Világméretű, mégis megosztott falu

AZ ÉBREDJETEK! NIGÉRIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

HALLOTTÁL már olyanfajta emberekről szóló történeteket, akiknek nem volt szájuk, és ezért sem enni, sem pedig inni nem tudtak? Azt mondták róluk, hogy szaglás — főleg almák szagolása — által maradtak életben. Egy rossz szag megölte volna őket.

Voltak olyan mesék is, melyek egy nyugat-afrikai népről szóltak, amely arannyal kereskedett. Egy korabeli portugál hajóskapitány ezt mondta: „Kétszáz mérfölddel a [mali] királyságon túl olyan ország található, ahol a lakosoknak a feje, foga és farka olyan, mint a kutyáké. Ezek azok a feketék, akik megtagadják a beszélgetésbe elegyedést, mert nem óhajtanak más embereket látni.” Ez néhány példa azon furcsa elgondolások közül, melyeket sok évvel az utazás és a felfedezés kora előtt hittek az emberek.

Az emberek kapcsolatba kerülnek egymással

Ilyen történeteket századokon keresztül komolyan vettek. Ám amint a felfedezők feltérképezték a földet, nem találtak semmiféle szájatlan, almaszagoló vagy kutyafejű embereket. Napjainkban alig maradt valami rejtély azokkal kapcsolatban, akik határainkon túl élnek. A világ egy egész földre kiterjedő falu lett. A tévé a nappalinkba hozza a külföldi országokat és embereket. A légi úton történő utazás lehetővé teszi, hogy órákon belül meglátogassuk ezeket a külföldi országokat — ezt minden évben emberek milliói teszik. Mások gazdasági vagy politikai okok miatt vannak úton. A következőkről számol be az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapja: „A történelemben eddig még nem tapasztalt mértékben — mely mérték bizonyosan csak emelkedni fog — az emberek világszerte elszakítják magukat otthonuktól, és jobb élet után kutatva más országokba vándorolnak.” Körülbelül 100 millió ember nem abban az országban él, ahol született.

Gazdasági szempontból egyre inkább függenek egymástól a nemzetek. Egy óriási központi idegrendszerhez hasonló, világméretű kommunikációs hálózat köti össze a föld összes nemzetét. Amint az ötleteket, az információkat és a technikai vívmányokat kicserélik egymás között, a kultúrák összeolvadnak és alkalmazkodnak egymáshoz. Az emberek világszerte hasonlóbban öltözködnek, mint ezelőtt bármikor. A világ városainak sok közös vonásuk van — mindenhol vannak rendőrök, luxushotelek, forgalom, üzletek, bankok és szennyezés. Így, amint a világon élő emberek kapcsolatba kerülnek egymással, azt láthatjuk, amit néhányan kibontakozó világkultúrának hívnak.

Amiért megosztottak maradnak az emberek

Míg a népek és kultúrák összekeverednek, addig világos, hogy nem mindenki tekinti a másikat a testvérének. „Mindenki gyors az idegen hibáztatására” — írta egy görög drámaíró több mint 2000 évvel ezelőtt. Sajnos ugyanez igaz napjainkban is. Ennek bizonyítékát könnyű észrevenni az újságok beszámolóiból, amint a vakbuzgóságról, a külföldiek iránti gyűlöletről, az „etnikai tisztogatásról”, a faji viszályokról, a vallási forrongásokról, a polgári személyek lemészárlásáról, a gyilkos harcmezőkről, az olyan táborokról, ahol megerőszakolják a nőket, a kínzásról vagy a népirtásról szólnak.

Természetesen legtöbbünk csak keveset vagy semmit sem tehet annak érdekében, hogy megváltoztassa az etnikai konfliktusokat. Talán még nem is érintenek bennünket közvetlenül. Azonban sokunknak nehézséget okoz, hogy nem tudunk kommunikálni azokkal a külföldiekkel, akikkel kapcsolatba kerülünk — szomszédainkkal, munkatársainkkal vagy iskolatársainkkal.

Nem tűnik furcsának, hogy különböző etnikai csoportokhoz tartozó emberek oly gyakran nehéznek találják, hogy megbízzanak egymásban és értékeljék egymást? Végül is bolygónkon nagyon nagy változatosság és véget nem érő sokoldalúság van. A legtöbbünk értékeli az étel, a zene és a színek gazdagságát, valamint a sokfajta növényt, madarat és állatot. De valahogy nem mindig értékeljük azokat a változatosságokat, amelyek magukban foglalják azokat az embereket, akik nem ugyanúgy gondolkoznak és cselekszenek, ahogyan mi.

Sokan nem figyelnek a népek közötti különbözőségek pozitív oldalaira, hanem hajlanak arra, hogy a különbözőségekre összpontosítsanak, és a viszály alapjául használják fel ezeket. Miért van ez így? Milyen előny származik abból, ha kapcsolatot teremtünk olyan emberekkel, akiknek más a kultúrájuk? Hogyan rombolhatjuk le a kommunikáció előtt álló falakat, és hogyan építhetünk fel hidakat helyettük? A következő cikkek megpróbálnak választ adni ezekre a kérdésekre.