Tudtad?

Mi volt a városkapu, amelyet gyakran említenek a Bibliában?

▪ A bibliai időkben a legtöbb várost védőfalak vették körül. Sok kapun belül nyilvános területek voltak, ahol az emberek összegyűltek, kereskedtek, és híreket osztottak meg egymással. Itt hangzottak el a közérdekű bejelentések, és a próféták is itt mondták el az üzenetüket (Jeremiás 17:19, 20). Egy könyv azt írja, hogy „szinte az összes nyilvános ügyet a városkapukban vagy azok közelében bonyolították le” (The Land and the Book).

Például amikor Ábrahám temetkezési helyet vásárolt Efrontól a családja számára, ezt „Hét fiainak, valamint mindazoknak a szeme előtt [tette], akik beléptek a [város] kapuján” (1Mózes 23:7–18). Boáz pedig megkért tíz betlehemi vént, hogy üljenek le a városkapuban, mialatt ő a jelenlétükben tisztázza Ruth jövőjét, és elrendezi elhunyt férje örökségének az ügyét, a sógorsági házassággal kapcsolatos törvény szerint (Ruth 4:1, 2). Amikor a város vénei bírói szerepet töltöttek be, rendszerint a városkapuban ültek le, hogy meghallgassák az ügyet, döntést hozzanak, és végrehajtsák az ítéletet (5Mózes 21:19).

A Biblia utal rá, hogy Ofírnak jó minőségű aranya volt. Hol volt Ofír?

▪ Jób könyve említi először úgy ’Ofír aranyát’, mint amely egyenértékű a ’színarannyal’ (Jób 28:15, 16). Körülbelül 600 évvel Jób napjai után Dávid király gyűjtött „Ofír aranyából” Jeruzsálembe, Jehova templomának az építéséhez. Hozzá hasonlóan a fia, Salamon is hozatott az országba aranyat Ofírból (1Krónikák 29:3, 4; 1Királyok 9:28).

A Szentírás szerint Salamon a Vörös-tenger partján, Ecjon-Geberben egy hajóflottát építtetett, amely aranyat szállított Ofírból (1Királyok 9:26). Tudósok úgy vélik, hogy Ecjon-Geber az Akabai-öböl északi zugában feküdt, nem messze a mai Elat és Akaba városaitól. Ecjon-Geberből a hajók eljuthattak a Vörös-tenger bármely részére, sőt még a messzebb található afrikai vagy indiai partok kereskedelmi központjaihoz is. Egyesek szerint valahol ezeken a területeken volt Ofír. Mások úgy gondolják, hogy Ofír Arábiában feküdt, ahol ókori aranybányákat fedeztek fel, és ahol a mai napig bányásznak aranyat.

Sokak szerint Salamon aranybányái pusztán a legendákban léteztek. De Kenneth A. Kitchen egyiptológus ezt írja: „Hogy Ofír létezett, az nem mítosz. Egy valószínűleg [i. e.] nyolcadik századból származó héber osztrakonon [cserépdarabon] a következő jól olvasható, rövid feljegyzés áll: »Ofír aranya Bét-Horon számára: 30 sekel«. Ofírt itt úgy említik, mint valóságos aranylelőhelyet, éppúgy, mint ahogy az egyiptomi kéziratok említik »Amau aranyát«, »Punt aranyát« és »Kús aranyát«. Ezek az aranyak vagy a minőségük, vagy pedig a lelőhely neve után kapták a nevüket.”

[Kép a 15. oldalon]

Ábrahám a városkapunál a föld megvásárlásakor

[Kép a 15. oldalon]

Ofír neve egy héber osztrakonon

[Forrásjelzés]

Collection of Israel Antiquities Authority, Photo © The Israel Museum, Jerusalem