Figyeljük a világot
Erdőtüzek Mexikóban
„Ökológiai katasztrófának” nevezték azt az erdőtűzsorozatot, mely április közepére körülbelül 140 000 hektárnyi területet elpusztított Mexikóban. A mexikói szövetségi kormány egyik titkárnője, Julia Carabias Lillo szerint addigra már mintegy 6800 tűz tombolt Mexikóban, az erdőtüzek szempontjából az elmúlt 57 év legkritikusabbnak mondott időszakában. Bár a hőmérséklet magasabb volt az átlagosnál, és kevés volt a csapadék, a legtöbb tűz mégis „emberi tevékenységek következménye volt: a tudatlanság, a felelőtlenség, sőt a bűnözés műve” — számol be az El Universal című újság. Octavio Escobar López, aki a helyi igazgatója egy olyan bizottságnak, mely a természetes erőforrásokkal foglalkozik, ezt mondta: „Körülbelül tíz évig fog tartani, míg helyreáll mindaz a növény- és állatvilág, mely elpusztult kicsivel több mint három nap alatt.”
A testmozgás és a hosszú élet
„Úgy látszik, hogy egy fürge, félórás gyaloglás csupán havonta hatszor 44 százalékkal csökkenti a [korai] halál kockázatát” — számol be a The New York Times című újság arról a nem régi tanulmányról, mely a hosszú életről készült. Finn kutatók átlagosan 19 évig figyelemmel kísértek csaknem 8000 ikerpárt, és azt tapasztalták, hogy még az alkalomszerűen testmozgást végzőknél is „30 százalékkal kisebb volt a korai halál valószínűsége, mint nem mozgó ikertestvéreiknél”. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy a genetikai tényezőket is figyelembe vették a testmozgás hatásosságának a megállapításakor. Steve Farrell, aki aerobikkal kapcsolatos kutatásokat végez, és nem vett részt a tanulmány elkészítésében, ezt mondta: „Még ha hibásak is génjeid, ez a tanulmány erőteljesen azt sugallja, hogy a fokozott fizikai tevékenység segíthet, hogy tovább élj.”
Tollas gonosztevők?
A dél-afrikai köztársasági rendőrség felgöngyölített egy gyémántcsempészési ügyet, melyben madarakat is használtak. A rendőrség azt mondja, hogy az egyik állami gyémántbánya alkalmazottjai ebédhordókba vagy bő ruhákba bújtatva postagalambokat csempésznek be a bányába. A bányában a madarakat megrakják gyémántokkal, majd szélnek eresztik őket — számol be a Los Angeles Times című újság. A postagalamb a drágakövekkel több kilométert tud repülni. Az elmúlt évek során négy madarat fogtak el, melynél csempészett gyémánt volt. Az egyik esetben a postagalambnál hat karát súlyú, hasítatlan gyémántot találtak, mely a szárnya alá volt szíjazva. Eddig mintegy 70 embert tartóztattak le ennek a módszernek az alkalmazásáért. Az újság elmondása szerint a vállalat tisztviselői úgy becsülik, hogy az ősi folyómederből kitermelt minden 3 gyémántból csaknem 1-et ellopnak a becstelen alkalmazottak.
Génsebészet
Az elmúlt évtizedben a tudósok számos felfedezést tettek azokkal a génekkel kapcsolatban, melyek feltételezhetően szabályozzák az emberek összetett jellemvonásait és rendellenességeit. Néhány tudós azt jósolja, hogy egy szép napon ez képessé teszi majd az emberiséget arra, hogy befolyásolja a géneket, és kiküszöbölje a nemkívánatos sajátosságokat. A The New York Times beszámolója szerint például Lee Silver, a Princeton Egyetem egyik biológusa azt állítja, hogy utódaink intelligensebbek és atlétatermetűbbek lesznek, valamint több száz évig fognak élni. Ám John Horgan, a The End of Science című könyv szerzője ezt mondja: „A kutatók azt remélik, hogy a génsebészettel képesek lesznek az igényeknek megfelelően átalakítani az emberi személyiséget. De mind ez ideig egyetlen olyan állítást sem erősítettek meg az utólagos tanulmányok, mely a géneket az összetett jellemvonásokhoz kapcsolja.” Ezért Horgan hozzáteszi: „Ha megfigyelik a tudomány kudarcait, csakúgy mint a valódi eredményeit, akkor talán mind a tudósok, mind pedig az újságírók olyan képet festenek majd a tudomány tényleges kilátásairól, mely kevésbé eltorzított és őszintébb.”
Kevésbé táplálóak a mezőgazdasági termékek?
Vajon a talajkimerülés következtében kevésbé táplálóak napjainkban a zöldségek és a gyümölcsök? A talajkutatók szerint a válasz: nem. A University of California Berkeley Wellness Letter című hírlevél ezt mondja: „A növényekben lévő vitamint a növények hozzák létre.” Ezért ha a talaj híján van a szükséges ásványi anyagoknak, a növények nem nőnek majd rendesen. A növény talán nem fog virágozni, vagy egyszerűen csak elfonnyad és kipusztul. Hogy ez ne következzen be, a gazdák megtrágyázzák a földet, hogy így visszajuttassák az ásványi anyagokat a földbe. A Wellness Letter ezt mondja: „Ha az általad vásárolt zöldségek és gyümölcsök egészségesnek látszanak, biztos lehetsz benne, hogy tartalmazzák azokat a tápanyagokat, amelyeket tartalmazniuk kell.”
Konyha nélkül épített házak
A becslések szerint Ausztráliában az emberek most az étkezések felét nem otthon oldják meg. Ennek az irányzatnak az a hatása, hogy Sydneyben néhány konyha nélküli lakást építenek — számol be a The Courier-Mail című újság. Ezenkívül — mivel az ausztrálok átlagosan csak 20 percet töltenek ételkészítéssel — sok ausztráliai bevásárlóközpontnak újra át kell vizsgálnia, milyen ételeket kínál a vásárlóinak. Egy sydneyi hatalmas bevásárlóközpont-lánc vezetője azt állítja, hogy Ausztrália követi az Egyesült Államok mintáját, ahol is legtöbbször az ételt nem otthon fogyasztják el az emberek.
A bűnözés és a rasszizmus
A görögországi bűnözés közelmúltban bekövetkezett növekedéséért némelyek a Kelet-Európából és a Balkán-félszigetről (legfőképpen Albániából) érkező menekült- és bevándorlóáradatot hibáztatják. Rikardosz Szomeritisz, a To Vima című újság egyik rovatvezetője azt mondja, hogy a bűnözés ezen növekedése miatt érzett nyugtalanság bizonyosfajta „idegengyűlöletet, gyakran pedig heves rasszizmust” vált ki ebben az országban a külföldiekkel szemben. Ám a kimutatások szerint a bűntettekben az idegenek egyáltalán nem vesznek részt gyakrabban, mint a görögök. A felmérések például azt mutatják, hogy „100 bűnesetből 96-ot [görögök] követnek el” — számol be az újság. „A bűntettek oka társadalmi és gazdasági, nem pedig »rasszista«” — állítja Szomeritisz. Ezenkívül a hírközlő eszközöket is hibáztatja, amiért „módszeresen táplálják az idegengyűlöletet és a rasszizmust”, valamint azért, mert elfogult beszámolókat közölnek a görögországi bűnözésről.
A csip szemmel tartotta őket
A versenyzők az idei bostoni maratoni futáson külön kis csomagot vittek magukkal a 42 195 méteres versenytávon — egy mikrocsipet. Az InformationWeek című folyóirat szerint elektronikus csipet erősítettek az összes nyilvántartásba vett futó ruhájára, hogy megfigyeljék, hogyan halad a versenyben. A csipeket úgy programozták be, hogy „le tudják őket olvasni azok a rádiófrekvenciás vevőkészülékek, melyeket öt kilométerenként állítottak fel”. Majd a futók idejét az Interneten elküldték a versenyt irányító központokba. Ezzel az új technológiával nemcsak a szurkolók kísérhették figyelemmel kedvenc maratoni futóikat, hanem azt is ki tudták zárni, hogy valamelyik futó csalást kíséreljen meg úgy, hogy nem futja le az egész távot.
Kínában újra rábukkantak egy ritka gímszarvasra
„A tibeti gímszarvasról azt gondolták, hogy több mint 50 évvel ezelőtt kipusztult, de most újra rábukkantak néhány példányra Shannan prefektúrában, a Tibeti Autonóm Területen” — számol be a China Today című folyóirat. A mintegy 1,2 méter magas és körülbelül 110 kilogrammos gímszarvasok száma az évek során igencsak megcsappant azok miatt a vadászok miatt, akik a szarvasok értékes agancsait igyekezték megszerezni. A háborút és a környezeti változásokat is megsínylették az állatok. A becslések szerint kevesebb mint 200 példány maradt ebből a csodálatos szarvasból, s ezért a veszélyeztetett fajok között tartják nyilván.
Memóriajátékok
Az első egyesült államokbeli nemzetközi memóriabajnokság versenyzői nemrégiben öt memóriajátékban tették próbára ügyességüket. A megmérettetés magában foglalta 100 átlagos ember arcának a memorizálását, egy 50 soros vers bemagolását (beleértve az írásjeleket is), 125 angol főnév visszaidézését (sorrendben), véletlenszerűen egymás után következő számok sorozatának megjegyzését, és visszaemlékezést egy 52 lapos kártyacsomag lapjaira (melyek meg vannak keverve, és lefelé vannak fordítva). Az egyik versenyző, Wallace Bustello nagy hatást tett részt vevő társaira azzal, hogy 109 egymást követő, véletlenszerűen kiválasztott számot tudott megjegyezni. Ám az összesítésben a győzelmet a 26 éves Tatiana Cooley szerezte meg. A New York-i Daily News című újság szerint ő és apja — aki műholdakat programoz egy űrrepüléssel foglalkozó vállalatnak — régen olyan játékokban versenyeztek, melyek próbára teszik az emlékezetet. „Rendszerint én nyertem” — mondja Tatiana.
Ünnep a Gangesznál
Áprilisban hinduk milliói merítkeztek meg a Gangeszban, amikor a Kumbh mela, azaz a kancsóünnep a csúcspontjához ért. A Kumbh mela egy három hónapos hindu ünnep, melynek során a halhatatlanság ajándékát ünneplik meg. Az ünnepet háromévenként felváltva abban a négy indiai városban tartják, ahol a legenda szerint földre esett a halhatatlanság nektárja, amikor az istenek és a démonok az ég feletti uralomért harcoltak. A múltban sokan életüket vesztették, amikor az emberek megrohanták India szent vizeit, hogy fürödjenek bennük.