Figyeljük a világot
„A bizonytalanság új tényezői”
Hozott-e némi békét és harmóniát a térség politikai zűrzavarába a Kelet-Európában elnyert vallásszabadság? „A római katolikus és a görögkeleti papság harcol Romániában, Ukrajnában és Lengyelország keleti határvidékén a templomok tulajdonjogáért — jegyzi meg a francia Le Monde újság. — Majd hozzátette: — De van valami irracionális e vitában . . . Az Európa és a Kaukázus fölött lebegő vallásháború jelei, nem beszélve a tetőfokára hágó nacionalista izgatásokról a bizonytalanság új tényezőit teremtik meg, és semmi jóval nem kecsegtetnek.”
1991 — a Biblia rekordéve
Az Ecumenical Press Service szerint az Egyesült Bibliatársulatok által évenként kiadott Scripture Language Report-ból az derül ki, hogy 1991-ben „a Bibliának legalább egy könyve első ízben . . . jelent meg 32 nyelven”, s így 1978-ra emelkedett azon nyelvek száma, amelyekre eddig a Bibliának legkevesebb egy könyve le lett fordítva. Ugyanebben az évben, mondja a holland Vandaar folyóirat, a több mint 100 nemzeti bibliatársulat világszerte rekordmennyiségű — 16 millió Bibliát adott el, ami 3,5 százalékos növekedést jelent 1990-hez képest. Az egykori Szovjetunióban (több mint 700 000), Romániában (közel 340 000), Bulgáriában (140 000) példányban elterjesztett Biblia 34 százalékos növekedés az európai bibliaterjesztésben, míg a Kínába (közel 1 millió példányban) és Dél-Koreába (1,8 millió) példányban eljuttatott Biblia 13 százalékos terjesztési növekedésnek felel meg Ázsiában. Ugyanakkor azonban Afrikában 10 százalékos, az amerikai kontinenseken pedig 11 százalékos visszaesés mutatkozott. A Vandaar hozzáfűzi, hogy a fejlődő országokban egy-egy Biblia ára egy napi átlagbérnek felel meg.
Kábítószeresekkel telített városrészek
Spanyolországban, ahol mintegy 100 000 heroinélvező van, a kábítószer-kereskedelem elárasztotta a külvárosokat, aminek pusztító következményei vannak. Egy madridi folyóirat, a Cambio 16 szerint „mindenki tisztában van” a helyzet rosszabbodásával, „mindenki szenved és mindenki várja az egyre késlekedő megoldást”. Valenciában a kábítószeresek és a kábítószerüzérek oly nyíltan űzik tevékenységüket, hogy helybeliek ezrei mennek ki éjszakánként tüntetni a városrészükben folyó törvénysértő magatartás miatt. Az egyik helybeli ezt mondta a Cambio 16-nak: „Nem tudjuk a gyermekeinket elvinni a parkokba játszani, mert a parkok tele vannak injekciós tűkkel. Naponta utcai rablótámadások történnek.” Az El País újság is arról számol be, hogy egy Madrid környéki nyomornegyedben mindennaposak a lövöldözések.
Boszorkányüldözés
Sokan azt hiszik a Dél-Afrika északi részén levő Vendában, hogy az emberek nem természetes halállal halnak meg. Ahogy az Indicator South Africa folyóirat írta, azt gondolják, hogy a halál oka boszorkányság vagy az ősi szellemek beavatkozásának a következménye. Ugyanakkor a vendai fiatalok közül többen kívánván ezen változtatni elhatározták, hogy véget vetnek a hagyományos közhiedelemnek. E célból boszorkányüldözésbe kezdtek. Az Indicator South Africa ezt írta: „Az emberek egyre növekvő rémületükben bárkit készek a helyszínen megölni, akit boszorkánynak tartanak, s teljesen hasztalan minden védekezés e vád ellen . . . 1990 márciusában egy hónapon át minden éjjel megégettek egy-egy boszorkánysággal vádolt személyt. Egyes falvakban éjjelente öt, olykor ennél több boszorkánynak tartott személyt is megégettek vagy elűztek az otthonából.”
Virágzik a fegyverkereskedelem
„A fegyverkereskedők az egész világon virágzó üzletnek örvendenek” — jelenti a New Scientist brit újság. Mi hat serkentőleg e felvirágzó kereskedelemre? Chris Smith, a nemzetközi fegyverkereskedelem kutatója azt mondja, hogy „a Szovjetunió széthullása és a nemrég lezajlott Öböl-háború miatt kialakult politikai bizonytalanság kedvezett a Közel-Keleten és Kelet-Európában sok olcsó, használt fegyver eladásának és piaci kínálatának. Smith és Andrew Ross, az Egyesült Államok Haditengerészeti Kollégiumának vezetői szerint zavaró tendencia, hogy a „harmadik világ országai is egyre fontosabb fegyverszállítókká válnak”.
Kutatás az örök ifjúság után
Egy sereg termék jelent meg a piacon azzal a kecsegtető ígérettel, hogy késleltetni tudja az öregedés folyamatát. Sajnos semmi sem támasztja alá ezeket az állításokat, mondja a Consumer Reports magazin. Ezeknek a drága termékeknek ráadásul káros mellékhatásuk is van. Caleb Finch, aki a Dél-Kaliforniai Egyetemen az öregedés neurobiológiai hatásaival foglalkozik, ezt mondta: „Furcsa dolgok történnek, amikor vegyszereket zúdítunk a szervezetünkbe. Mindegyiknek megvan a maga hatása és senki sem tudja megmondani, hogy hosszú távon milyen hatásai vagy következményei lesznek.” A Consumer Reports-ban ez áll: „Néhány kutató azt reméli, hogy a közeljövőben sikerül meghosszabbítani a maximális emberi életkort.” A folyóirat megjegyzése szerint helyes étkezéssel, rendszeres testedzéssel, a dohányzás és a túlzott szeszesital-fogyasztás elkerülésével és megfelelő testsúly megőrzésével „ugyanazokat a hatásokat lehet elérni, mint amiket az életet meghosszabbító termékekről állítanak”.
Kitett kisbabák
„Kétségbeesett anyák készek — mindössze néhány hónapos — kisgyermeküket a kórházakban hagyni Dél-Afrika-szerte — mondja a johannesburgi Saturday Star című újság. — A szegénység, a munkanélküliség, a hajléktalanság és a reménytelenség együttes hatására egyre több az olyan anya, aki egyszerűen álnév alatt jegyezteti be gyermekét a kórházban és nem létező betegségek ürügyén otthagyja őt.” Egyes gyermekek több mint egy évig voltak kénytelenek a kórházban maradni, mivel túlzsúfoltság miatt nem tudták fogadni őket a nevelőotthonok vagy árvaházak. Némelyik kórházban a sorsára hagyott legtöbb gyermek csecsemő. „Egyes vidéki férfiak szerelmi viszonyba kezdenek (a városokban), majd otthagyják a teherbe ejtett fiatal lányokat és hazatérnek vidéken élő családjukhoz. A lányoknak pedig nincs más választásuk, mint magára hagyni a csecsemőt” — mondja dr. Adele Thomas, a johannesburgi gyermekjóléti osztály vezetője. Egy másik ok a polgári elégedetlenség. „Tavaly, amikor a helyzet különösen súlyos volt és sok ember volt kénytelen elmenekülni otthonról, nőtt ezeknek a gyermekeknek a száma” — mondta az egyik kórházigazgató.
Becsületesség Európában
Eltér-e egyes nemzeteknél a polgári erkölcs fogalma Európában? A European Value Systems Study Group felmérést készített 13 országban 19 000 személy bevonásával arról, hogy mi a helyzet ebben a tekintetben. Mindenkitől megkérdezték, hogy helyesnek tartja-e az adócsalást, a megvesztegetést, a szemetelést és a jogosulatlan állami segélyre való igényt? A The European tudósításából kiderül, hogy a skandinávok a legbecsületesebbek. Miért? Az ott élők úgy érzik, hogy megbízhatnak a hivatalos intézményekben, míg a más országokban tapasztalt alacsony erkölcsi nívó hűen tükrözi az államról alkotott kritikus véleményt. A becsületesség tehát szemmel láthatóan az egyes emberek társadalomról alkotott nézetét tükrözi. „Ott, ahol az embereknek rossz véleményük van magáról az államról, mindent negatívan ítélnek meg, ami a társadalommal kapcsolatos” — mondta Jan Kerkhofs, társadalomtudományok érdemes professzora a belga Leuven Egyetemről.
Sokba kerül az alkoholizmus
Az alkoholizmus sokba kerül. Sokba kerül az alkoholistáknak, de sokba kerül a társadalomnak is, mégpedig többféle értelemben: növekszenek az orvosi kiadások, családok hullanak szét, gyakoriak a balesetek és a halálesetek. De legtöbbször átsiklanak azon az összegen, amelyet egy alkoholista iszákos szenvedélyének a kielégítése céljából ténylegesen az alkoholra költ. A párizsi Le Figaro újság szerint egy franciaországi felmérésből az tűnt ki, hogy egy alkoholista átlag 3000 frankot (540 dollárt) költ havonta az ivásra. E tudományos munka azt is feltárja, hogy egy alkoholista családban a családi költségvetés 50 százalékát teszi ki az alkoholfogyasztás — egyedül állók esetében ez 80 százalék. Egy évi teljes alkoholelvonás után a felmérésben részt vevő majdnem minden alkoholista életszínvonala jelentősen emelkedett. Jobban étkeztek és öltözködtek. Felének még egy kis pénzt is sikerült megtakarítania.
Gyorsabb malária-teszt
Kenyában egy gyorsabb és pontosabb módszert alkalmaznak sikerrel a malária kimutatására. A Panoscope folyóirat arról tudósít, hogy „centrifuga, kapilláris cső, polisztirol-hab és ibolyántúli fény alkalmazásával 45 másodperc alatt ki lehet mutatni ezt a kórokozót, aminek kimutatása a jelenlegi [általában alkalmazott] módszerrel négy percig tart”. Ez az új módszer, jegyzi meg a folyóirat, csökkenti a vizsgálatot végző fáradtságát és ezzel együtt a diagnosztikai tévedések számát is. A világon több mint 150 millió ember betegszik meg maláriában. Évente több mint egymillióan halnak meg e betegségben — a többségük gyermek.
Veszélyes halászat
Az amerikai National Research Council nemrég nyilvánosságra hozta annak a tudományos kutatásnak az eredményét, amely kimutatta, hogy az ország legveszélyesebb iparágai közé tartozik a nagyüzemi halászat. A The New York Times szerint e tudományos kutatás megállapítása szerint „minden 100 000 dolgozó közül 47 nagyüzemi halászatban bekövetkező baleset áldozata lesz; ez a munka a veszélyességét illetően vetekszik a bányászatéval az Egyesült Államokban”. Csupán Maine államban évente átlagosan hat haláleset fordul elő a halászok között. 1991-ben ez a szám majdnem a kétszerésére emelkedett. A homár árak esésével egyes halászok, akik normális körülmények között télen sohasem szoktak kimenni homárt fogni, most kénytelenek kimenni. A The Times megjegyezte, hogy télen „a jeges csónakok, a kiszámíthatatlan tengerek és az erős szelek még veszélyesebbé teszik ezt a kockázatos vállalkozást”.