Figyeljük a világot
A bevándorlók az életükkel játszanak
Minden évben illegális bevándorlók ezrei teszik kockára életüket, hogy munkát és jobb életkörülményeket keressenek a Dél-afrikai Köztársaságban. Azt mondják, hogy százakat esznek meg a krokodilok, mialatt átússzák a Limpopo nevű folyót. Másokat elefántok taposnak el, vagy oroszlánok ölnek meg, mialatt keresztülgyalogolnak a Krüger Nemzeti Parkon. A park személyzete nemrégiben lelőtt öt oroszlánt, amely emberevővé vált. „A boncolás során, melyet az öt oroszlánon végeztek, emberi maradványokat találtak az állatok emésztőrendszerében” — számol be a johannesburgi The Star című újság. Nem ismert azoknak az illegális bevándorlóknak a pontos száma, akiket vadállatok ölnek meg. „A rendszeres őrjáratok emberi lábnyomokat találnak, melyek megmagyarázhatatlanul egyszerre csak eltűnnek — írja az újság. — Egy teljesen kifejlett hím [oroszlán] 70 kilogramm húst tud fölfalni egy ültő helyében. Nagyon csekély az esély, hogy emberi maradványok maradnak bizonyítékként, főleg amint az oroszlán zsákmányára megjelennek a hiénák és a sakálok.”
A gyermekek nehéz helyzete a háborúban
A Terre des Hommes nevű szervezet törődik a szükségben lévő gyermekekkel. A szervezet németországi elnöknője, Petra Boxler szerint „körülbelül kétmillió gyermek halt meg háborúkban, összetűzésekben és utcai harcokban az elmúlt tíz évben”. Azonkívül további hatmillió gyermek szenvedett súlyos testi sérülést, és tízmilliónak vannak súlyos érzelmi sebei — számol be a Süddeutsche Zeitung című újság. Boxler azon siránkozik, hogy a gyermekek számára a mostanában dúló háborúk egyre fenyegetőbbé válnak. Néhány országban a gyermekeket erőszakkal gyilkossá nevelik, s más országokban „úgy használják őket, mint élő aknakeresőket”.
„Új” állatokat fedeznek föl
„Alig néhány évtizeddel ezelőtt az volt a köztudatban, hogy a föld legtöbb emlősét, szőrös, meleg vérű és kicsinyeit szoptató teremtményét, már ismerik. De mindez a múlté — mondja az U.S.News & World Report című folyóirat. — A Mammal Species of the World [A világ emlősfajai] című könyv megjelent kiadásaihoz 459 bejegyzést fűztek 1983 és 1993 között. Az elmúlt négy évben a biológusok számtalan további állatot fedeztek föl — rágcsálókat, denevéreket, szarvasféléket, antilopokat, vad szarvasmarhaféléket, és még majmokat is.” Azt jósolják, hogy a most ismert 4600 emlősfaj közel 8000-re fog nőni. Néhány „emlőst a múzeumokban »fedeznek föl«, amikor a tudósok alaposabban szemügyre veszik a példányokat, melyeket évekkel korábban gyűjtöttek össze”. Ezenkívül „sok új faj gazdaszervezete a paraziták csoportjának, valamint más apró teremtményeknek, melyek szintén ismeretlenek a tudomány számára” — jelenti ki a cikk, és „3 újonnan megnevezett emlősből 1 olyan állat, melyet még sohasem látott egy tudós sem”. A legtöbb új fölfedezést a trópusi erdőkben és a világ más elszigetelt területein teszik. „Meglepődve látom, hogy az embereket tűzbe hozza egy lehetséges baktérium a Marson, amikor a saját bolygónkon is hemzsegnek a fölfedezetlen fajok” — mondja George Schaller emlőskutató.
Válaszút előtt a vallás
„Ahogy e század és évezred vége felé közeledünk, érezhető, hogy ez több mint csupán jelképes befejezés, és hogy valami jelentős változás megy végbe — mondta Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsának főtitkára. — A gond az, hogy nem egészen értjük, milyen irányba vezet minket ez a változás. Így hát némileg korlátozva vagyunk abban, hogy tevékenyen formáljuk a változás folyamatát, ehelyett csak válaszolunk és reagálunk” rá. Dr. Raiser a „vallási sokféleséget” az olyan kérdések közé sorolta, amelyekkel szembe kell nézni. Az ENI Bulletin idézte azt a mondását, hogy a kereszténység „még mindig inkább a baj forrása, mintsem a megoldásé”. Továbbá hozzátette: „Messze vagyunk attól, hogy kialakult módszereink legyenek, amelyek segítségével úgy tudnánk együtt élni egymással, mint szomszédok, s nem fenyegető veszedelemnek tekintve a másikat — a vallási meggyőződésében és gyakorlatában tőlünk különböző személyeket —, hanem . . . a gazdagodás lehetséges forrásának.”
Már véget ért az évezred?
A tudósok szerint „az ezredforduló tulajdonképpen több évvel ezelőtt megtörtént. Bocsánat, de mind lemaradtunk róla” — mondja a Newsweek című folyóirat. Az ok? Naptárunk „az idő önkényes felosztására épül”, feltehetően Krisztus születését használva alapul. De a cikk megjegyezte, hogy a mai tudósok úgy vélik, Jézus valójában több évvel a „Krisztus előtt” született. A Newsweek szerint ez „azt jelenti, hogy már jócskán benne járunk a harmadik évezredben”. Ez Alacsony Dionysius hibája, akinek i. sz. 525-ben azt parancsolta I. János pápa, hogy alakítson ki egy irányadó liturgikus naptárt. Dionysius úgy döntött, hogy Jézus születését használja kiindulópontként, de rosszul számolta ki. „A történészek sohasem fogják pontosan tudni, mikor született Jézus — írja a Newsweek. — Még a Krisztus születését ünneplő karácsony dátuma is önkényesen meghatározott. A tudósok azt gondolják, hogy az egyház választotta ki dec. 25-ét, amely egybeesik a téli napforduló pogány ünnepével, és vallási szempontból ellensúlyozza azt.” A bibliai időszámítás arról tanúskodik, hogy Jézus i. e. 2-ben született.
Most már a macskákat sem hagyják ki
New York államban évtizedek óta bűnténynek számít, ha valaki elhagyja egy olyan baleset helyszínét, ahol tehén, ló vagy kutya sérült meg, s nem keresi meg az állat gazdáját, vagy még csak nem is értesíti a helyi rendőrséget. A macskákat figyelmen kívül hagyták. De most orvosolják a dolgot egy új törvénytervezettel, melyet elsöprő többséggel megszavaztak és jóváhagytak a törvényben. Ez a törvény — közismert nevén „lapos macska” törvénytervezet — bűnténynek minősíti, ha valaki elhagyja egy olyan baleset helyszínét, ahol megsérült egy macska, s még csak nem is jelenti a sérülést a rendőrségen. A bejelentés elmulasztása 100 dolláros bírságot jelenthet a macskát „cserbenhagyó, sérülést okozó személynek”. „A macskabarátok elé ezzel az a nagyszerű kilátás tárul, hogy a fajok megkülönböztetésének egyik megnyilvánulása talán véget ér” — jegyezte meg a The New York Times.
„Járványos méreteket öltő elhízottság”
„Az egyre inkább járványos méreteket öltő elhízottság milliók egészségét fenyegeti világszerte — számol be a The Journal of the American Medical Association című folyóirat, idézve egy figyelmeztetést, melyet az Egészségügyi Világszervezet adott ki. — Huszonöt ország élelmezési és egészségügyi szakértői azt állították, hogy az elhízottság elterjedése a felnőttek körében mintegy 25 százalék a nyugat-európai és amerikai országokban. Ez a számadat 40 százalékra emelkedik a kelet-európai és a mediterrán országokban élő nőknél, s az Egyesült Államokban élő színes bőrű nők esetében. Az elhízottság Melanéziában, Mikronéziában és Polinéziában a legelterjedtebb — néhány területen közel 70 százalék.” A szakértők figyelmeztetése szerint, amíg az irányzatok nem változnak a zsírszegényebb étrend és az aktívabb életstílus felé, addig sok ország nézd majd szembe azzal, hogy rengeteg embernek lesz szívkoszorúér-megbetegedése, légzőszervi panaszai, stroke-ja, epehólyag-megbetegedése, rákja, cukorbetegsége és mozgásszervi panaszai. „Az elhízást »úgy kellene tekinteni, mint a korunk egyik leginkább elhanyagolt közegészségi gondját, amely bizonyíthatóan legalább olyan nagy hatással lehet az egészségre, mint a dohányzás« — mondták a szakértők.”
Botor odaadás?
1997. június 1-jén egy alak — melyet valószínűleg a pára okozott — jelent meg a falon, Mexikóváros metrójának egyik állomásán. Sok odaadó katolikusnak ez a Guadalupei Szűz természetfölötti megjelenése volt — ezt a nevet adták Szűz Máriának Mexikóban. „A katolikus egyház nem tekinti valódi csodának a Metró Szüzének megjelenését, hanem egy természetes képződménynek, melyet a vízszivárgás okozott az állomás falain” — jelentette ki az El Universal című újság. Sok ember mégis megáll előtte, hogy imádja, s a képet „több mint ezren keresik föl óránként”. Egy kicsike falmélyedést készítettek a képnek, s egy katolikus pap fölszentelte.
Hasznot húznak a függőségből
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a becslések alapján körülbelül 340 millió kábítószerfüggő van világszerte. A Jornal da Tarde című újság beszámolója szerint „a nyugtatóktól való függőség áll az első helyen 227,5 millió fogyasztóval, vagyis a világ népességének csaknem 4 százalékával. Ez után jön a marihuána 141 millió függő személlyel, ami a világ lakosságának a 2,5 százalékát teszi ki.” Azt is kiszámolták, hogy a tiltott kábítószereknek csak 5-10 százalékát kobozza el a rendőrség. A kábítószerek árusítása mintegy 400 milliárd dollárt hoz a konyhára minden évben. Néhány esetben a kereskedőknek közel 300 százalékos hasznuk van; „ilyen haszonra nem tesznek szert egyetlen másik üzletágban sem” — mondja az újság.