Mit tesz az ember a földdel?

HÁROMSZÁZ évvel ezelőtt az ember sokkal közelebb állt a természethez. Az emberek nagyobb részét nem fenyegették azok a változások, amelyeket maga az ember idézett elő világméretű környezetében úgy, ahogyan azt napjainkban teszi. Akkor még nem kezdődött el az ipari forradalom. Nem léteztek erőművek, gyárak, gépjárművek, sem a széles körű környezetszennyezés egyéb forrásai. Az ember aligha tudta volna elképzelni az egész föld elpusztítását.

Pedig akkor is széles körben ismert volt a világraszóló pusztulás elleni figyelmeztetés. Ez a figyelmezetetés ugyanis megtalálható a Biblia utolsó könyvében és olyan időt jövendöl meg, amikor gyönyörű bolygónk Teremtője beavatkozik az emberi ügyekbe, és ’elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják’ (Jelenések 11:17, 18).

Milyen vigasztaló mindazok számára, akiket komolyan aggaszt az, ahogyan az emberek ma a földünkkel bánnak, hogy gyönyörű bolygónk Teremtője megóvja azt az elpusztítástól! De talán azon töprengsz: ’Valóban olyan válságos helyzetben volnánk, hogy Isten beavatkozására van szükség?’ Nos, vizsgálj meg bizonyos tényeket és ítéld meg te magad!

Erdők

Az erdők ékesítik földünket és táplálékról meg hajlékról gondoskodnak több millió különféle élőfajta számára. Ahogy a fák nőnek és élelmet termelnek, egyéb létfontosságú szolgálatot is végeznek; például beszívják a szén-dioxidot és értékes oxigént bocsátanak ki. A National Geographic azt mondja, „hogy ismereteink szerint ellensúlyozzák azt az egész világra kiterjedő felmelegedést, amely minden életet fenyeget ezen a földön”.

Az ember azonban pusztítja erdő örökségét. Az észak-amerikai és az európai erdők egyre pusztulnak a szennyeződés következtében. Az ipari országok igényei megtizedelték a trópusi erdőket. Egy afrikai újság azt magyarázta, hogy 1989-ben „66 millió köbméter trópusi fát kívánnak exportálni; 48 százalékát Japánba, 40 százalékát Európába”.

Némelyik országban a farmerek felégetik az erdőket, hogy szántóterülethez jussanak. A kényes erdőtalaj nemsokára kimerül, a farmerek meg kénytelenek lesznek újabb erdőket felégetni. Becslések szerint csupán ebben az évszázadban a világ erdőterületének mintegy a fele elpusztult.

Óceánok

A föld óceánjai is létfontosságú szerepet játszanak a légkör megtisztításában, de az ember tevékenysége ezeket is egyre pusztítja. Óriási mennyiségű szén-dioxid kerül az óceánok vizébe. A fitoplanktonok beszívják a szén-dioxidot és oxigént bocsátanak ki. Dr. George Small így magyarázza ennek az életciklusnak a fontosságát: „az atmoszférába jutó oxigén évi mennyiségének 70 százalékát a tengerben levő planktonoktól kapjuk”. Néhány tudós viszont arra figyelmeztet, hogy a fitoplanktont súlyosan legyengíti az atmoszférában végbemenő ózoncsökkenés, amelynek okozójaként az embert jelölik meg.

Az ember rakja tele szeméttel, olajjal, sőt mérgező hulladékkal is az óceánt. Míg egyes országok egyetértenek abban, hogy korlátozni kell az olyan hulladékok mennyiségét, amelyeket a tengerbe süllyeszthetnek, mások nem hajlandók csatlakozni ilyen egyezményhez. Egy nyugati ország még fenn is tartja magának a jogot, hogy nukleáris hulladékot süllyesszen a tengerbe. A híres óceánkutató Jacques Cousteau így figyelmeztet: „Meg kell mentenünk az az óceánokat, ha meg akarjuk menteni az emberiséget.”

Az ivóvíz

Az ember még az ivóvizet is tönkreteszi! Szegényebb országokban embermilliók halnak meg évente a fertőzött víztől. A gazdagabb országokban a vízforrásokat egyebek közt műtrágyákkal és rovarirtó szerekkel fertőzik meg, amelyeket a folyóvizek kimosnak és a talajvízbe juttatnak. A világ rovarirtó szereinek termelése 1986-ban 2,3 millió tonnát tett ki és az évenkénti növekedést 12 százalékra becsülik.

A szennyezés egy másik forrását a vegyi hulladékok alkotják. „A vegyi anyagokat tartalmazó fémhordók — magyarázza a Scientific American — csupán időzített bombák, amelyek akkor robbannak fel, amikor a rozsda átmarja azokat.” Az újság szerint ez a fajta szennyeződés „világszerte vegyi hulladékok ezreinél fordul elő”.

És az eredmény? A valamikor kristálytiszta folyók ipari szennyvízcsatornákká válnak az egész földön. Becslések szerint 20 millió európai issza a Rajna vizét, pedig ez a folyó annyira szennyezett, hogy a folyómederből kikotort iszap még ahhoz is túl veszélyes, hogy talajfeltöltésre használják!

Földművelési gyakorlat

Az ember vészesen pusztítja saját termőterületét is. Csupán az Egyesült Államokban az öntözés alá vont területnek mintegy 20 százalékát tették tönkre a Scientific American című lap szerint. És vajon miért? Azért, mert a túlzott öntözés következtében a talaj elszikesedett. Számos ország tett tönkre ily módon értékes termőterületeket. „Amekkora területet bevontak a termelésbe az új öntözési tervek keretében, ugyanakkorát ki is vontak belőle az elszikesedés következtében”, állapítja meg a The Earth Report című lap. Egy másik széles körben elterjedt gond a túlzásba vitt lelegeltetés, ami a sivatagok terjeszkedését segíti elő.

Túl sok motoros jármű

Ennyit a bolygónk földterületéről és vizéről. De mit mondjunk a levegőjéről? Ez is egyre pusztul, és a tettesek sokan vannak. Hogy csak egyet említsünk, vegyük például a gépkocsit. Itt van mindjárt három befolyásos tudományos folyóirat nyilatkozata: „A motoros járművek nagyobb levegőszennyeződést okoznak, mint bármely más emberi tevékenység” (New Scientist). „Bolygónkon jelenleg 500 millió gépkocsit tartanak nyilván . . . Tankjaik feltöltéséhez a világ olajtermelésének mintegy egyharmadára van szükség . . . A gépkocsik száma gyorsabban növekszik mint a föld lakosságának a száma” (Scientific American). „A benzin termelése, felhasználása és eltakarítása minden fázisában a környezetszennyezés és a járványos megbetegedések egyik fő forrása” (The Ecologist).

Igen, bolygónkkal mostohán bánnak, folytonosan pusztítják. Tengereit, ivóvizét, termőföldjét, sőt a légkörét is óriási mértékben szennyezik. Ez már önmagában is azt sejteti, hogy közel van az idő Isten számára, hogy közbelépjen és „elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják” (Jelenések 11:18). De a föld pusztításának még sokkal rosszabb módjai is léteznek. Nézzük meg, melyek ezek.

[Oldalidézet a 4. oldalon]

„Meg kell mentenünk az óceánokat, ha meg akarjuk menteni az emberiséget.” (Jacques Cousteau)