LUKÁCS
Magyarázó jegyzetek – 12. fejezet
sokezres: Szó szerint: „tízezres”; „hatalmas”. A görög szó egy tízezres tömegre utal szó szerint, ám egy nagyon nagy, meghatározatlan számot is lehet érteni alatta.
kovászától: Vagy: „élesztőjétől”. A kovászt a Biblia gyakran a bűn és a romlottság jelképeként használja, és itt a romlott tanításokra és befolyásra utal (Mt 16:6, 11, 12; 1Ko 5:6–8).
a világosságban: Vagyis mások előtt, nyíltan.
a háztetőkről hirdetik majd: Lásd a Mt 10:27-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
gyehennába: Lásd a Mt 5:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
verebet: Lásd a Mt 10:29-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
két csekély értékű pénzérméért: Szó szerint: „két assarionért”. Korábban, a harmadik galileai körútja során Jézus azt mondta, hogy két veréb egy assarionba kerül (Mt 10:29). Egy assarion 45 percnyi munka bére volt. (Lásd a B14-es függ.-et.) Most, feltehetően egy évvel később, a júdeai szolgálata idején Jézus azt mondta Lukács feljegyzése szerint, hogy két assarionért öt verebet lehet venni. Ebből kiderül, hogy a verebek annyira keveset értek, hogy a kereskedők az ötödiket ingyen adták.
tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken: Lásd a Mt 10:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
nyilvánosan kihallgatnak: Esetleg: „zsinagógákba visznek”. Az itt használt görög szü·na·gó·géʹ főnév szó szerint azt jelenti, hogy ’egybehozás’; ’közösség’. A legtöbb helyen a Keresztény görög iratokban azt az épületet vagy helyet jelöli, ahol a zsidók összegyűltek, hogy olvassák az Írásokat, oktatást kapjanak, prédikációt tartsanak és imádkozzanak. (Lásd a Szójegyzékben a „Zsinagóga” címszót.) A szó ebben a szövegkörnyezetben utalhat olyan „zsinagógákra”, melyekben helyi zsidó bíróságok működtek (lásd a Mt 10:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet), de itt úgy tűnik, tágabb értelemben szerepel, és olyan nyilvános összejövetelekre utal, melyeken zsidók és nem zsidók is részt vehettek. Ezeknek a gyűléseknek a keretén belül jogi eljárást tudtak folytatni egy keresztény ellen, és talán bírói ítéletet hoztak ellene a hite miatt.
ossza meg velem az örökséget: A mózesi törvény teljesen egyértelműen leírta, hogyan kell elosztani az örökséget a testvérek között. A legidősebb fiú kétszeres részt kapott, mivel idővel ő vette át a családfő szerepét (5Mó 21:17). A maradék örökséget a többi örökös között kellett elosztani. Úgy tűnik, hogy a férfi, akire ez a vers hivatkozik, kapzsi volt, és többet akart annál, mint ami törvényesen járt neki. Ez lehet a magyarázat az illetlen viselkedésére, hogy félbeszakította Jézus tanítását egy mindennapos üggyel. Jézus bölcs volt, és nem foglalt állást ebben a kérdésben, viszont a későbbiekben figyelmeztetett a kapzsiság veszélyére.
elosszam: Jézus itt elismeri, hogy nincs szükség arra, hogy egy olyan kérdésben foglaljon állást, amellyel kapcsolatban egyértelmű útmutatást adott a mózesi törvény. Emellett a törvény véneket bízott meg azzal, hogy döntést hozzanak pénzügyi vitákban. Jézus azzal is tisztában volt, hogy nem azért jött a földre, hogy belefolyjon világi ügyekbe, hanem hogy az Isten királyságáról szóló jó hírt hirdesse.
kapzsiságtól: Vagy: „mohóságtól”. A görög ple·o·ne·xiʹa szó azt jelenti szó szerint, hogy valaki többet akar, és arra utal, hogy valaki csillapíthatatlan vágyat érez arra, hogy még több mindene legyen. Ugyanez a görög szó szerepel az Ef 4:19; 5:3-ban is. Miután Pál megemlíti a mohóságot a Kol 3:5-ben, még hozzáfűzi, hogy „ami bálványimádás”.
egy szemléltetést: Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
magamnak: Vagy: „a lelkemnek”. A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, háromszor fordul elő a 19. és 20. versben. Ennek a kifejezésnek a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Itt magára az emberre utal – az anyagi, látható, megfogható emberre –, nem pedig az emberi testen belül egy láthatatlan, megfoghatatlan részre. Ezért „a lelkemnek” és „magamnak” kifejezések alapvetően ugyanazt jelentik. (Lásd a Nagy vagyonod van kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben és a Lk 12:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Nagy vagyonod van: Vagy: „lelkem, nagy vagyonod van”. Az esztelen ember itt saját magát szólítja meg. Ahogy az a magamnak szóhoz tartozó magyarázó jegyzetben ki lett fejtve ebben a versben, a görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, itt magára az emberre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)
Esztelen: Vagy: „bolond”. A Bibliában az olyan kifejezések, mint az „esztelen” vagy „bolond” általában nem arra utalnak, hogy valakinek az értelmi képességeivel van gond, hanem arra, hogy valaki elutasítja az észérveket, és erkölcsi szempontból ostoba életutat követ, amely nincs összhangban Isten igazságos irányadó mértékeivel.
meghalsz: Vagy: „elkérik tőled a lelkedet”. Ahogy az a Lk 12:19-hez tartozó magyarázó jegyzetben ki van fejtve, az általában „lélek”-nek fordított görög pszü·khéʹ szónak a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. Itt valakinek az életét jelképezi. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Az „elkérik” jelentésű görög ige többes szám harmadik személyben szerepel, de nem emberek vagy angyalok csoportjára utal, hanem egyszerűen arra, hogy mi fog történni a férfival. Jézus nem nevezte meg konkrétan, hogy hogyan fog meghalni a férfi, vagy hogy ki veszi el az életét. A lényeg az volt, hogy a férfi aznap éjjel valamilyen módon meghal.
Isten szemében nem gazdag: Vagyis nem gazdag olyasmiben, ami Isten szemszögéből nézve fontos.
ne aggódjatok tovább: Az ebben a tiltásban szereplő me·ri·mnaʹó görög ige olyan igeidőben áll, mely egy folyamatban levő cselekvés abbahagyására utal. Az „aggódik”-nak fordított görög ige olyan aggodalmaskodást foglal magában, amely megosztja és eltereli az ember figyelmét, megfosztva őt az örömtől. Lukács ugyanezt a görög igét használja a Lk 12:11, 25, 26-ban, Pál pedig az 1Ko 7:32–34-ben és a Flp 4:6-ban. (Lásd a Mt 6:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
életetek: Vagy: „lelketek”. A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában a „lélek” szóval adnak vissza, itt valakinek az életére vonatkozik. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)
az élet: Vagy: „a lélek”. Akárcsak az előző versben, a görög pszü·khéʹ szó itt is valakinek az életére vonatkozik. Ebben a szövegkörnyezetben az élet (lélek) és a test együtt az egész személyt jelképezi.
hollókat: A Keresztény görög iratok egyedül itt említi meg ezt a madarat. Amikor Jézus a hegyi beszédben egy hasonló ösztönzést mondott, nem egy konkrét madárra utalt (Mt 6:26). Lukács beszámolója akkor játszódik, amikor Jézus Júdeában szolgált, úgy 18 hónappal azután, hogy Galileában elmondta a hegyi beszédet. Jézus itt azzal ad nyomatékot a felszólításának, hogy a hollót említi, egy olyan madarat, mely a törvényszövetség értelmében tisztátalan volt (3Mó 11:13, 15). A tanulság nyilvánvalóan az, hogy mivel Isten gondoskodik a tisztátalan hollókról, biztosak lehetünk benne, hogy sosem hagyja magukra azokat, akik benne bíznak.
egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét: Lásd a Mt 6:27-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
egy ilyen kis dolgot: Vagy: „egy ilyen nagyon kicsi dolgot”. Szó szerint: „a legkisebb dolgot”. Ez nyilvánvalóan az előző versben szereplő gondolatra utal, hogy senki sincs, aki egy kicsit is meg tudná hosszabbítani az életét. Ha nem képesek erre az emberek, akkor miért kellene nagy gonddal azon fáradozniuk, hogy hatalmas vagyont gyűjtsenek, sok ételük, ruhájuk, lakásuk és tulajdonuk legyen?
liliomok: Egyesek szerint ez a szó a szellőrózsára utal, de sokféle virágot jelenthet, például a tulipánt, a jácintot, a nőszirmot és a kardvirágot. Némelyek úgy vélik, hogy Jézus egyszerűen csak az azon a vidéken növő vadvirágokra gondolt, és ezért a görög szót egy általánosabb szóval is vissza lehet adni, például azzal, hogy „virágok” vagy „vadvirágok”. Erre enged következtetni a párhuzamos beszámoló, mely „a mező növényzetét” említi (Lk 12:28; Mt 6:28–30).
növényzetet. . . kemencébe: Lásd a Mt 6:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
ti kishitűek: Lásd a Mt 6:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
hagyjatok fel a túlzott aggodalmaskodással: Vagy: „ne aggódjatok tovább”. A me·te·ó·riʹzo·mai görög szó csak itt fordul elő a Keresztény görög iratokban. A klasszikus görög nyelvben azt jelentette, hogy „magasra emel”; „felakaszt”; de arra is használták, hogy a hajó a tengeren hánykolódik. Ebben a szövegkörnyezetben viszont jelképes értelemben szerepel, és arra utal, hogy valaki nyugtalan, zaklatott, mintha a kételyek és aggodalmak miatt ide-oda hánykolódna vagy ingadozna.
állandóan. . . legyen: A görög igealak folyamatos cselekvésre utal, és úgy is lehet fordítani, hogy „folyamatosan legyen”. Jézus igaz követőinek az életében nem csupán egy ideig van az első helyen a királyság, aztán pedig más dolgokat helyeznek előtérbe. Mindig a királyságnak kell a legfontosabbnak lennie az életükben. Amikor Jézus elmondta a hegyi beszédet Galileában, ugyanezt a tanácsot adta, mely a Mt 6:33-ban van feljegyezve. Lukács beszámolójának ez a része körülbelül másfél évvel későbbi eseményeket örökít meg, melyekre Jézus szolgálatának befejező szakaszában került sor, valószínűleg Júdeában. Jézus kétségkívül indokoltnak látta, hogy megismételje a korábbi felszólítását.
irgalmas adományokat: Lásd a Mt 6:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Legyetek felöltözve, álljatok készen: Szó szerint: „legyen felövezve derekatok”. Ez az idióma arra utal, hogy az emberek felkötötték egy övvel a hosszú alsóruhájuk végét, hogy ne akadályozza őket egy munka elvégzésében, a futásban és ehhez hasonlókban. Idővel azt jelezte, hogy valaki készen áll valamilyen tevékenységre. Többször is előfordulnak hasonló kifejezések a Héber iratokban. (Például: 2Mó 12:11, lábj.; 1Ki 18:46, lábj.; 2Ki 3:21, lábj.; 4:29; Pl 31:17, lábj.; Jr 1:17, lábj.) Ebben a szövegkörnyezetben az igealak arra enged következtetni, hogy valaki folyamatosan készen áll Isten szolgálatára. Ugyanez a görög ige a Lk 12:37-ben így van visszaadva: „átöltözik egy szolgának a ruhájába”, vagy „felövezi magát, hogy szolgáljon”. Az 1Pt 1:13-ban az a kifejezés, hogy „készítsétek fel azért elméteket fokozott tevékenységre”, szó szerint így hangzik: „övezzétek fel azért elméteket tevékenységre”.
átöltözik egy szolgának a ruhájába: Vagy: „felövezi magát, hogy szolgáljon”. Szó szerint: „felövezi magát”. (Lásd a Lk 12:35; 17:8-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
második őrszolgálatkor: Vagyis kb. este 9 órától éjfélig. Ez a görögök és a rómaiak rendszerét követte, akik négy részre osztották az éjjeli őrszolgálatot. A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de az i. sz. I. századra átvették a rómaiak rendszerét. (Lásd a Mt 14:25-höz és a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
a harmadik: Vagyis éjféltől kb. hajnali 3 óráig. (Lásd a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
sáfár: Vagy: „a ház ügyintézője”. A görög oi·ko·noʹmosz szó olyan szolgára utal, aki más szolgák fölé van kinevezve. Az ókori időkben ezt a feladatot gyakran egy hűséges szolga látta el, akire az ura ügyeinek az intézését bízták. Ezért ez bizalmi állás volt. Ilyen sáfár volt Ábrahámnak az a szolgája, aki Ábrahám házának ügyeit igazgatta (1Mó 24:2). Ez Józsefre is igaz volt, ahogy az az 1Mó 39:4-ből kiderül. A „sáfár” szó egyes számban szerepel Jézus szemléltetésében, ám ebből nem feltétlenül következik az, hogy egyetlen konkrét személy. A Szentírásban van arra példa, hogy egy egyes számú főnév egy csoportra utal. Jehova például Izrael nemzetének ezt mondta: „Ti vagytok az én tanúim [többes szám]. . . igen, szolgám [egyes szám], akit kiválasztottam” (Ézs 43:10). Ehhez hasonlóan ebben a szemléltetésben is a „sáfár” szó több személyre utal. A párhuzamos beszámoló a Mt 24:45-ben így hívja ezt a sáfárt: „hű és értelmes rabszolga”.
értelmes: Vagy: „bölcs”. Az itt használt görög melléknév, a phroʹni·mosz a megértésre utal, melyhez éleslátás, előrelátás, tisztánlátás, körültekintés és gyakorlatban használt bölcsesség kapcsolódik. Lukács ugyanennek a görög szónak használja egy formáját a Lk 16:8-ban, ahol úgy van visszaadva, hogy „bölcsebben” viselkedik. Ugyanez a görög szó található a Mt 7:24; 25:2, 4, 8, 9-ben. A Septuaginta ezt a szót használja Józseffel kapcsolatban az 1Mó 41:33, 39-ben.
szolgákból álló személyzete: Vagy: „háziszolgái”. A Mt 24:45-ben használt „háziszolgák” (görögül oi·ke·teiʹa) szóhoz hasonlóan ez a szó (görögül: the·ra·peiʹa) is minden olyan szolgára vonatkozik, aki az úr háznépének a tagja. Lukács olyan kifejezést használ, mely gyakori a klasszikus görögben, és alapvetően ugyanazzal a jelentéssel bír, mint a Máté által használt szó. Az, hogy Lukács ezt a kifejezést használja, arra utal, hogy orvosként tanult személy volt.
ez a rabszolga: A 42. versben említett sáfárra itt úgy történik utalás, hogy „rabszolga”. (Lásd a Lk 12:42-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Ha „ez a rabszolga” hű, jutalomban fog részesülni (Lk 12:44). A párhuzamos szemléltetésben, a Mt 24:45–47-ben úgy hívják ezt a sáfárt, hogy „a hű és értelmes rabszolga”. (Lásd a Lk 12:45-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
ez a rabszolga: Az itt említett rabszolga a Lk 12:42-ben említett sáfárra utal. Ha „ez a rabszolga” hű, jutalomban fog részesülni (Lk 12:43, 44). Viszont ha hűtlen, akkor az ura „megbünteti őt a legnagyobb szigorral” (Lk 12:46). Jézus itt igazából a hű sáfárt figyelmezteti. Ehhez hasonlóan, amikor Jézus úgy fogalmaz a párhuzamos szemléltetésben (Mt 24:45–51), hogy „ha a rabszolga gonosz, és ezt mondja valamikor is magában”, nem egy gonosz rabszolgáról jövendöl, és nem is arra utal, hogy kinevez egyet. Ehelyett arra figyelmezteti a hű rabszolgát, hogy mi történne akkor, ha egy gonosz rabszolgához hasonlóan kezdene el viselkedni.
megbünteti őt a legnagyobb szigorral: Lásd a Mt 24:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
tüzet gyújtsak: Jézus eljövetele jelképesen szólva „tüzes” időszakot hozott a zsidóknak. Jézus azzal gyújtott tüzet, hogy olyan témákat feszegetett, melyek heves vitákhoz vezettek, és így sok hamis tanítás és hagyomány lelepleződött. Például amikor a Messiás a földön volt, a nacionalista zsidók várakozásaival ellentétben nem szabadította fel a szó szerinti Izraelt a római uralom alól, hanem gyalázatos halált halt. Jézus buzgón prédikált, és Isten királyságára irányította az emberek figyelmét, ami heves vitákat idézett elő az egész nemzetben (1Ko 1:23).
utolsó fillérig: Szó szerint: „utolsó leptonig”. A görög le·ptonʹ szó valami kicsi és vékony dologra utal. A lepton egy olyan pénzérme, melynek értéke a dénár értékének 1/128 része, és valószínűleg az Izraelben használt legkisebb réz- vagy bronzérme volt. (Lásd a Szójegyzékben a „Lepton” címszót és a B14-es függ.-et.)