Fiatalok kérdezik:
Mit tegyek, ha szüleim bírálnak?
„SOK szülő úgy gondolja, hogy azzal tudják a gyermekük fejlődését a legjobban segíteni, ha megbírálják a gyermeket, amikor valamit rosszul tesz.” Ezt írta Clayton Barbeau a How to Raise Parents című könyvében.
Nem kétséges, ha fiatal vagy, minden bizonnyal oly rendszeresen kapsz kiigazítást a szüleidtől, mint a táplálékfelvétel. Néha nagyon idegesítő lehet az ilyen bírálat, de azért nem szükségszerűen rossz.a Időről időre mindannyiunknak szüksége van bírálatra; az építő bírálat egészséges és hasznos lehet.
Másrészről a szülők néha túlzásba viszik, és gyermekeiket a kétségbeesésbe kergetik a korholásukkal (Kolossé 3:21). Az is lehet, hogy elvesztik önuralmukat, lehordják és megalázzák csemetéiket még a kisebb baklövések miatt is. Tekintet nélkül arra, milyen módon jön a bírálat, hasznunk származhat belőle. Végtére is a szüleid a szívük mélyén a legjobbat szeretnék neked. Ahogy a Biblia ezt régen megmondta: „Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek” (Példabeszédek 27:6). Való igaz, hogy mivel a szüleid állnak hozzád a legközelebb, ezért nagyon bántó lehet, ha hibát találnak benned. De ha megtanulsz bölcsen reagálni a bírálatra, minimálisra csökkentheted a fájdalmat, és így tudod a legtöbb jót nyerni belőle.
A rossz módszer
Figyeld meg a fiatal Stephanie tapasztalatát: „Amikor a mamám hazajött a munkából — meséli Stephanie —, elkezdett nyaggatni amiatt, hogy még nem takarítottam ki és nem vittem le a szemetet. Ezt mondta: ’Nem vagy képes arra, hogy bármi jót is tégy itthon, bezzeg ha el akarsz menni valahova, akkor egyből mindent megteszel.’ Én erre azt mondtam: ’Te pedig, ha arról van szó, nagyon jól értesz a szekáláshoz.’ Erre üvöltözni kezdett velem, én meg otthagytam és becsuktam a szobám ajtaját, hogy kizárjam a hangját. Vadul berontott és azt ordította, hogy ezért még majd megbüntet” (Dr. Joyce L. Vedral: My Parents Are Driving Me Crazy).
Ismerősen hangzik? Akkor magad is tudod, milyen bántó lehet, ha azt mondják neked, hogy „semmit sem tudsz jól megcsinálni”. De mit ért el Stephanie azzal, hogy összeszólalkozott az édesanyjával? A nyafogás, az ordítozás vagy a lázadozás csak a legrosszabbat hozhatja ki a szüleidből. Nem igen hoz megnyugvást az, ha felfortyansz, főleg azért, mivel a büntetés minden bizonnyal nem marad el. Ezenkívül a keresztény fiatal, ha tiszteletlenül beszél a szüleivel, szellemileg megsérül, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy elvesztheti Isten tetszését (Példabeszédek 30:17; Efézus 6:1, 2).
Stephanie édesanyja talán nem a legjobb módon járt el. De nem lehetséges, hogy volt valami igazság abban, amikor panaszkodott Stephanie-ra? Stephanie ellenállt a bírálatnak, és ezzel nemcsak a saját életét nehezítette meg, hanem elszalasztotta annak lehetőségét is, hogy megtegye a szükséges kiigazítást.
Az odafigyelés előnye
A Biblia ezt a tanácsot adja: „Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre” (Példabeszédek 19:20). Igen, győzd le magadban a belső kényszert, hogy igazold önmagad, siránkozz, vagy hogy válaszképpen te is megbírálj valamit; próbálj inkább arra figyelni, mit is mondtak valójában. A ’Teen folyóirat ezt így magyarázza: „Higgadt fejjel hallgasd a bírálatot, és ne az érzelmeidnek engedj.”
Ha így teszel, ez segít neked elkerülni, hogy felnagyítsd vagy eltúlozd, amit a szüleid mondtak. Valóban semmirekellőnek és kész kudarcnak neveznek a szüleid, vagy csupán azt mondják, hogy hanyag munkát végeztél a garázs kifestésekor, vagy a tűzhely tisztításakor? Ha az utóbbi az igaz, akkor miért reagálsz rá túl hevesen? „Mert nincs senki a földön, aki mindig a jót cselekedné és sohasem vétkezne” — mondja a Biblia (Prédikátor 7:20, Today’s English Version). Ha hibázol is egy bizonyos feladat megoldásában, azért az nem jelenti azt, hogy ezzel az élet minden területén kudarcot vallottál Ezért hát jusson eszedbe, hogy másban viszont erős vagy és vannak értékeid.
Maradj nyugodt a kereszttűzben
„Ha valami ostobaságot csinál — ismeri el egy apa — mindig ezt mondom: ’Te semmirekellő!’ ” Mi a helyzet akkor, ha a szüleid gúnyolódnak, vagy túlzásba viszik a szidást? Először is uralkodj az indulataidon! „A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú” (Példabeszédek 17:27).
Ne a látszólagos igazságtalanságra figyelj oda abból, amit mondanak; az csak még mérgesebbé tesz. Inkább arra figyelj, milyen területen van szükséged fejlődésre. Gondolj arra, hogy a szüleid szeretnek téged, és valószínűleg nem rosszindulatból mondták. (A fent idézett apa hozzáfűzi: „Nem kellene mindig semmirekellőnek neveznem. Különben hamarosan maga is elhiszi.” A legjobbat feltételezd róluk, azt, hogy jószándékból mondják, főként ha a munka miatt fáradtak vagy feszültek. „Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket” (Példabeszédek 19:11, Ökumenikus fordítás).b
Az ellentámadás nem lenne helyénvaló, ám kiadhatod a mérgedet úgy is, hogyha nem támadsz. Például próbáld meg felidézni a szüleid szavait úgy, hogy közben a feladatra összpontosítasz. Ha édesapád semmirekellőnek nevez, mert nincs megelégedve azzal, ahogyan a családi kocsit átfényezted, próbálj így válaszolni: „Haragszol, mert a kocsi átfényezését gyatrán csináltam meg.” Vagy egyszerűen egyetérthetsz a bírálattal. („Igazad van Apu. Jobban is megcsinálhattam volna.”) Vagy próbáld megkérni őket, mondjanak közelebbit arról, hogyan tudnál javítani a dolgokon. A Példabeszédek 15:1 ezt mondja: „Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.”
Emlékszel Gedeon bíróra? A Biblia beszámol róla, amint Izrael népét drámai győzelemre vitte az ellenséges Midián nemzete ellen. Ezután Gedeon hírnököket küldött a hatalmas Efraim törzséhez, hogy megkérje őket: ne engedjék elmenekülni a levert midiánitákat. Efraim férfiai válaszul elfogtak két midián fejedelmet. De ekkor a büszke törzs tagjai „erősen feddőzének” Gedeonnal! Megsértődtek, mert nem hívták meg őket, hogy részt vegyenek a korábbi csatában (Bírák 8:1).
Ez a szóbeli támadás egyértelműen jogtalan volt. És ha Gedeon lobbanékony ember lett volna, akkor e szóbeli visszavágásra polgárháborút indíthatott volna Efraim ellen. Ehelyett így válaszolt: „Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szőlőmezgerlése, mint Abiézer egész szüretje?” (Bírák 8:2). Gedeon válasza azt jelentette, hogy a midián fejedelmek elfogásával Efraim férfiai nagyobb dolgot vittek véghez, mint maga Gedeon. Gedeon szelíd és alázatos válaszával ellensúlyozta az igazságtalan bírálatot, és ezzel fenntartotta a békét.
Mi ebből a tanulság? Ne reagálj túl sok hévvel, ha a szüleid bírálnak. Ha nyugodt maradsz, az megakadályoz abban, hogy olyasmit mondjál vagy tegyél, amit később megbánnál. (Vö. Prédikátor 10:1.)
Cselekedj!
A kedves szó azonban nem elegendő. Cselekedj! Emlékezz rá, „a felülről való bölcsesség . . . engedelmes” (Jakab 3:17). Kezdd el kitakarítani a szobát, fényezd át az autót, vágd le a hajad, cseréld ki a ruhatáradat, vagy tégy meg bármit, amit elvárnak tőled a szüleid. Ez a legjobb módja annak, hogy elejét vedd a további hibakeresésnek.
Másrészről az is lehet, hogy őszintén nem értesz egyet a bírálattal. Végtére is: még a legjobb szülők sem tévedhetetlenek. De ahelyett, hogy kiabálással oldanád meg a helyzetet, inkább várd ki a ’megfelelő időt’, és akkor beszélj a szüleiddel (Példabeszédek 15:23). „Azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van” — mondja a Példabeszédek 13:10. Nyugodt, felnőtt módon add elő a panaszaidat, és magyarázd meg közelebbről, miért nem értesz egyet a szüleiddel. Talán rá tudod őket venni, hogy a te szemszögedből nézzék a dolgokat. Ha nem, akkor egyszerűen engedelmeskedj nekik mint szülői tekintélynek (Példabeszédek 6:20).
Hosszú távon elmondható: ha hajlasz a tanácsukra, az hasznos lehet a számodra. Még a tökéletes ember, Jézus is „megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet” (Zsidók 5:8). Te is nagyon sok értékes tanulságot vonhatsz le. Már most meg kell birkóznod a tanáraid bírálatával. A jövőben a munkaadókkal kerülhetsz hasonló helyzetbe. Már most tanuld meg elfogadni a bírálatot.
Idővel talán majd méltányolod is a szüleid nézőpontját. Egy fiatalember, James, ezt mondja szüleiről: „Nagyon kemények voltak velem az olyan területeken, mint például az iskola, a gyülekezet és a mindennapi házimunkák. Néha még pihenni sem tudtam! De ahogy idősebb lettem, eljutottam arra a felismerésre, hogy kiváló eredmény eléréséhez kemény munkára van szükség.” Vajon nem olyan tanulság volt ez, ami megérte? Te magad is hasonló értékes tanulságokat vonhatsz le, ha megtanulod elfogadni a bírálatot.
[Lábjegyzetek]
a Lásd a „Miért nem elég jó, bármit is csinálok” című cikket az Ébredjetek! 1992. november 22-i számában.
b Nem az olyan szülők durva szóbeli vagy fizikai bánásmódjáról beszélünk, akik érzelmi zavarokkal küszködnek, alkoholisták, vagy kábítószeresek. Ebben az esetben lehetséges, hogy szakszerű segítségre van szükség.
[Kép a 11. oldalon]
A kiabálás, a siránkozás és az önigazolás általában a legrosszabbat hozza ki a szülőkből
[Kép a 11. oldalon]
Kérdezd meg a szüleidet, mondjanak közelebbit arról, hogyan tudnál javítani a dolgokon, ezzel tompíthatod a bírálat csípősségét