Milyen reményünk van arra, hogy hosszabb ideig élhetünk?

„Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő” (Jób szavai a Jób 14:1 szerint).

MILYEN gyakran írják le az élet rövidségét költői kifejezésekkel! Jóbhoz hasonlóan egy első századi író így fogalmazott: „pára az [életetek], a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik” (Jakab 4:14).

Te is megfigyelted már, milyen szánalmasan rövid az élet? Mintegy négyszáz évvel ezelőtt William Shakespeare írta: „Aludj ki, pisla fény! Az élet: árny, mely jár-kel.” A múlt században pedig egy amerikai indián törzsfőnök tette föl a kérdést: „Mi az élet?” A válasza: „Egy szentjánosbogár felvillanó fénye az éjszakában.”

Mekkora élettartamra számíthatnak az emberek? Mózes próféta mintegy 3500 évvel ezelőtt így írta le korának helyzetét: „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk” (Zsoltárok 90:10).

Hetven év — mindössze 25 567 nap. Nyolcvan év pedig csupán 29 219 napból áll. Milyen kevés is ez! Lehet valamit tenni az ember életének meghosszabbításáért?

Tud segíteni az orvostudomány?

A Science folyóirat megjegyezte: „1900-ban a születéskor várható élettartam [az Egyesült Államokban] negyvenhét év volt, 1988-ra pedig körülbelül hetvenöt évre növekedett.” Mivel jobb egészségügyi ellátás és táplálkozás által lecsökkentették a csecsemőhalandóságot, az Egyesült Államokban élő emberek most körülbelül akkora élettartamra számíthatnak, mint amit Mózes megállapított. Mindamellett várhatjuk-e, hogy feltűnően megnövekszik a legtöbb ember életének hossza?

Figyelemre méltó, amit Leonard Hayflick, az öregedéssel foglalkozó egyik vezető szaktekintély mond a How and Why We Age (Hogyan és miért öregszünk meg) című könyvében: „Az orvosbiológiai kutatásokban elért előrehaladás és a tökéletesített egészségügyi ellátás alkalmazása századunkban bizonyára hatással volt arra, hogy az emberek hosszú ideig éljenek, de ez csak annyit jelent, hogy több ember tudja megközelíteni az emberi élettartam meghatározott felső határát.” Ezért kifejtette: „A várható élettartam megnövekedett, a tényleges élettartam viszont nem; döntő különbség van a kettő között.”

Hol van az emberi élettartam „meghatározott felső határa”? Néhányan úgy vélik, nem valószínű, hogy bárki mostanában 115 évesnél magasabb kort ér meg. A Science folyóirat mégis kijelentette: „1990-es adatok szerint a legmagasabb életkor, amelyet valaki igazolhatóan megért, valamivel százhúsz esztendő fölött van.” Idén pedig az év elején a francia egészségügyi miniszter, valamint riporterek és fotósok nagy csoportja meglátogatta a franciaországi Arles-ban Jeanne Calment-t, az asszony százhuszadik születésnapja alkalmából. Mózes is az átlagosnál jóval tovább, százhúsz évig élt (5Mózes 34:7).

Vajon a tudósok kecsegtetnek olyan reménnyel, hogy az emberek általában ennyi ideig vagy még tovább élhetnek? Nem, a legtöbbjük nem. A Detroit News egyik szalagcíme így szólt: „Egyes kutatók szerint az átlagos élettartam felső határa talán nyolcvanöt év lehet”. A cikkben S. Jay Olshansky, egy öregedéssel foglalkozó elismert szakértő megállapította: „Nyolcvanöt éves koruk után az emberek többszörös szervi elégtelenségben halnak meg. Megáll a lélegzetük. Alapjában véve az időskor miatt halnak meg. Erre pedig nincs orvosság.” Olshansky hozzátette: „Hacsak nem fordítjuk vissza az ember öregedését molekuláris szinten, nincs esély arra, hogy a várható élettartam gyorsan megnövekedjen.”

A Science magazin megjegyezte, hogy talán „megközelítettük már a hosszú élet felső határát, és nem valószínű, hogy a halálozások terén további jelentős csökkenést fogunk tapasztalni”. Azt mondják, hogy ha a halotti bizonyítványokon szereplő összes okot ki tudnánk küszöbölni, a várható élettartam kevesebb mint húsz évvel nőne meg.

Ezért sok tudós nem tartja furcsának az emberek élettartamának hosszát, és nem hiszi, hogy az megváltozna. Miért ésszerű mégis hinni abban, hogy az emberek végül is sokkal tovább fognak élni?