Bepillantás a jégember elméjébe és világába

TÉRJÜNK vissza Ötzihez. Primitív, ostoba és szépérzék nélküli volt? Az eszközei, a fegyverei és a ruhái mit árulnak el?

A fegyverei azt árulják el, hogy Ötzi rendkívüli ismerettel rendelkezett a ballisztika terén. A két befejezett nyíl vastagabb végén jellegzetes tollak voltak. A tollak olyan szögben voltak odaragasztva, hogy röptében megpörgessék a nyilat, ami igencsak nagy pontosságot tett lehetővé még mintegy 30 méteres távolságra is. Bőrruhái (különféle állati bőrök) elmondanak valamit annak az időszaknak az ízléséről. Manapság a ruha nem csak a test beborításához szükséges, hanem egy bizonyos esztétikai követelményt is ki kell hogy elégítsen. Mi volt a helyzet Ötzi napjaiban? A Time folyóirat ezt mondja, amikor jellemzi a leleteket: „A felsőruha inakból vagy növényi rostokból készült cérnával, látszólag mozaikmintában volt ügyesen összefércelve.” Mind a darabok, mind a megfontolt mód, ahogyan össze lettek varrva, hozzájárultak a „mozaikszerű hatás” eléréséhez — jelenti ki a Der Mann im Eis (Férfi a jégben) című könyv. A tunika felett a Jégember „egy fűből szőtt köpenyt [viselt], amely tökéletesen védte a hidegtől, és a pihenés alatt »matracnak« is használhatta, hogy a teste ne érjen a földhöz” (Focus).

A Time észrevétele szerint felszerelésében „nem várt mértékű bonyolultságot” is megfigyeltek. A tőr például „egy finoman kidolgozott tokkal” volt kiegészítve, „amely növényi szövésű volt”. Giovanni Maria Pace a Gli italiani dell’Età della pietra (A kőkorszaki olaszok) című könyvében úgy értelmezi, hogy akkor a Jégember nyilvánvalóan olyan korszakban élt, amely igazán „gazdag és kulturálisan élénk” volt.

Az Ötzi közelében talált gombákat is meg lehetne említeni. Arra szolgálhattak, hogy tüzet szítson velük, de a szakemberek elmondása alapján valószínűbb, hogy antibiotikus és gyógyászati sajátságaik miatt voltak a Jégembernél, ami egyfajta hordozható „elsősegélykészlet” része volt.

Esztétikai ízlése, értelmi képessége, gyógyászati ismerete és a fémmegmunkálás, a mezőgazdaság, valamint a művészet terén megmutatkozó hozzáértése mind azt mutatja, hogy a gyakran keltett benyomással ellentétben, a Jégember kortársai sokféle területen jól értesültek és kellően képesítettek voltak. Dr. Lawrence Barfield, brit régész kijelentette: „Napjainkban kevesen rendelkezünk olyan ügyességgel, mint a[z i. e.] negyedik évezred idején élt legtöbb ember rendelkezett.” Kifinomult ízlésük például a sírokból feltárt művészi ábrázolásokból és a fém-, valamint kerámiatárgyakból válik nyilvánvalóvá.

Vallásos légkör

„Már amennyire a tudósok eddig felfedezték, soha, sehol, semmilyen korban nem létezett olyan ember, aki valamilyen értelemben ne lett volna vallásos” — írja a The New Encyclopædia Britannica. Amikor a Dizionario delle religioni (Vallások szótára) című könyv arról beszél, hogy a vallás milyen kiemelkedő szerepet játszott az ősi időkben, elmondja, hogy „a mindennapokban felhasznált javakhoz és energiához képest vallásos tevékenységeikre ezekből aránytalanul nagy mennyiséget szántak”.

Ötzi idejének vallási felfogása nyilvánvalóan nagyon elterjedt volt. Sok helyen olyan ősi temetkezési helyszíneket találtak, melyek a temetkezési szertartások sokféleségét és gazdagságát bizonyítják. Több tucat agyagfigurát is találtak, melyek az ősi istenségekhez tartozó isteneket ábrázolták.

Ősi emberi történelem és a Biblia

Az ősi időkről végzett kutatásokból felbukkanó civilizációk akkoriban meglehetősen összetettek voltak. Nem olyan benyomást keltenek, mint egy primitív civilizáció, amely ezernyi probléma mellett azzal küzd, hogy szinte észrevétlenül egy teljesen kialakult társadalommá fejlődjön. A történészek szerint a közösségek különféle méretűek voltak ugyan, de teljesen kifejlettek.

Ez jelentőségteljes bárki számára, aki a Bibliát tanulmányozza. A Mózes első könyve rámutat, hogy az emberi történelemben a kezdet kezdetén — és különösen amikor az emberiség ’elszéledt az egész földnek színére’ — összetett és teljesen kifejlett civilizációk jelentek meg, s a benne élő emberek értelmi és szellemi képességekkel bírtak (1Mózes 11:8, 9).

A Biblia tanúsítja, hogy az embereknek a legkorábbi idők óta technikai és művészi képességeik voltak, mint például „mindenféle réz- és vasszerszámok” kovácsolása (1Mózes 4:20–22). A bibliai feljegyzés szerint az embereknek mindig is tudatos vágyuk volt, hogy valamilyen istenséget imádjanak (1Mózes 4:3, 4; 5:21–24; 6:8, 9; 8:20; Zsidók 11:27). Még ha az ember vallásossága idővel hanyatlott is, a The New Encyclopædia Britannica azt írja, hogy az ember „megrögzötten vallásos” marad.

Az eredetek kutatása

Jóllehet a régészeti kutatások nem tudnak megválaszolni minden kérdést, amely Ötzi felfedezése kapcsán felmerült, azért lehetővé teszik számunkra, hogy némi bepillantást nyerjünk abba a világba, amelyben élt — az úgynevezett őstörténeti idők általános elképzelésétől egy merőben eltérő, összetett világba. Sokkal modernebb volt, mint egyesek hiszik.

Végezetül, a Jégember megjelenéséből és holmijaiból levont tényeket nem számítva, ahogy a National Geographic kijelentette, „vele kapcsolatban szinte minden egyéb dolog részben rejtély, részben feltevés”. Időközben Ötzi egy hideg kamrában fekszik Innsbruckban (Ausztria), mialatt különböző szakterületek 140-nél is több szakembere igyekszik megfejteni a további rejtélyeket, melyek azzal a Jégemberrel kapcsolatosak, aki bejött a hidegről.

[Kép a 8. oldalon]

Törvényszéki szakemberek vizsgálják a Jégember testét Innsbruckban

[Forrásjelzés]

Fotó: Archiv Österreichischer Alpenverein/Innsbruck, S.N.S. Pressebild GmbH