LUKÁCS
Magyarázó jegyzetek – 21. fejezet
perselyekbe: Lásd a Mr 12:41-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
szűkölködő: Vagy: „szegény”. Az itt használt görög pe·ni·khroszʹ szó olyan valakire utal, aki nélkülözi az élethez szükséges alapvető dolgokat, vagy akinek küzdelmes az élete. A Keresztény görög iratokban csak itt szerepel ez a szó.
két igen csekély értékű kis pénzérmét: Szó szerint: „két leptont”. A görög le·ptonʹ szó itt többes számban szerepel, és valami kicsi és vékony dologra utal. A lepton egy olyan pénzérme, melynek értéke a dénár értékének 1/128 része, és valószínűleg az Izraelben használt legkisebb réz- vagy bronzérme volt. (Lásd a Szójegyzékben a „Lepton” címszót és a B14-es függ.-et.)
mindazt. . . ami a megélhetésére volt: Ahogy a Lk 21:2-höz tartozó magyarázó jegyzetből látszik, az özvegy a perselybe „két leptont” dobott, melynek értéke az egynapi bér 1/64 része volt. A lepton volt a legkisebb pénzérme akkoriban Izraelben. A Mt 10:29 szerint egy assarionért (8 leptonnak felelt meg) két verebet lehetett venni. Ez volt a legolcsóbb madár, melyet élelemként árusítottak. Az özvegynek tehát feleannyi pénze volt, mint amennyiért egy verebet lehetett venni, vagyis egy étkezésre sem futotta neki.
nem marad itt kő kövön: Lásd a Mt 24:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
Én vagyok az: Lásd a Mr 13:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
zavargásokról: Vagy: „zűrzavaros állapotokról”; „felkelésekről”. A görög a·ka·ta·szta·sziʹa szó alapjelentése ’nyugtalanság’, de utalhat a fennálló hatalommal szembeni ellenállásra, felkelésre, politikai zavargásra is. A 2Ko 6:5-ben – mely arról ír, hogy Pál milyen erőszakos ellenállással nézett szembe – úgy lett visszaadva, hogy „dühödt tömeg támadt ránk”.
a vég: Vagy: „a teljes vég”. (Lásd a Mt 24:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Nemzet: Lásd a Mt 24:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
támad: Lásd a Mt 24:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
járványos betegségek: A három evangéliumíró közül, akik lejegyezték Jézus jelentőségteljes próféciáját a vég idejéről, egyedül Lukács tesz említést az összetett jelnek erről a vonásáról (Mt 24:3, 7; Mr 13:4, 8; Lk 21:7). A három beszámoló kiegészíti egymást. A „járványos betegség”-nek fordított görög szó ezen kívül csak a Cs 24:5-ben fordul elő a Bibliában, ahol jelképes értelemben egy olyan személyre utal, akiről azt gondolták, hogy „valóságos pestis”, vagyis nehézségeket okoz, bajkeverő, és mindenkire veszélyt jelent.
félelmetes látványok: Ez a szó a görög pho·beʹó igéből származik, melynek jelentése: ’fél’, és csak itt szerepel a Keresztény görög iratokban. Kétségkívül rémisztő eseményekre utal.
szavakat: Vagy: „meggyőző beszédet”. Szó szerint: „szájat”. A görög sztoʹma szó itt a beszéd, illetve a beszéd erejének szinonimájaként használatos.
egyetlen hajszálatok sem vész el: Azzal, hogy Jézus egy hiperbolát használt, nem hagyott kétséget afelől, hogy a követői védelemben fognak részesülni, annak ellenére, hogy minden ember gyűlöli őket (Lk 21:17). A szövegkörnyezetből kiderül, hogy Jézus alapvetően nem arra gondolt, hogy a követői minden fizikai kártól meg lesznek védve, hanem arra, hogy semmi sem árthat majd az Istennel ápolt kapcsolatuknak, illetve okozhat örökké tartó kárt nekik (Lk 21:16). Jézus követői tehát nem számítanak arra, hogy csoda útján megmenekülnek a bántalmazástól vagy akár a haláltól. Abban viszont biztosak lehetnek, hogy Jehovának megvan a hatalma ahhoz, hogy feltámassza őket (Mt 10:39). Az, hogy az igéhez két görög tagadószó is kapcsolódik ebben a versben, hangsúlyt ad annak, hogy Jézus ígérete biztosan be fog teljesedni. Jézus következő szavai is ugyanezt a gondolatot fejezik ki, amikor arról beszélt a tanítványainak, hogy Isten mennyire törődik velük: „Sőt, azt is tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken” (Lk 12:7; lásd a Mt 10:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).
kitartásotok: A görög hü·po·mo·néʹ főnév a Szentírásban rendszerint bátor, rendíthetetlen vagy türelmes „kitartásra” utal, amely nem veszíti el a reményt az akadályok, üldözések, próbák vagy kísértések ellenére sem. A vele rokonságban álló hü·po·meʹnó ige, mely úgy van visszaadva, hogy „kitart”, szó szerint azt jelenti, hogy ’megmarad alatta’. Gyakran abban az értelemben szerepel, hogy ’marad, ahelyett hogy elmenekülne’; ’állja a sarat’; ’állhatatos’; ’rendíthetetlen marad’ (Mt 10:22; Ró 12:12; Héb 10:32; Jk 5:11).
megőrzitek életeteket: Vagy: „megszerzitek életeteket (lelketeket)”. Az általában „lélek”-nek fordított görög pszü·khéʹ szó jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Gyakran egy személy életére utal, legyen az a jelenlegi vagy a jövőbeni. Itt úgy is vissza lehet adni, hogy „jövőbeli életeteket” vagy „valódi életeteket”.
Júdeában: Vagyis Júdea római tartományában.
a hegyekbe: Euszebiosz IV. századi történetíró szerint a Júdeában és Jeruzsálemben élő keresztények a Jordánon keresztül Pellába, a Dekapolisz hegyvidékes területén fekvő városba menekültek. (Lásd a B10-es függ.-et.)
az igazságszolgáltatás napjai: Vagy: „a bosszúállás napjai”, azaz Isten bosszúállásának vagy ítéletének napjai. Korábban a názáreti zsinagógában Jézus idézte Ézsaiás próféciájának egy részletét (Ézs 61:1, 2), és magára alkalmazta, de az evangélium nem mondja, hogy azt a részt is idézte volna, mely Isten bosszújának a napjáról szól (Lk 4:16–21). Most viszont Jézus kihirdette a bosszúállás napjait, megjövendölve, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik majd körül. Isten bosszúja is azok közé a dolgok közé tartozott, amik meg vannak írva a Héber iratokban. Az itt „igazságszolgáltatás”-nak vagy „bosszúállás”-nak fordított görög szó szerepel a Septuagintában az 5Mó 32:35; Jr 46:10 (26:10, LXX); Hó 9:7-ben. Ezekben a bibliaversekben a görög szó héber megfelelői „bosszú”-nak és „felelősségre vonás”-nak vannak visszaadva.
a nemzetek meghatározott ideje: Vagy: „a nem zsidók meghatározott ideje”. A görög kai·roszʹ szó (itt többes számban szerepel, és „meghatározott idő”-nek van fordítva) utalhat egy időpontra, illetve egy konkrét időszakra vagy időtartamra, amelynek valamilyen jellemző vonásai vannak (Mt 13:30; 21:34; Mr 11:13). Ezzel a szóval történik utalás arra a meghatározott időre, amikor Jézus elkezdi a szolgálatát (Mr 1:15), továbbá amikor meg kell halnia (Mt 26:18). A kai·roszʹ szóval Isten által kijelölt jövőbeli időszakokra és időpontokra is utalnak, különösen Krisztus jelenlétével és királyságával kapcsolatban (Cs 1:7; 3:19; 1Te 5:1). Az, ahogyan a Biblia a kai·roszʹ szót használja, egyértelműen azt mutatja, hogy „a nemzetek meghatározott ideje” kifejezés nem egy behatárolhatatlan időszakra utal, hanem egy konkrét időtartamot jelent, melynek van kezdete és vége. A „nemzetek” vagy a „nem zsidók” kifejezés a görög eʹthnosz szó többes számú formájának a fordítása, mely szóval a bibliaírók gyakran konkrétan a nem zsidó nemzetekre utaltak.
lakott földre: A „lakott föld”-nek fordított görög szó (oi·ku·meʹné) úgy utal a földre, mint az emberiség lakhelyére (Lk 4:5; Cs 17:31; Ró 10:18; Jel 12:9; 16:14).
látni: Lásd a Mt 24:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
Emberfiát: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
felhőben: Lásd a Mt 24:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
szemléltetést: Vagy: „példázatot”; „tanulságot”. (Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Az ég és a föld elmúlik: Lásd a Mt 24:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
az én szavaim semmiképpen nem múlnak el: Lásd a Mt 24:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
megállnotok: A Bibliában ez a szó időnként arra utal, hogy egy személy vagy csoport kedvére van egy hatalommal bíró személynek (Zs 5:5; Pl 22:29; Lk 1:19). A Jel 7:9, 15-ben például a nagy sokaság tagjai úgy vannak bemutatva, mint akik „a trón előtt és a bárány előtt” állnak. Ez azt jelzi, hogy Isten és Jézus elfogadja őket.
az Olajfák hegyén tartózkodott: Földi életének utolsó négy napján Jézus napközben Jeruzsálemben tevékenykedett. Éjszakánként viszont a tanítványaival elhagyta a várost, és az Olajfák hegyének keleti lejtőjén fekvő Betániában szállt meg, kétségkívül Márta, Mária és Lázár otthonában (Mt 21:17; Mr 11:11).