Bajok sújtják az óceánokat
AZ EMBERISÉG egy évben átlag 130 millió liter olajat enged a világ óceánjaiba. Ez az elképesztően nagy szám azonban nem foglalja magában azokat az alkalmi óriási olajszennyeződéseket, mint amit például az 1989-ben szerencsétlenül járt Exxon Valdez tankhajó okozott Alaszka partjainál, vagy a tavalyi perzsa-öbölbeli katasztrófát, amikor is 160 millió liter olaj ömlött naponta a tengerbe!
De az ember nem csak olajjal szennyezi az óceánokat. Az Északi-tengerben a németországi partvonalon az ipari vegyszerek szintje a szakértők szerint elérte a „mérgezési” szintet. A part mentén mintegy 200 km széles sávban a hajók testének védelmére használt halálos festékanyag szennyeződést okoz az oceanográfusok által mikrorétegnek nevezett vízfelszínen. Az óceánnak ez a kulcsfontosságú felszíni rétege biztosítja a táptalajt a rengeteg halikrának, és ez ad otthont azon mikroszkopikus szervezeteknek, amelyek sok óceáni állat fő táplálékforrásai.
Dél-európai tudósok azt állapították meg, hogy a Földközi-tenger mikrorétegében szintén sok a kémiai szennyező anyag, olaj és hulladék. A tengeri emlősök, például a cetek különösen érzékenyen reagálnak erre a szennyezett mikrorétegre, mivel rendszeres időközökben feljönnek a víz felszínére lélegezni. Évente közel 6000 tengeri emlős pusztul el, többnyire a szennyezettségtől. Az egyik idényben több száz delfin sodródott a földközi-tengeri partokra — minden héten közel ötvenet találtak csak a francia tengerparton. E karcsú, kecses állatokat egy vírus támadta meg. A vízben lévő szennyezés kedvez e betegségnek, mivel csökkenti a delfinek ellenállóképességét. Jean-Michel Cousteau óceánkutató vészjóslóan ezt írta: „Ha a delfinek elpusztulhatnak a szennyezettségtől, akkor mi is.”
Nagyon baljóslatúan hangzik ez az előrejelzés. De tény, hogy a szennyezettség máris számtalan módon fenyegeti az emberiséget. Például Új-Fundland partvidékén a mentőalakulatok a szennyezettség miatt nem tudták kimenteni egy repülőgép-szerencsétlenség túlélőit. Főleg a műanyaghulladék nehezítette a mentést. Annyi sok eldobált műanyagot láttak az óceán felszínén, hogy a mentőalakulat tagjai nem tudták eldönteni, hogy amiket látnak, azok roncsdarabok, vagy szemét. Egyetlen egy túlélőt sem találtak.
Ugye szomorú történet? De gondold csak el: Ha ez az óriási méretű szennyezettség minket, embereket is ennyire elszomorít, mit érezhet az, aki ’a tengereket teremtette és mindazt, ami bennük van’? (Nehémiás 9:6). Kétségtelen, hogy most már gyorsan közeledik az az idő, amikor Isten ’elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják’ (Jelenések 11:18).
[Kép forrásának jelzése a 31. oldalon]
Mike Baytoff/Black Star