Fiatalok kérdezik:

Miért tanuljak szorgalmasan az iskolában?

’A legtöbb dolog, amit az iskolában tanulunk, pusztán elmélet. Valójában nincs semmi gyakorlati haszna.’

’A házi feladatok nem igen érdekelnek. Más dolgok sokkal jobban érdekelnek, például a sport, vagy az, hogy elmenjek valahova a barátaimmal.’

’Tudom, hogy idővel belépek a teljes idejű szolgálatba, akkor hát miért törjem magam az iskolában?’

SZÁMOS fiatal tesz ezekhez hasonló megjegyzéseket, amikor az iskoláról és a házi feladatokról van szó. Talán te is hasonlóképpen érzel.

Kétségtelen, ha választani lehet a tanulás és a szórakozás között, a legtöbb fiatal valószínűleg az utóbbi mellett dönt. Sőt némelyek azt szeretnék, ha soha nem kellene tanulniuk. Ők egyáltalán nem veszik komolyan a tanulást; nem tudják elképzelni, hogy az milyen különbséget jelent majd az életükben. Másrészt talán azok közé tartozol, akik szeretnék sikeresen elvégezni az iskolát, csak éppen nem igen lelkesednek az iskolai feladatokért. ’Nem vagyok az az igyekvő típus’ — érvelsz.

Bármilyen érzéseid, érdelődési köröd vagy adottságaid legyenek is, képes vagy sikeresen elvégezni az iskolát. Ehhez azonban megfelelő indítékra van szükséged. Ha megvizsgáljuk, milyen előnyökre tehetsz szert a szorgalmas tanulás révén, az valódi lendületet adhat az indítékodat illetően.

Agytorna

Abból, amit az iskolában tanulsz, sok minden most lényegtelennek tűnhet a saját életedre nézve. Hacsak nem tervezel tudományos karriert, a jövőben valószínűleg nem nagyon fogod felhasználni azokat a fizikai szabályokat, amelyeket a tanárod esetleg betanultatott veled. Továbbá az sem valószínű, hogy felnőtt korodban nap mint nap igéket kell majd ragoznod, vagy egy egyenlő szárú háromszög szögeit kell kiszámítanod. ’Hát éppen ez az! Miért kell akkor mindezeket megtanulni?’ — kérdezheted.

Egyrészt azért, mert az iskola biztosítja számodra a lehetőséget, hogy jó általános ismeretet szerezz több különböző tantárgyból, például történelemből, irodalomból, természettudományokból, földrajzból és matematikából. Ez a széles alapismeret gazdagítja a körülötted lévő világról alkotott képedet és egy olyan alapot teremt, amelyre sajátosabb ismereteket építhetsz. „Az értő személynek könnyű dolog az ismeret” — mondja a Példabeszédek 14:6.

Robert Bosquet a Savoir étudier (A tanulás mikéntjének ismerete) című könyvében kifejti, hogy az elme tanulási képességét „fokozatosan kell feltárni és munkarendbe állítani. — Azt írja továbbá: — Közismert, hogy a sportban valamely bajnok csak egy hosszan tartó felkészülési időszak után fogja elérni a legjobb eredményt, amely alatt kitapasztalja, hogyan képes az adottságait a legteljesebb mértékben kihasználni . . . A tanulás mikéntjének ismerete pontosan ezt jelenti: képességed teljes mértékű kihasználása, a legjobb eredmények elérése, a legkevesebb időráfordítással és erőfeszítéssel.”

A házi feladatot ezért agytornának lehetne nevezni. „Az agy . . . egy rengeteg összeköttetésből álló hálózat — mondja a How to Study című könyv —, és minél inkább összetettebb és minél több összeköttetéssel rendelkezik, annál hatékonyabban működik.” Az iskolai feladatok segítenek fejleszteni adottságaidat, hogy jobban tudj összpontosítani, érvelni, emlékezni, helyzeteket elemezni és ésszerű következtetéseket levonni.

Érzelmi és szellemi gyarapodás

Iskolai éveid az érzelmi és a szellemi gyarapodás időszakául is szolgálnak. Azok a szokások és viselkedési formák, amelyeket most kialakítasz, nagymértékben meghatározzák majd azt, milyen felnőtt válik belőled. Vajon iparkodó, szorgalmas, önfegyelemmel rendelkező és hozzáértő ember leszel — akit egy munkaadó szívesen alkalmaz? Életre szóló előnyöket biztosít számodra az, ha most jó munka és tanulási szokásokat gyakorolsz. (Vö. Példabeszédek 22:6.) Ez egyebek között jelentősen befolyásolhatja anyagi helyzetedet a jövőben és elhelyezkedési kilátásaidat is. Számos vállalat mércének tekinti valamely jelentkező jövőbeni munkaalkalmasságának megállapításánál az iskolai előmenetelről szóló bizonyítványt.

Tanulási szokásaid hatással vannak szellemi fejlődésedre is. Jézus azt tanította, hogy egy személynek az ’egész elméjével’ kell imádnia Istent (Márk 12:30). Ez azt sugallja, hogy Isten szolgáinak, fiataloknak és időseknek, szükséges az elméjüket élénken felhasználni annak az ismeretnek a befogadására, amelyet Jehova elérhetővé tesz számukra, és szükséges az is, hogy megértsék, miképpen alkalmazzák azt életükben (János 17:3; 1Timótheus 4:7).

„Megfigyeltem valamit a korombeli fiataloknál — jegyzi meg Sylvie, egy fiatal francia nő. — Az iskolában kialakított tanulási szokásaikat átvitték a szellemi dolgokra irányuló személyes tanulmányozási szokásaikra is. Akik az iskolában nem tanulták meg szeretni a tanulást, azokat a személyes bibliatanulmányozás sem igen érdekli.” A Példabeszédek 10:4 ezt mondja: „A lanyha kezű munkás kevés eredményt ér el, a szorgalmasnak keze az, amely gazdaggá tesz.” Ez igaznak bizonyult Sylvie esetében szellemi értelemben. Jó tanulási szokásai megkönnyítették számára, hogy elmélyítse a bibliaismeretét. Ez felkészítette őt a teljes idejű evangéliumhirdetői életpályára. (Vö. Zsoltárok 1:2, 3.)

Tanuld meg a tanulás mikéntjét

Mit lehet tenni azonban akkor, ha nem vagy valami igyekvő hajlamú? Jó tisztában lenni azzal, hogy a fő különbség a jó tanuló és a rossz tanuló között általában a szorgalom — nem pedig az intelligencia. „Én nem örököltem olyan jó adottságokat, mint sok diáktársam — ismeri el Sylvie. — Nagyon keményen kellett dolgoznom, még a tűrhető jegyekért is sokat kellett küzdenem.” Noha az iskola nem volt könnyű Sylvie számára, ő mégis szorgalmas erőfeszítéseket tett; nemcsak azt tanulta meg, hogyan kell tanulni, hanem azt is, hogyan élvezze a tanulást. „Mivel szokásommá vált a tanulás — mondja Sylvie —, már nem jelentett olyan nagy vesződséget számomra tanulmányozni valamit, vagy kutatni egy tantárgy témakörében. Megtanultam természetesnek venni, hogy ezzel foglalkozom.”

Harry Mardox a How to Study című könyvében ezt írja: „Az adottság önmagában nem elég. Számos magas intelligenciával rendelkező diák megbukik . . ., mert nem végzik el rendesen feladataikat, vagy mert soha nem tanultak arról, hogyan kell eredményesen tanulni. — Majd hozzáteszi: — A tanulás eredményes módszerét nemcsak azért a jelenlegi célodért érdemes elsajátítanod, amiért most tanulsz, hanem azért is, mert a munkaszokásaid végigkísérnek egész életeden.”

Az emberek általában szeretnek olyan dolgokat végezni, amiket jól csinálnak — és igyekeznek elkerülni azokat, amelyekben sikertelenek. Talán azért nem szereted az iskolai munkát, mert még nem fejlesztettél ki megfelelő jártasságot a tanulásban, hogy élvezetessé tedd munkádat. Ha így van, miért ne összpontosítanál a tanulás mikéntjének az elsajátítására? Hasznos tájékoztatást találhatsz a Fiatalok kérdései — Gyakorlatias válaszok című könyv 18. fejezetében.a

Tekints az iskolai éveiden túlra!

Sok diák egyszerűen azért hanyagolja el a tanulmányait, mert inkább valami máshoz lenne kedve — például a szórakozáshoz. A Példabeszédek 21:17 azonban így figyelmeztet: „Aki szereti a mulatozást, szűkölködni fog.” A szórakozásnak és a kikapcsolódásnak megvan a maga helye (Prédikátor 3:1, 4). Ám ameddig iskolába jársz, a tanulás legyen az egyik legfontosabb tennivalód. Az általad elérendő eredmények nagymértékben attól függnek majd, mennyi erőfeszítést vagy hajlandó kifejteni értük. „Mindenfajta fáradozásnak van valami előnye” — mondja a Példabeszédek 14:23.

Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül szeretned kell valamennyi iskolai feladatodat. Megpróbálhatod azonban az oktatást olyan pozitív eszköznek tekinteni a végcél eléréséhez, amely segít ismeretet és jártasságot szerezni, hogy hasznos és alkotó életet alakíthass ki. Igaz, az oktatási követelmények és a gazdasági feltételek országonként nagyon különbözőek. Ettől függetlenül számos fiatal fejezi be az iskolát anélkül, hogy a tanulásban a legalapvetőbb jártasságot megszerezte volna; ott állnak felkészületlenül vagy alkalmatlanul a legtöbb állás betöltésére. És miért? Mert eltékozolták az iskolai éveiket.

Nehogy te is ebbe a csapdába ess! Nézz az iskolai éveiden túlra és készülj fel arra, hogy meg tudj állni a magad lábán, miután elvégezted az iskolát. Előfordulhat az is, hogy egyszer majd családról kell gondoskodnod (1Timótheus 5:8; vö. Példabeszédek 24:27). Miként számos fiatal egyén Jehova Tanúi között, talán te is a teljes idejű evangéliumhirdetői pályára készülsz. De akkor is el kell majd tartanod önmagad és talán még egy családot is. Ezért gondolkodj előre! Már jóval az iskola elvégzése előtt próbáld felmérni, milyenfajta részidős munkalehetőség kínálkozik a lakóhelyed környékén. Ha szorgalmasan végzed iskolai munkádat, szert tehetsz az ilyen állások elnyeréséhez szükséges szakismeretre.

Bármit tervezel is a jövőddel kapcsolatban, megéri, hogy szorgalmasan tanulj az iskolában. Nem, nem az a fontos, hogy a legjobb tanuló légy az osztályban. De megtanulhatod szeretni a tanulást. És főleg olyan ismereteket, jártasságot és szokásokat sajátíthatsz el, amelyekből hasznot meríthetsz egész életed folyamán.

[Lábjegyzet]

[Kép a 18. oldalon]

A tanulásban való jártasság, amelyet az iskolában fejlesztesz ki, hasznodra válik egész életed folyamán