A dinoszauruszok eltérő formák és méretek
MINDEN eddig kihalt életforma közül talán a dinoszauruszok mozgatták meg legjobban ez emberek képzeletvilágát. A dinoszauruszokat gyakran óriási és félelmetes állatoknak képzelik az emberek. Amikor ezt a nevet először a „sárkánygyík” jelentésű görög szóból megalkották, azt gondolták, hogy valóban félelmetesen nagy állatokról van szó, hiszen az akkor ismert dinoszaurusz fossziliák óriásiak voltak.
Egyes dinoszauruszfajták óriásiak és félelmetes külsejűek voltak, súlyuk valószínűleg tízszer akkora volt, mint egy nagy afrikai elefánté. De az elmúlt évtizedekben a paleontológusok kisebb alakú dinoszaurusz csontvázakat is kiástak. Egyesek mérete a szamáréhoz hasonlított, de akadtak nem sokkal nagyobbak is, mint egy csirke! Vessünk egy pillantást ezekre a képzeletet megmozgató egykori hüllőkre!
Repülő őshüllők
Az őshüllők egyik sok fejtörést okozó fajtája a Pterosaurus (repülő szárnyasgyík), amely magában foglalja a Pterodactilust (szárnyas ujjú gyíkot) is. De ezek nem dinoszauruszok voltak, még csak nem is madarak. Repülő őshüllők voltak, és a hüllők közé sorolták őket, mint például a dinoszauruszokat és a krokodilusokat is. Egyesek kiterjesztett szárnyszélessége elérte a 8 métert. Az 1975-ben Texasban felfedezett egyik példánynak a kiterjesztett szárnyszélessége több mint 15 méter volt. Ezek lehettek a legnagyobb állatok, amelyek a földön valaha repülni tudtak.
Bár a repülő szárnyasgyíkoknak volt foguk, koponyájuk, medencéjük és hátsó lábuk, de semmilyen más tekintetben nem hasonlítottak a dinoszaurusz hüllőkre. És bár merev aerodinamikai szárnyú madárnak látszottak, mégis erősen eltértek a madaraktól. A repülő őshüllőknek a madárhoz hasonlóan üreges volt a csontjuk és néhány hajlékony izület volt a szárnynál és a bokánál. Egy madár szárnyait rendszerint tollak, és nem bőrredők borítják A repülő szárnyas gyíkok (Pterosaurusok) viszont szárnyszerű bőrredőt használtak. A repülő szárnyasgyíkok mellső végtagjainak negyedik ujja rendkívül hosszú és erős lett, és ez az ujj feszítette ki a szárnyszerű bőrvitorlát. A madár esetében a második ujj szolgál a szárny fő kitámasztójául.
Madárcsípőjűek
A madárcsípőjűeket csípőjük szerkezete alapján sorolták a két nagy dinoszaurusz osztály egyikébe. E kategóriába tartozó dinoszauruszoknak hasonlított a csípőszerkezetük a madáréhoz, csak természetesen sokkal nagyobb volt. Egyesek összméretük tekintetében kicsinyek, mások óriásiak voltak. Az Iguanodon (óriás ősgyík) elérte a 9 méter hosszúságot. A hadroszaurusz néhány fajának a csontvázai azt mutatják, hogy kacsacsőrszerű felső és alsó állkapcsuk volt, benne sok foggal. A hadroszauruszok minden bizonnyal két lábúak voltak, s két lábon jártak és futottak. Egyes példányai 10 méterre is megnőttek.
A Stegosaurusok (lemez taréjú ősgyíkok) a madárcsípőjűek csoportjába tartoznak. Hátukon páncélos csontkardok nőttek ki fejtől a farokig. Négy lábra ereszkedve jártak, s körülbelül 6 méter hosszúak voltak. A keresztcsont magasságban elérték a 2,4 métert. Újabban az az elképzelés, hogy a gerinctájat borító hatalmas csontlemezsor megvédte a ragadozókkal szemben, s ezenkívül testükben ez a hűtőrendszer szerepét töltötte be. Hátulsó lábaik erősek, oszlopszerűek voltak, a mellső lábaik viszont lényegesen kisebbek voltak, s ezek lehetővé tették, hogy piciny fejük közel maradjon a földhöz. Izmos farkuk hosszú tüskékben végződött körbe-körbe.
A madárcsípőjűeknek végső csoportja — és ez a legelterjedtebb a földön — a ceratoszauruszok vagy a szarvas dinoszauruszok csoportja. Hosszuk 1,8 és 8 méter között váltakozott. Az afrikai rinocéroszhoz hasonlóan ezeknek a páncélos „tankoknak” széles koponyájuk volt, s jellegzetes csontgallér védte a nyakukat. A dinoszauruszok világában közismert típus volt a háromszarvú dinoszaurusz, a triceratops. A két szarv a szemek felett ívelt és 90 cm-re nőtt ki. A triceratops számos kövületét ásták ki az albertai Red Deer folyó völgyében.
A szauruszok — óriás dinoszauruszok
A dinoszauruszok egy másik általános osztálya a szauruszok (gyíkcsípőjűek) néven ismert, mivel a csípőszerkezetük hasonlít a gyíkokéra, bár azoktól jóval nagyobb. Jól beleillenek a dinoszauruszokról alkotott általános képbe: óriások és félelmetesek voltak. Közéjük sorolható az Apatosaurus (vagy korábbi nevükön a Brontosaurus). Ez növényevő állat volt és négy lábon járt. Testhossza elérte a 21 métert, és súlya mintegy 30 tonna volt. Ezeket a dinoszauruszokat Észak-Amerikában és Európában fedezték fel.
Az ugyanilyen gigantikus méretű diplodocus a hosszú nyaka és farka miatt inkább hasonlított a kígyókhoz, mint a hüllőkhöz, azzal a különbséggel, hogy lábai voltak. Az ismert változatok közül ez volt a leghosszabb dinoszauruszfajta, amely elérte a 27 métert, bár súlya valamivel kisebb volt, mint az Apatosaurusé. Leletére Észak-Amerikában bukkantak rá. A diplodocus orrlyukai a feje tetején voltak, így a fejét szinte teljesen a víz felszíne alá tudta dugni.
Itt van még a Brachiosaurus. A Tanzániában feltárt csontváz lelet 21 méter hosszú. Becslések szerint egy-egy példány súlya több mint 85 tonna volt. Álló testhelyzetben 12 m magas volt, és a nyaka a fej felé egyre vékonyodott, miként a zsiráf nyaka.
1985-ben szokatlan méretű megkövült hátgerinc került elő Új-Mexikóban (USA). Az új-mexikói Természetrajzi Múzeum kurátora (gondnoka) seismoszaurusnak nevezte el. Becslés szerint az állat 30 méter hosszú és 100 tonna súlyú lehetett!
A félelmetes külsejű Tyrannosaurus rex (zsarnok gyík) csípőmagasságban kb. 3 méter magas volt. Felegyenesedve a 6 métert is elérte. Hossza körülbelül 12 méter volt. Közel 1,2 méter hosszú fejében 15 cm hosszú, hegyes tőrformájú fogak ültek. Hátulsó lábai oszlopszerűek voltak, mellső végtagjai viszont nagyon kicsik voltak. Teste hatalmas gyíkszerű farkokban végződött. A mostani következtetés szerint a zsarnok gyík inkább vízszintes testhelyzetben mozgott, nem szeretett egyenesen járni, s testének súlyát hosszú farkával tartotta egyensúlyban.
Változó színtér
A kövületi anyagokból egyértelműen az tűnik ki, hogy valamikor a dinoszauruszok szinte nyüzsögtek a földön egy olyan ősi világban, amely már rég letűnt. De ezek az ámulatbaejtő lények számtalan más állattal és növénnyel együtt kihaltak. Arról, hogy ez pontosan mikor történt, D. A. Russell paleontológus ezt mondja: „Sajnos azok a mai módszerek, amelyekkel mérni lehetne ezeknek az oly távoli múltban lezajló eseményeknek az időtartamát, viszonylag pontatlanok.”
Mi történt a dinoszauruszokkal? Mire utal hirtelen megjelenésük, majd nyilvánvaló hirtelen kihalásuk? Vajon a dinoszauruszok kétségessé teszik a darwini fejlődéselmélet néhány alapelvét? Ezekre a kérdésekre a választ a következő cikkünkben fogjuk megvizsgálni.
[Ábra a 8. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
9 méter
6 méter
3 méter