„Nem hallgathatok”

1. Miért nem hallgatott Jeremiás és Jehova többi prófétája?

’HALLJÁTOK MEG Jehova szavát!’ Ezek a szavak visszhangoztak Jeruzsálem utcáin és terein i. e. 647-től kezdődően. És Isten prófétája nem szűnt meg hirdetni az üzenetet. Még 40 évvel később is megismételte ezt a felszólítást, amikor a város már elpusztult (Jer 2:4; 42:15). A mindenható Isten azért küldött prófétákat a zsidókhoz, mert azt szerette volna, hogy hallják a tanácsát, és megbánják a bűneiket. Ahogy láthattuk ebben a kiadványban, Jeremiás kiemelkedő próféta volt Isten többi szószólója között. Isten erre utasította őt, amikor megbízta a prófétálással: „mondd el nekik mindazt, amit én megparancsolok neked. Ne rémülj meg tőlük” (Jer 1:17). A feladat egyáltalán nem volt könnyű. Jeremiás testileg-lelkileg szenvedett, ám a próbái ellenére is arra érzett késztetést, hogy teljesítse a rá bízott munkát. Ezt mondta: „Háborog bennem a szívem. Nem hallgathatok” (Jer 4:19).

2–3. a) Hogyan utánozták Jeremiást Jézus tanítványai? b) Miért kövesd Jeremiás példáját?

² Azzal, ahogyan Jeremiás a prófétai megbízatását végezte, példát mutatott Jehova jövőbeni szolgáinak (Jak 5:10). Nem sokkal i. sz. 33 pünkösdje után a zsidó hatóságok letartóztatták Pétert és Jánost, és megtiltották nekik, hogy folytassák a prédikálást. Ismerjük a tanítványok válaszát: „nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszéljünk azokról, amiket láttunk és hallottunk” (Csel 4:19, 20). Miután a főemberek megfenyegették az apostolokat, hogy legközelebb kemény kézzel fognak bánni velük, elengedték őket. Jól tudjuk, hogy mi történt ezután: ezek a hűséges férfiak nem hallgattak. Folytatták a prédikálást.

³ Amikor a Cselekedetek 4:20-at olvasod, érzed Péter és János szavaiból azt a lelkesedést, mely Jeremiást is jellemezte? Jehova Isten szolgájaként te is ugyanilyen eltökélt vagy most, ezekben a jelentőségteljes utolsó napokban, és te is úgy érzed, hogy ’nem hallgathatsz’? Nézzük meg, hogyan lehetünk mi is ugyanolyan erősek és szilárdak, mint amilyen Jeremiás volt, hogy az egyre rosszabbodó állapotok ellenére is folytatni tudjuk a jó hír prédikálását.

NE SZEGJE KEDVEDET A KÖZÖNY

4. Milyen volt az általános beállítottság az ókori Jeruzsálemben?

⁴ Isten azt ígérte, hogy csodálatos életünk lesz, amikor a Fia fog uralkodni. Te meg vagy győződve arról, hogy ez a legnagyszerűbb hír, melyet az emberek hallhatnak? Persze ma is sokan úgy reagálnak, mint annak idején néhány zsidó, akik ezt mondták Jeremiásnak: „Ami azokat a szavakat illeti, amelyeket Jehova nevében intéztél hozzánk, nem hallgatunk rád” (Jer 29:19; 44:16). Jeremiás sokszor részesült ilyen fogadtatásban. És Jehova szolgáinak is sokszor mondják ma ezt az emberek: „Engem ez nem érdekel.” Az általános közöny miatt a Királyság-hírnökök veszíthetnek a lelkesedésükből. Mit tehetsz, ha a területeden közönyösek az emberek, vagy ha úgy érzed, hogy a gyülekezetben néhányaknak vagy éppen neked alábbhagyott emiatt a buzgalmatok?

5. a) Bár az emberek közönyösek voltak, hogyan gondolkodott Jeremiás? b) Miért vannak nagy veszélyben azok, akik közönyösen fogadják a jó hírt?

⁵ Vegyük szemügyre, milyen gondolkodásmódot sajátított el Jeremiás, miközben a jobbára közönyös júdaiak között szolgált. Röviddel azután, hogy prófétálni kezdett, Jehova megmutatta neki, hogy milyen lesz a közelgő isteni ítelet. (Olvassátok fel: Jeremiás 4:23–26.) Jeremiás ebből láthatta, hogy ezrek élete függ attól, hogy hallgatnak-e majd arra a szóra, melyet prófétál, és hogy megfogadják-e azt. Ma is ilyen helyzetben vannak az emberek – azok is, akik a te területeden élnek. Jézus ezt mondta arról ’a napról’, amelyen Jehova végre fogja hajtani az ítéletét a gonosz világ felett: „eljön az mindazokra, akik az egész föld színén laknak. Maradjatok hát ébren, minden időben könyörögve, hogy sikerüljön megmenekülnötök mindattól, aminek meg kell történnie, és megállnotok az Emberfia előtt” (Luk 21:34–36). Jézus szavaiból arra lehet következtetni, hogy akik elvetik a jó hírt, bizony nagy veszélyben vannak.

6. Miért prédikálj kitartóan még azoknak is, akik nem mutatnak érdeklődést az üzenetünk iránt?

⁶ Azoknak viszont, akik a közönyüket félretéve odafigyelnek Jehova szavára, és megfogadják az üzenetünket, felbecsülhetetlen áldásokban lesz részük. Isten mindnyájunknak lehetőséget ad arra, hogy megmeneküljünk a pusztulástól, és beléphessünk az új világba. Bizonyos értelemben Jeremiás szolgálatának idején is ez volt a helyzet. Júda lakói lehetőséget kaptak arra, hogy életben maradjanak. (Olvassátok fel: Jeremiás 26:2, 3.) Jeremiás évtizedeken át arra buzdította segítő szándékkal a zsidókat, hogy ’figyeljenek oda és térjenek meg’, hogy fogadják meg az igaz Isten szavát. Nem tudjuk, hogy a próféta tanúskodásának köszönhetően hányan bánták meg a bűneiket, és hányan változtattak az életükön. De voltak, akik megváltoztak, és ma is sokan megváltoznak. Miközben kitartóan prédikáljuk a jó hírt, sokszor hallunk olyan esetekről, hogy valaki korábban nem figyelt az üzenetünkre, de később érdeklődni kezdett. (Lásd a „Közönyös volt, de megváltozott” című kiemelt részt a 184. oldalon.) Hát nem arra buzdít ez is, hogy állhatatosan hirdessük a jó hírt, mely életeket ment meg?

AZ ELLENSÉGEK NEM OKOZHATNAK MARADANDÓ KÁRT

7. Mi mindennel próbálkoztak Jeremiás ellenségei, hogy lerombolják a prófétaként végzett munkáját?

⁷ Figyelemre méltó, hogy a szolgálata során milyen sokszor próbálták az ellenségei kioltani Jeremiás életét, és lerombolni a munkáját. A hamis próféták megkérdőjelezték mások előtt, amit mondott (Jer 14:13–16). Amikor Jeruzsálem utcáin prófétált, az arra járók hangosan szitkozódtak, és gúnyolták őt (Jer 15:10). Néhányan egyéb módszerekkel próbálták aláásni szavainak a hitelét (Jer 18:18). Voltak, akik heves rágalomhadjáratba kezdtek azzal a céllal, hogy a tiszta szívű emberek meggondolják magukat, és ne figyeljenek oda az Istentől származó igazságokra, melyeket Jeremiás prédikált (Sir 3:61, 62). De feladta a próféta? Ellenkezőleg, tovább folytatta a prédikálást! Hogyan volt képes erre?

8. Hogyan reagált Jeremiás, amikor az ellenségei egyre drasztikusabb eszközökkel léptek fel ellene?

⁸ Jeremiásnak a Jehovába vetett bizalma volt a legnagyobb fegyvere az ellenségeivel szemben. Szolgálatának kezdetén Isten azt ígérte neki, hogy mindig mellette lesz, és meg fogja védeni. (Olvassátok fel: Jeremiás 1:18, 19.) Jeremiás hitt ebben az ígéretben, és Jehova nem okozott neki csalódást. Amikor az ellenségei drasztikusabb eszközökhöz nyúltak, hogy sarokba szorítsák, Jeremiás csak még bátrabb, szilárdabb és kitartóbb lett. Lássuk, hogyan segítettek neki ezek a tulajdonságok.

9–10. Hogyan növelheti a bátorságodat mindaz, ami Jeremiással történt?

⁹ Egyszer a lázadó papok és próféták Júda fejedelmei elé hurcolták Jeremiást, hogy megölessék. Vajon megbénították a prófétát a fenyegetéseik? Nem. Válaszában olyan hatásosan cáfolta meg a hitehagyottak vádjait, hogy végül elkerülte a halálos ítéletet (olvassátok fel: Jeremiás 26:11–16; Luk 21:12–15).

¹⁰ Emlékezz vissza, hogy egy templomi tisztviselő, Pashúr, miután végighallgatta Jeremiás erőteljes üzenetét, kalodába záratta. Pashúr valószínűleg azt gondolta, hogy ezzel megleckéztette Jeremiást, és elhallgat végre. Így hát másnap elengedte. Ám annak ellenére, hogy Jeremiásnak nagy fájdalmai voltak a kínzás miatt, a szemébe mondta Pashúrnak Jehova rá vonatkozó ítéletét. Még a kínzás sem némította el! (Jer 20:1–6). Mitől volt ilyen bátor? „Jehova velem volt, mint egy félelmetes hős. Ezért elbuknak üldözőim, és nem győznek” – mondta (Jer 20:11). Igen, Jeremiás még akkor sem riadt meg, amikor gyűlölködő ellenségekkel nézett szembe, mert erős alapokon állt a Jehovába vetett bizalma. A te bizalmad is lehet ilyen megalapozott.

11–12. a) Miből látszik, hogy Jeremiás a józan eszére hallgatott, amikor Hanánia ellene fordult? b) Milyen eredménye lehet annak, ha ’visszafogod magad rossz körülmények között’?

¹¹ De ne gondoljuk, hogy Jeremiás fanatikus volt. Amikor ellenséges személyekkel találkozott, a józan eszére hallgatott. Tudta, hogy mikor kell távozni. Vegyük például azt az esetet, amikor találkozott Hanániával. Ez a hamis próféta nyilvánosan ellene szegült Jehova prófétai szavának. Jeremiás kijavította Hanániát, és azt is elmagyarázta, hogy miről ismerhető fel egy igaz próféta. Jeremiás nyakában volt egy fa igarúd, ami azt szimbolizálta, hogy a zsidók babiloni fennhatóság alá fognak kerülni. Erre Hanánia dühbe gurult, és összetörte az igarudat. Vajon dühében képes lesz ennél erőszakosabb tettekre is? Senki nem tudhatta. Hogyan reagált Jeremiás? Azt olvassuk, hogy a ’próféta elment útjára’. Vagyis Jeremiás távozott. De Jehova utasítására később visszament, és elmondta Hanániának, hogy mi Isten szándéka: a zsidók Babilon uralma alá fognak kerülni, Hanánia pedig meg fog halni (Jer 28:1–17).

¹² Ebből az ihletett beszámolóból világosan látszik, hogy amikor prédikálunk, fontos a bátorság, de a jó ítélőképesség is. Ha egy házigazda nem hajlandó elfogadni azt, amit a Szentírásból megmutatunk neki, és mérges lesz, sőt, talán még meg is fenyeget minket, udvariasan elköszönhetünk, és folytathatjuk a prédikálást. Nincs szükség arra, hogy heves vitába bocsátkozzunk a Királyság jó híre miatt. Ha ’visszafogjuk magunkat rossz körülmények között’, nyitva marad a lehetőség arra, hogy a házigazda egy másik alkalommal, amikor fogékonyabb, elfogadja a segítséget (olvassátok fel: 2Timóteusz 2:23–25; Péld 17:14).

„NE FÉLJ!”

13. Miért mondta Jehova Jeremiásnak, hogy ’ne féljen’, és miért érdekes ez nekünk?

¹³ Jeruzsálemben borzasztó állapotok uralkodtak, mielőtt i. e. 607-ben elpusztult, és ez az igaz imádókra is hatással volt. Így hát érthető, miért mondta ezt Isten Jeremiásnak: „Ne félj!” (Jer 1:8; Sir 3:57). Majd Jehova megbízta a prófétát, hogy a népének is mondja el ezeket a bátorító szavakat. (Olvassátok fel: Jeremiás 46:27.) Mit tanulhatunk ebből? Mivel a vég idején élünk, veszélyes időkben, lehet, hogy néha mi is félünk. Figyelni fogunk ilyenkor Jehovára, aki igazából nekünk is azt mondja, hogy ’ne féljünk’? E kiadvány egyik korábbi fejezetében megvizsgáltuk már, hogy hogyan tartotta fenn Isten Jeremiást az akkori veszedelmes időkben. Röviden nézzük át újra, hogy mi történt, és lássuk, mi a tanulság számunkra.

14–15. a) Miért volt veszélyben Jeremiás élete? b) Hogyan váltotta valóra Jehova azt az ígéretét, hogy megvédi Jeremiást?

¹⁴ A babiloniak egyre szorosabban tartották a markukban Jeruzsálemet, és végül éhezés tört ki a városban. A legtöbbeknek hamarosan nem volt mit enniük (Jer 37:21). És ha ez még nem lett volna elég, Jeremiást egy olyan helyre vetették, ami a sírjává válhatott volna. Júda fejedelmei rábírták a gyenge jellemű Sedékiás királyt, hogy engedélyezze, hogy bevessék Jeremiást egy mély víztárolóba. A tárolóban víz nem volt, de sár annál több. Jeremiás süllyedni kezdett a sárban, és emberi szemszögből úgy tűnt, hogy nincs kiút. Ha te lettél volna abban a víztárolóban, te féltél volna? (Jer 38:4–6).

¹⁵ Jeremiás is csak egy halandó volt, mint mi, de bízott Jehovában, aki azt ígérte neki, hogy nem fogja cserbenhagyni. (Olvassátok fel: Jeremiás 15:20, 21.) Megjutalmazta Jehova Jeremiást, amiért ennyire bízott benne? Tudjuk, hogy igen. Isten arra indította Ebed-Meleket, hogy szálljon szembe a fejedelmekkel, és szabadítsa meg Jeremiást. A király engedélyével Ebed-Melek kihúzta a prófétát a víztárolóból, megmentve ezzel az életét (Jer 38:7–13).

16. Hogyan mentette meg Jehova a lojálisait, amikor veszélyben volt az életük?

¹⁶ Ám Jeremiás még akkor sem volt túl a veszélyen, amikor már szilárd talaj volt a lába alatt. Ebed-Melek közbenjárt Jeremiásért, és ezt mondta a királynak: „meg fog halni ott, ahol van, az éhínség miatt. Hiszen nincs már kenyér a városban” (Jer 38:9). Annyira kevés volt az élelem Jeruzsálemben, hogy a lakói emberi húst kezdtek enni. De Jehova ismét megmentette a prófétáját. Jeremiás pedig elmondta Jehova ígéretét Ebed-Meleknek, azt, hogy garantáltan életben fog maradni a város elestekor (Jer 39:16–18). Jeremiás soha nem felejtette el Isten megnyugtató szavait: „én veled vagyok, hogy megszabadítsalak” (Jer 1:8). Ezt a két lojális férfit a mindenható Isten védelmezte, így sem ember, sem az éhezés nem végezhetett velük. Nem haltak meg abban a pusztulásra ítélt városban. Egyszóval: Jehova védelmet ígért, és teljesítette is az ígéretét! (Jer 40:1–4).

17. Miért bízz abban, hogy Jehova meg fogja védeni a szolgáit?

¹⁷ Jézus próféciái, melyeket e világrendszer befejezéséről mondott, feltartóztathatatlanul teljesednek, és nemsokára elérik a csúcspontjukat. A közeljövőben lesznek „jelek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig nemzetek gyötrődése, mivel nem ismerik a kiutat . . . , miközben az emberek elalélnak a félelemtől, és azoknak várásától, amik a lakott földre jönnek” (Luk 21:25, 26). Hogy pontosan mik lesznek ezek a jelek, és hogy mit fog a rettegés kiváltani sokakból, még nem tudjuk. De bármi történjen is, nincs okod kételkedni abban, hogy Isten képes megmenteni a népét, és hogy szándékában áll ezt megtenni. Azokra viszont, akik nem élvezik a helyeslését, teljesen más jövő vár. (Olvassátok fel: Jeremiás 8:20; 14:9.) Még ha a szolgái helyzete olyan reménytelennek tűnne is, mint amilyen reménytelen lehet egy nyirkos, sötét víztároló aljában, Jehova meg tudja menteni őket. Azok a szavak, melyeket Isten Ebed-Meleknek mondott, minden szolgájának szólnak: „» . . . gondom lesz rá, hogy megmenekülj, és nem fogsz elhullani a kard által. Zsákmányul kapod a lelkedet, mert bíztál bennem« – ez Jehova kijelentése” (Jer 39:18).

SZAVAK, MELYEK NEKED SZÓLNAK

18. a) Mely szavak változtatták meg Jeremiás életét? b) Mit jelent számodra Isten parancsa, melyet a Jeremiás 1:7-ben olvashatunk?

¹⁸ „Menj el mindazokhoz, akikhez küldelek, és mondj el mindent, amit parancsolok neked” (Jer 1:7). Onnantól kezdve, hogy Jeremiás megkapta ezt a parancsot Istentől, az élete gyökeresen megváltozott. Most már az volt a legfőbb gondja, hogy hirdesse „Jehova szavát”. A „Jehova szava” kifejezés az egész könyvén végigvonul. A könyv utolsó fejezetében Jeremiás arról ír, hogy bevették Jeruzsálemet, és az utolsó királyt, Sedékiást száműzetésbe hurcolták. Igen, Jeremiás egészen addig tanította és intette a júdaiakat, hogy engedelmeskedjenek Jehovának, míg az események nyilvánvalóvá nem tették, hogy a munkáját elvégezte.

19–20. a) Miért tartod követésre méltónak Jeremiás szolgálatát? b) Mi a kapcsolat a prédikálómunka és az öröm és a megelégedettség között? c) Téged hogyan formált a Jeremiás és a Siralmak könyvének az áttanulmányozása?

¹⁹ Sok hasonlóság van Jeremiás megbízatása és Jehova Tanúi nyilvános szolgálata között. Akárcsak Jeremiás, te is az ítélet idején szolgálod az igaz Istent. Biztosan más kötelezettségekre is időt és energiát kell szánnod, ám ebben a világrendszerben a jó hír prédikálásánál nincs fontosabb feladat. A prédikálómunka végzésével dicsőíted Isten nagy nevét, és elismered, hogy a világmindenség Szuverénjeként Jehova korlátlan joggal és hatalommal rendelkezik. (Olvassátok fel: Siralmak 5:19.) Amikor pedig segítesz másoknak megismerni az igaz Istent, és azt, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy élhessenek, rendkívüli szeretetet tanúsítasz a felebarátaid iránt (Jer 25:3–6).

²⁰ Jeremiásban ez fogalmazódott meg a Jehovától kapott munkájáról: „Szavad nekem ujjongássá és szívem örömévé válik, mert a te nevedet viselem, ó, Jehova, seregek Istene!” (Jer 15:16). Ma is ilyen örömet és megelégedettséget érezhet mindenki, akit a szíve arra indít, hogy az igaz Isten nevében beszéljen. És ez nyomós ok arra, hogy Jeremiáshoz hasonlóan mi se hagyjunk fel Jehova üzenetének a hirdetésével!