy időre ne váljon „a szexkereskedelem világfővárosává”.

A városok alapos szemügyre vétele

Egy évtizeddel ezelőtt egy újságíró megjegyezte, hogy bár a hatalmas városok úgy tűnik „ugyanazokban a válságállapotokban osztoznak, mégis mindegyiknek megvan a saját jellegzetessége, és ezért a fennmaradásért is különleges módon küzd”. 1994-ben a városok még mindig küzdenek a fennmaradásért, mindegyik a saját módszere szerint.

Nem mindenki gondolja azt a túlélésért folyó küzdelemről, hogy vesztett ügy. Toronto korábbi polgármestere például optimizmusát fejezte ki, amikor ezt mondta: „Nem gondolom, hogy a város összeomlik. Kihívással néz szembe ugyan, de úgy gondolom, meg tudjuk oldani ezt a problémát.” Igaz, néhány város sikeresen oldott meg, vagy legalább enyhített néhányon problémái közül. Ez azonban többet követelt meg, mint csupán optimizmust.

A múlt év januárjában Eugene Linden ezt írta: „A világ sorsa egybefonódik városainak sorsával.” Így vagy úgy, a városok alakítják világunkat, és továbbra is ezt fogják tenni. Ezenfelül akár ősi, akár modern városokról van szó, hatással vannak ránk személy szerint — valószínűleg jobban, mint képzelnénk. Ez az, amiért a fennmaradásuk sokrétűen összefonódik a miénkkel.

A városok alapos szemügyre vétele tehát nem egyszerűen az általános ismeret öregbítésének célját szolgálja. Fontosabb az, hogy figyelmeztetni fog bennünket arra az ingatag helyzetre, amelyben most a világ találja magát. Kezdjük el hát „a városok alapos szemügyre vételét”. Reméljük, ez a hat részes Ébredjetek! sorozat érdekes, tanulságos és buzdító lesz olvasóinknak. A világ komoly problémái ellenére — amelyek világosan láthatók városaink fennmaradásért folyó küzdelmében — nem teljesen reménytelen minden!

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„A világ sorsa egybefonódik városainak sorsával” (Eugene Linden író)

[Kép a 7. oldalon]

Városról városra utazni talán könnyű, megoldani a problémáikat azonban nem