Miért van Réunionnak olyan sok Királyság-terme?
MADAGASZKÁRTÓL keletre 640 km távolságban hirtelen egy kis sziget, Réunion emelkedik ki a végtelen Indiai-óceánból. Bár mindössze 60 km hosszú és 50 km széles, a sziget mégis ismert vulkanikus kúpjairól és az ismétlődő heves vulkánkitörésekről. A kialudt Piton des Neiges (Havas Csúcs) vulkán tengerszint feletti 3069 méterével a legmagasabb csúcs. A sziget délkeleti részén található egy 2625 méteres működő vulkán, amelynek neve találóan Piton de la Fournaise (Kemence Csúcsa). Micsoda látvány, amikor éjszaka kitör! Sok út kanyarog fel és le a meredek emelkedőkön és lejtőkön lélegzetelállító látványt nyújtva, amit Réunion ijesztő szépségének neveznek.
Miért van olyan sok Királyság-terem?
Réunion igazi szépsége azonban abban rejlik, ahogyan sok szigetlakó a Jehova Tanúi által hirdetett „Királyság jó híré”-re reagál (Máté 24:14). A prédikáló munka itt 1960-ban kezdődött, amikor is két teljes idejű szolga érkezett Franciaországból. Ma, 30 évvel később, az 582 ezer lakos között 1665 Tanú buzgólkodik a Királyság-üzenet terjesztésében — így a szigeten minden 350 emberre jut egy Tanú.
Ez a növekedés megfelelő összejöveteli helyeket is igényelt, ahol a Tanúk imádatot gyakorolhatnak és szellemi oktatásban részesülhetnek (Zsidók 10:24, 25). Réunion 19 gyülekezetéből már 13-nak van saját építésű Királyság-terme. Ezen a területen gyakoriak a ciklonok, ezért ezek erős épületek, melyek megépítése jelentős mennyiségű időt — és komoly költséget — igényelt. Akkor hogyan lehet ilyen termeket építeni, hiszen a legtöbb Tanú ezen a szigeten átlagos jövedelmű és nagy családot tart el? A Biblia szavait idézve a válasz az, hogy ’Jehova keze nem rövid’ (Ésaiás 59:1).
Legyőzve az akadályokat
Nézzük például, hogyan indította Jehova az emberek szívét arra, hogy segítséget nyújtsanak a Réunion délnyugati részén fekvő kisváros, St.-Louis Királyság-termének építéséhez. Miután a terveket jóváhagyták, egy fiatal testvér, aki kőművesnek tanult, elmondta tanárának, hogy Királyság-terem épül önkéntes munkával. A tanár nem csupán saját munkáját ajánlotta fel, hanem az egész osztályát elvitte a telekre alapot ásni. Később ő adományozta az alaphoz szükséges acélt.
Amikor az egyik hét végén több mint száz önkéntes gyűlt össze, hogy lebetonozzanak egy körülbelül 190 négyzetméteres területet, meglepve tapasztalták, hogy a város kikapcsolta a vízszolgáltatást. Hogyan készítették elő a betont víz nélkül? Az egyik munkás, aki ismerte a tűzoltóság vezetőjét, elhatározta, hogy ezt a kellemetlen helyzetet elmondja ennek a szívélyes embernek. Kicsivel később egy tűzoltóautó érkezett a telekre. A jármű elegendő vizet tartalmazott a feladat megoldásához, és a tűzoltóság engedélyezte, hogy a kocsi egész nap ott maradjon! Ez érthetően az összes önkéntest arra indította, hogy egész szívét beleadja a munkába.
Jehova segítsége nyilvánvaló volt más akadályok legyőzésekor is. Például, az építkezés egyik fázisában a mennyezet már elő volt készítve 22 különleges csillár számára, amit nyolc hónappal korábban rendeltek meg. De a cég közölte a testvérekkel, hogy annak a modellnek a gyártását beszüntették. Mit lehetett tenni? Ki kell cserélni a teljes tervet és a mennyezetet? Nem, mert a testvérek éppen a kellő időben hallottak egy helyi vállalkozóról, akinek voltak hasonló lámpái egy soha meg nem valósult feladathoz.
„Mennyi van?” — kérdezték.
„Körülbelül 25” — válaszolta.
Minden további késedelem nélkül megvették és felszerelték a világítótesteket.
Amint a munka előrehaladt, egy személyre, aki nem régen kezdte el a Biblia tanulmányozását Jehova Tanúival, nagy hatást tett a gyönyörű épület.
„Mondd — kérdezte —, kell még nektek valami?”
„Igen” — válaszolta egy testvér. „Szükségünk van hangosító berendezésre.”
Ekkor ez az újonnan érdeklődő személy azonnal elővette csekkfüzetét, és a teljesen új hangosítás megvásárlásához közel elegendő pénzt adományozott. Az ilyen hozzájárulások, az Őr Torony Társulat Egyesült Államokbeli központjából érkezett nagylelkű kölcsönnel együtt, segítették a gyülekezetet befejezni ezt a gyönyörű Királyság-termet.
Mindennek betetőzéseként, a St.-Louisi gyülekezet örömmel vette, hogy Carey W. Barber testvér, Jehova Tanúi Vezető Testületének tagja eljött és átadta a Királyság-termet 1988 decemberében. Barber testvér pedig a tervek szerint azért jött a Szervezet New York-i, Brooklynban található központjából, hogy átadja az új fiókhivatalt a szomszédos Mauritius szigeten. Mikor a testvérek St.-Louisban ezt meghallották, három hét alatt előteremtették az ő és a mauritiusi Fiókbizottság egy tagja számára szükséges pénzt a repülőúthoz, hogy Mauritiusról átutazhassanak Réunionba. Az azóta bekövetkezett növekedés miatt a St.-Louis-i gyülekezetnek ketté kellett válnia. Most két gyülekezet osztozik az új Királyság-termen.
Jehováé az érdem
Mi a helyzet a Réunionban lévő többi gyülekezettel? A Királyság-prédikáló munkára adott nagyszerű reagálásként az összejöveteleken jelenlévők száma a Királyság-termekben a szigeten élő Jehova Tanúinak másfél—kétszerese. Így már érthető miért van szükség oly sok Királyság-teremre Réunionban. Valóban, csupán St.-Louisban az elsőt követően további három épült, és ezzel összesen 13 lett a szigeten található 19 gyülekezet részére.
Mindezekért Jehováé az érdem, aki előre megmondta: „A kevés ezerré lesz és a kicsiny hatalmas nemzetté. Én, Jehova, felgyorsítom ezt a maga idejében” (Ésaiás 60:22). Amint a föld más részein, úgy ezen a csodálatos szigeten is igaznak bizonyul ez a prófécia.