Figyeljük a világot
’Fekete lyuk az olasz kultúrában’
A Biblia „fekete lyuknak” számít „az olaszok műveltségében, akik, bár vallásosak, nem olvassák közvetlenül Isten Szavát”. A La Repubblica olasz újság szerint erre a következtetésre jutottak a tavaly októberben Bolognában megtartott szemináriumon, amelyen számos professzor és bibliatudós ennek a fő témának szentelte a figyelmét: „A Biblia, a kultúra és az iskola Olaszországban.” A Biblia felőli tudatlanság Olaszországban, fejtegette egy tudós, annak tulajdonítható, hogy a XVI. században a tridenti zsinat rendeletileg megtiltotta a Biblia egyéni olvasását. „De a II. vatikáni zsinat után is — erősítette meg ugyanez a tudós — a Könyv még mindig olyan szöveget jelent, amelyre csak a keresztény közösségben hivatkoznak, ahelyett, hogy életbölcsességet tartalmazó szövegként tartanák nyilván, vagyis olyan könyvként, amely semmilyen bonyolult bevezetést nem követel ahhoz, hogy meg lehessen érteni.”
Terjed a csigaláz
A csigaláz vagy schistosomiasis az újfajta diagnosztikai és kezelési módszerek ellenére terjedőben van. A baj a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint az, hogy azok az országok, ahol ez a betegség leginkább előfordul, egyúttal olyan országok is, amelyeknek a legkevesebb anyagi lehetőségeik vannak a hatásos védekezésre. A WHO amiatt kesereg, hogy bár a praziquantel jól bevált gyógyszer e betegség kezelésében, de a gyógyszerért fizetendő „kemény valuta rendszerint meghaladja a legtöbb afrikai [ország] egészségügyi minisztériumának költségvetésében az egy főre jutó teljes évi keresetet”. Kenya, Malawi, Zambia és Nigéria lakossága, ahol több mint 30 millió ember szenved a schistosomiasisban, azzal a kéréssel fordult az Egészségügyi Világszervezethez, hogy járjon közben a gyógyszergyártóknál az árcsökkenés érdekében. Az egész világon közel 200 millió ember szenved ebben a betegségben.
A gyermekek és a lőfegyverek
Naponta körülbelül 8 gyermek — évente mintegy 3000 — hal meg lőfegyver miatt az Egyesült Államokban. A nem halálos kimenetelű lőfegyver okozta sérülések a becslések szerint ötször akkorák. Miért? „Az amerikai otthonoknak csaknem a felében találhatók lőfegyverek — mondja a University of California, Berkeley, Wellness Letter. — Gondoljunk csak bele: Amikor a gyermeked vagy az unokád átmegy a szomszédba, 50—50 százalék az esélye annak, hogy találnak valamiféle fegyvert a házban, s ezeknek a fele kézi lőfegyver. S talán túl elérhető helyen van.” A gyermekek nemcsak azért vannak nagy veszélyben, mert hozzászoktak az olyan játékpuskákhoz, amelyek alig különböznek az igazi puskáktól, hanem azért is, mert hatással van rájuk az, amit a mozifilmekben és a televízióban látnak, vagyis azt, milyen nemtörődöm módon és gyakran használnak fegyvert. Kevés gyermek van tisztában azzal, hogyan kell biztonságosan bánni a lőfegyverekkel, ezért amikor megsebesülnek, a gyermekek súlyosabb károkat szenvednek, mivel belső szerveik szorosabban helyezkednek el egymáshoz képest, és a fejük aránytalanul nagyobb a testükhöz képest, mint a felnőtteké. „Az a legbiztonságosabb, ha nem veszel vagy nem tartasz otthon lőfegyvert” — tanácsolja a Wellness Letter.
„A világ első elektronikus perselye”
„A Vatikán új 900-as hívószámú telefonja segítségével” személyes üzenetet kaphat bárki a pápától — tudósít a Cortezi (Colorado, USA) Montezuma Valley Journal vezércikke. A vatikáni sajtóközlemény szerint a magnószalagon hallható pápai szentbeszédrészletek azért készülnek, hogy „kielégítsék a hívek egyre nagyobb igényét János Pál pápa inspiráló szavainak meghallgatására”. „Őszentsége azt reméli, hogy ezek a szavak hasznodra lehetnek s ily módon naponta hallhatod szavait” — mondja a bevezetőhang. „Ezeknek a hívásoknak az ára [1,95 dollár percenként] részben a szentatya apostoli küldetésének támogatását szolgálja, és szavainak hallgatásával elősegítheted ezen munkáját.” „Amiről viszont a bevezetőhang nem szól — emeli ki a vezércikk — az az, hogy a hívások árának másik része — mintegy a fele — ugyanannak a Las Vegas-i szervezetnek megy, amely horoszkópok készítésével kereskedik, friss tippeket ad a lottózóknak és a folytatásos rádió- vagy tévéjátékokat felügyel.” A National Catholic Reporter szerint a 900-as hívószámú telefon üzemeltetői elnevezték rendszerüket „a világ első elektronikus perselyének”.
A tuberkulózis ismét pusztít
A tuberkulózisnak rendkívül veszélyes formái vannak terjedőben az Egyesült Államokban. Mindez a kormány egészségügyi szerveit annak bejelentésére késztette, hogy nem tudják féken tartani a betegséget. „A legújabb időkben még soha nem okozott ekkora aggodalmat a tuberkulózis, mint napjainkban — mondta dr. Dixie Snider, a Centers for Disease Control-ban dolgozó tuberkulózis-szakember —, ugyanis a tuberkulózist még nem sikerült legyőzni hazánkban.” Bár még 40 évvel ezelőtt a tuberkulózis volt a legtöbb halál okozója, de az antibiotikumok, a jobb lakásviszonyok és egészségesebb környezet révén sikerült megfékezni. De 1984 óta a legtöbb állam növekvő számban jelent megbetegedést, többek között olyan eseteket is, ahol a baktériumtörzsek rezisztensek még a legújabb gyógyszerekre is. A betegség cseppfertőzés útján terjed át másokra, amikor a betegséggel fertőzött valamely egyén ráköhög valakire. A bacilus évekig képes egészséges emberekben tenyészni anélkül, hogy megbetegítenék őket, de végül igen sok embert ledönt a lábáról, ha nem kezelik a kezdeti fertőzést.
Mexikó elismeri az egyházakat
„A kormány több mint 70 évi egyházellenes magatartása után a mexikói törvényalkotók olyan törvényt fogadtak el, amely törvényesen elismeri a vallásintézményeket — jelenti a The Christian Century. — Bár a törvényhozói reformok egyéb felekezetekre is kiterjedhetnek, de ennek a kormányintézkedésnek fő haszonélvezője a római katolikus egyház.” Az alkotmánymódosítás most lehetővé teszi az egyháznak, hogy egyházi iskolákat tartson fenn, ingatlanokat birtokoljon a saját nevében, sőt bírálhatja a kormányt is. A papok közterületeken is járhatnak papi ruházatban, szavazhatnak, ám közhivatalt nem viselhetnek. Viszont ők is kötelesek jövedelemadót fizetni. Az 1917-es forradalmi alkotmány akkor azért hozott korlátozó intézkedéseket, mert ellensúlyozni akarta az egyház óriási befolyását és hatalmát. Abban az időben a katolikus egyház Mexikó földterületének csaknem a felét birtokolta, előnyben részesítette a gazdag földbirtokosokat és ellenzett minden függetlenségi mozgalmat. A korlátozó intézkedések zömét azonban soha nem érvényesítették és legtöbbjét figyelmen kívül hagyták. De még mindig láthatók kiállításokon — mondja a The Christian Century — olyan „nemzeti falfestmények, amelyeken Diego Rivera forradalmi művész gúnyosan úgy ábrázolja a dagadt papokat, mint akik elveszik a gyanútlan parasztok nehezen összekuporgatott utolsó kis pénzecskéjét”.
A szelíd polip
A polipnak elég rosszat sejtető külseje van, de az az African Wildlife folyóirat szerint egyáltalán nem ilyen. Bár a polip védekezik, ha szándékos támadás éri, a valóságban félénk és ártalmatlan jószág. Ezenkívül egész ügyesen oldja meg a problémákat. Tudósok egyszer bezártak két polipot és egy tengeri rákot egy üvegbe. Mindegyik hamarosan megtanulta, hogyan lehet kinyomni az üveg fedelét. A folyóirat a továbbiakban elmondja, hogyan követelte ki magának az ebédjét egy kedvenc házi polip: „Rendszerint a család vacsorája előtt kapta meg ételadagját. Olyan alkalmakkor, amikor vacsora előtt elfelejtettek neki enni adni, mind a nyolc csápját az üvegre tapasztotta és gyorsan elváltoztatta a színét, hogy felhívja magára a figyelmet. S ha még ez sem használt, akkor felszedett egy kavicsot a tartály fenekéről és adddig kocogtatta vele az üveget, amíg enni nem kapott.”
„Istenben bízunk” — Valóban?
Már 127 éve ott olvashatók az amerikai fémpénzeken az „Istenben bízzunk” szavak. „Milyen okból kapcsolták össze az Istent az amerikai pénzzel?” — kérdezi a Time folyóirat. A nemzeti himnusznak, „A csillagos lobogó”-nak utolsó verszaka kezdődik ezekkel a szavakkal s fennen hirdeti: „És ez legyen a jelszónk: ’Istenbe vetjük bizodalmunkat.’ ” Majd a polgárháború (1861—1865) kezdetén M. R. Watkinson baptista lelkész azt kérte, hogy ha az északi államokat képviselő Unió vereséget szenvedne, akkor maradjon meg az érméken ez a szöveg, elismerve ezzel azt, hogy teljesen Istentől függnek. Abraham Lincoln elnök és Salmon Chase pénzügyminiszter egyetértett a javaslattal és 1864-től kezdve a rövidebb „Istenben bízunk” szavakat vésették a pénzérmékre. A nagyobb címletű papírpénzekre viszont csak 1955-ben nyomtatták ezeket a szavakat és a következő évtől kezdve ez lett a nemzet jelmondata. Bár e jelmondat használatát kétségbe vonták a bíróságon, a legtöbben egyetértettek William Brennan, a legfelsőbb bíróság volt elnökével, aki ezt írta: Ez a jelszó immár „elvesztette igazi vallási jelentőségét”.
Hanyatlóban a szoptatás szokása
Jelentősen csökken az Egyesült Államokban azoknak a nőknek a száma, akik szoptatják gyermekeiket — mutatja ki egy legújabb tanulmány. 1984-ben a nőknek még körülbelül a 60 százaléka szoptatott, 1989-ben ez a százalékarány már csak 52 volt. „Ez nagyon veszélyes irányzat” — mondta dr. David Rush, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi szakembere, aki a tanulmány társszerzője is egyben. „A szoptatás még Nyugaton, a jóléti társadalmakban is nagyon előnyös a kisbabák számára.” Jóllehet a legtöbb nő tudja, hogy szoptatás a legelőnyösebb nekik is, és a kisbabáknak is, gyakran nehéznek és zavarba ejtőnek találják, hacsak nem kapnak valakitől gyakorlatias tanácsot. Sokszor már akkor hazabocsátják az anyákat a kórházból, mielőtt megindulna náluk a tej, és egyszerűen csecsemőtápszert adnak nekik az útra. A segítség otthon sincs meg, mivel a saját anyjuk is gyakran üvegből táplálta annak idején gyermekeit. Az Orvostudományi Intézet azt javasolja, hogy a csecsemőket legalább 4—6 hónapig kizárólag szoptatni kell, sőt még azután is folytatni kell a szoptatást, hogy rátérnek a szilárd eledelre, és végső fokon legalább a kisbaba egyéves koráig.