Figyeljük a világot
Vallás? Nem fontos
A vallás ma közelről sem olyan fontos a legtöbb európai ember számára, mint a család, az életpálya, a barátok vagy a kikapcsolódás. Erről szól a párizsi katolikus napilap, a La Croix egyik cikke, amely egy nemrégiben készült, több mint 20 európai országot felölelő felmérés magállapításait közölte. Ebben azt vizsgálták, mit hisznek és mit tartanak fontosnak a mai európaiak. „A hagyományos vallási nézetek és az egyháznak a mindennapi életre gyakorolt befolyása vitathatatlanul hanyatlóban van” — mondta a cikk. A kutatók szerint „azzal magyarázható a vallás gyengülő befolyása, hogy az egyházak szemmel láthatóan nem tudnak segítséget nyújtani az embereknek a mindennapi élet gondjainak megoldásában”. A La Croix arról számol be, hogy bár a legtöbb ember elveti a hagyományos egyházi tanításokat „a svédek kivételével a megkérdezettek több mint 50 százaléka vallotta, hogy hisz Istenben”.
AZ AIDS káros hatásai
Az Egészségügyi Világszervezet AIDS világprogramjának igazgatója, dr. Michael Merson attól tart, hogy az AIDS-járványnak súlyos társadalmi és gazdasági következményei lehetnek, mondja a francia La Presse Médicale folyóirat. Dr. Merson a Világbank Bangkokban megtartott AIDS-szel foglalkozó különleges konferenciáján, arra hívta fel a figyelmet, hogy „a közeljövőben a fiatalok és a középkorúak legalább egyötödének halála társadalmi megrázkódtatáshoz, gazdasági széteséshez és politikai destabilizációhoz fog vezetni sok országban”. Az afrikai lakosság legtermelőképesebb rétegéből sokan már meghaltak e betegség következtében, és egész családok haltak ki sok vidéki faluban. Több mint 6 millió afrikai számíthat az eljövendő tíz évben arra, hogy AIDS-ben fog meghalni. Óvatos becslések szerint közel 9—11 millió ember kapta már meg a HIV-fertőzést, amelynek következő állomása az AIDS — és ez a szám a szakértők szerint a következő nyolc évben meg fog háromszorozódni.
Rend a kozmoszban
Paul Davies, a Tyne menti Newcastle-i Egyetem elméleti fizikaprofeszszora, a tudós számára néhány igen ellentmondásos megállapítást közöl új könyvében, amelynek címe: The Mind of God. Azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy az ember léte nem pusztán a sors különös fintora, hanem „valódi értelem figyelhető meg itt”. Ezt írja: „Tudományos munkám során egyre erősebbé vált bennem a hit, hogy a fizikai univerzum oly megdöbbentő zsenialitással állt össze, hogy képtelen vagyok azt értelmetlen tényként elfogadni. Számomra úgy tűnik, hogy ennek sokkal mélyebb szintű magyarázata van. Ízlés és meghatározás kérdése, hogy ezt a mélyebb szintet valaki ’Istennek’ akarja-e nevezni.”
Az egyház beismeri kudarcát
Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda és Zaire 15 római katolikus püspöke nemrég beismerte, hogy bár sok „keresztényt” katolikusnak kereszteltek, „a belső konfliktusok az emberek tömeges lemészárlásához, elpusztításához és erőszakos elhurcolásához vezettek”. Az etnikai és törzsi ellentétek, mondják, „a félelem, a bizalmatlanság és a krisztusi hittel össze nem egyeztethető fajgyűlölő ideológiákban gyökerező manipulációk ördögi körforgásához” vezettek. Az Egyházak Világtanácsa sajtószolgálata által kiadott Ecumenical Press Service tudósítása szerint a püspökök elismerték, hogy a probléma gyökere az, „hogy a krisztusi hit nem hatolt elég mélyen az emberek tudatába”.
„A legelterjedtebbb kábítószer”
„A koffein a világ legelterjedtebb kábítószere — mondja a The American Journal of Psychiatry egy nemrégi száma. — Tanulmányok azt mutatják, hogy a koffeintól való tartózkodás elvonási tüneteket: fejfájást, fáradtságérzetet és aluszékonyságot idéz elő, amely az első 12—24 órában megmutatkozik és körülbelül egy hétig tart. A tünetegyüttes súlyos lehet, és úgy tűnik, ez az egyik oka a kávézási szokás állandósulásának.” De nemcsak a kávéban van koffein. A tea, az üdítők (például kólák) és számos bárhol beszerezhető drog (fogyasztószerek, vízhajtók, élénkítőszerek, fájdalomcsillapítók, nátha- és allergia ellenes szerek) is bőven tartalmaznak koffeint. Ezért sokan, akik úgy gondolják, hogy elhagyták étrendjükből a koffeint, bizonyos körülmények között még érezhetik a koffeinelvonás tüneteit, például akkor, amikor kórházba kerülnek.
Vigyázat, ólom!
„Az ólommérgezés a fiatalok leggyakoribb és társadalmilag legpusztítóbb betegsége, amely a környezetszennyeződésből ered — mondja dr. Vernon N. Houk, az Egyesült Államok Betegségellenőrzési Központjaiban a környezet egészségkárosító hatásával foglalkozó országos központ igazgatója. Az új normák értelmében az Egyesült Államokban a hat év alatti gyermekek közül 3—4 millió gyermek vérében olyan magas ólomszennyezettséget mutattak ki, amely már káros hatással van a gyermekek egészségére: rontja tanulási képességüket és viselkedési rendellenességet vált ki náluk. A gyermekeknél kialakult ólommérgezést leginkább a régi lakásokban használt ólomfestékek pora vagy a málladozó fal okozza. Jóllehet az ólom különösen a fejlődő gyermekekre káros, mérgező a felnőttekre is. Nemrégiben azt tanácsolták a borkedvelőknek, hogy ne igyanak ólomkristály poharakból, mivel az ólom beoldódhat a borba. A boros üvegek dugóját bevonó ólomfüst borítástól is óva intettek. A borivóknak azt tanácsolták, hogy a csomagolópapír levétele után, de még a dugó kihúzása előtt töröljék le az üveg szélén lévő ólommaradékot nedves — lehetőleg valami savas, például citromos vagy ecetes ruhával.
Jeruzsálem föld alatti vízművei
„Több mint 100 évig komoly fejtörést okozott a régészeknek és a történészeknek az ókori Jeruzsálem romjai alatt feltárt föld alatti vízvezetékrendszer szabálytalan mérete, útvonala és lejtése — jegyzi meg a Science News folyóirat. Bár a legtöbb kutató, az egykori, hibákra hajlamos mérnökök és építészek munkájának tekinti a föld alatti vízműveket, egy új vizsgálat azt mutatja, hogy a szent város lakói változtatták meg ötletesen a föld alatti csatornák és alagutak természetes hálózatát, hogy ezzel megbízható víztartalékokat biztosítsanak maguknak.” A Biblia leírása szerint a föld alatti járatok alapos ismerete segítette például Dávidot is ahhoz, hogy közel 3000 évvel ezelőtt bevegye a várost (2Sámuel 5:8). Az új tanulmányból kiderült, hogy két föld alatti nyílás is volt, mégpedig az óváros falain kívül.
Egyre kevesebb a vadnyomkereső
„Ha nem vigyázunk . . . hamarosan eltűnnek Dél-Afrika hagyományos vadnyomkeresői” — írja Louis Liebenberg az African Wildlife-ban. A témakörben jártas szerző attól tart, hogy kihal a vadnyomkereső hivatás. A legjobb vadnyomkeresők közül egyesek már elérték azt a kort, amikor gyengülni kezd a szem. E szakma kihalásának legfőbb okai között említhetjük azt, hogy a vadnyomkeresők alacsony fizetést kapnak és nem ismerik el őket szakmunkásoknak. „Mindaddig, amíg az ifjabb nemzedék ennyire lenézi a nyomkeresőket, mondván, hogy ők az öregeiknél ’különb’ dolgok elérésére törekednek”, addig aligha lehet számítani jelentős javulásra. Vitathatatlan, hogy a tapasztalt vadnyomkeresőknek nagy érdemük van az orvvadászok visszaszorításában, másrészt remekül értenek a vadrezervátumok irányításához, úgyhogy „különleges szakmának kellene elismerni a vadnyomkeresést — mondja Liebenberg. — Átlagon felüli intelligencia szükséges ahhoz, hogy valakiből jó vadnyomkereső legyen.”
Soha nem túl öregek
Japán két legnépszerűbbb asszonya, akiknek képe megjelenik a folyóiratok címoldalán, Kin (jelentése: „Arany”) Narita és Gin (jelentése: „Ezüst”) Kanie. Szenzációjukat annak köszönhetik, hogy ikrek és már elmúltak száz évesek. Egyébként egészségesek, élénkek és szórakoztatóan szókimondók. Nagoya polgármestere „fedezte fel” őket 1991 szeptemberében, amikor meglátogatta őket az „Idősek tiszteletére rendezett napon”. Azóta az ikerpár képe sokszor megjelenik a televízióban, a kereskedelmi adásokban és a folyóiratokban. Kin és Gin februárban új karrierbe kezdett: CD-lemez felvételt készítenek. Ebben a hónapban már felkeresték az adóhivatalt is, hogy életükben először jövedelemadó-bevallást tegyenek. Közömbösek a máról holnapra elért siker és gazdagság iránt. Amint mondják, nincs szükségük pénzre, ezért a zömét szociális célokra szentelik adomány formájában.
Nem kívánt lányok
Indiában a nőknél ultrahangos vizsgálattal állapítják meg, hogy magzatuk fiú vagy leány lesz. Ha a magzat leány, akkor gyakran mesterséges terhességmegszakítást végeznek. Ez a gyakorlat azonban drámai változást hoz a nemek arányában. Harijána államban például 1000 fiúra mindössze 874 leány esik. Ez a „nemek közötti kedvezőtlen arány nem abból adódik, hogy kevesebb lány születik (vagy fogantatik), inkább abból, hogy kevesebb lánynak engedik meg, hogy a világra jöjjön vagy életben maradjon” — mondja egy ENSZ-jelentés. A nőket tehernek tekintik. Házasságkötéskor hozományt kell adni neki, amikor pedig gyermeke születik, akkor ajándékot is. Ha fiú születik, annak ünnepséget rendeznek, leánygyermeknek viszont nem. Egy férfi elhagyhatja feleségét, vagy második feleséget vehet magának, ha a felesége nem szül neki fiúutódot. A probléma a más országokban élő indiaiak között is fennáll. A kanadai The Medical Post című újság nemrég beszámolt egy keresetlevélről, amelyben „azért indult eljárás kelet-indiai szikh közösségből származó orvosok ellen, mert abortuszt hajtottak végre olyan nőknél, akiknek a magzatáról azt állapították meg, hogy leány lesz, s így [a nők] megpróbálkozhatnak azzal, hogy legközelebb fiút szüljenek”. Mivel a magzat nemének pontos megállapítása csak a 16. hét után lehetséges, gyakran fiúmagzatok életét is kioltják. Ezt persze soha nem közlik az anyával.