Olvasóink írják

Mi a teendő haláleset kapcsán? Tavaly országúti baleset következtében meghalt szeretett bátyám, aki még csak 18 éves volt. Bizonyára el tudjátok képzelni, mennyire értékeltem az „Amikor egy kedves hozzátartozónk meghal” című cikksorozatot (1992. július 22.). Különösen értékeltem azt a gondolatot, hogy aki nem mutatja ki a mély fájdalmát, az nem feltétlenül rideg vagy szívtelen. Vidám természetemnél fogva hajlok arra, hogy ne mutassam ki nyíltan a mély bánatomat. Mások ebből téves következtetéseket vonnak le velem kapcsolatban. Még ha a keresztényeket élteti is a feltámadás reménysége, ennek ellenére szükségük van a környezetük szerető megértésére.

L. R. Olaszország

Idegenek. Mindig nagyra becsültem a szép, megkapó illusztrációkat az Ébredjetek! címoldalán. Különösen megkapott az 1992. május 8-i szám címlapja: „Segítsetek! Idegenek vagyunk”. Miközben felnőttem, gyakran tapasztaltam az idegenek iránt tanusított előítéletet — faji megalázást és erőszakot. Visszaemlékszem arra, amikor valaki azt mondta édesapámnak, hogy menjen vissza oda, ahonnan jött. A sors iróniája az, hogy mi észak-amerikai indiánok vagyunk, mi voltunk itt a legelső lakók! Hová menjünk hát? Remélem, hogy akik elfogulatlanul elolvassák ezt a cikket, belátják, hogy Isten előtt minden ember egyenlő.

T. B. Kanada

Balkezesség. Mint balkezes személy és mint az Ébredjetek! lelkes olvasója gratulálni szeretnék a „Balkezesség — előny vagy hátrány?” című remekül megírt cikkhez (1992. június 8.). Fel tudnátok világosítani, miért tesz mégis a Biblia gyakran egyenlőségi jelet a „bal” szó és a kegyvesztettség állapota közé?

S. J. M. Új-Zéland

„Isten nem részrehajló” — így természetesen a balkezesek iránt sem tanúsít részrehajlást (Cselekedetek 10:34, NW). Amikor a Biblia a jobb kezet a kegy kinyilvánításaként használja, ez úgy tűnik abból a tényből ered, hogy az emberek nagy többsége jobbkezes. A jobb kéz így találó jelképe a hatalom vagy a kegy gyakorlásának. A bal kéz logikusan az ellenkezőjére utal. De ez csak képletes értelemben van így, és nem az a célja, hogy a balkezeseket lealacsonyítsa. (A kiadók.)

Másnak lenni. Nagyon hálásan köszönöm a „Hogyan lehet bátorságom ahhoz, hogy más legyek?” (1992. június 22.). Osztálytársaim sok partit rendeznek és különös érdeklődést tanúsítanak a legújabb divat iránt. Társaságuk nem jó nekem. Eddig nagy feszültségben éltem, mivel nem volt elég bátorságom kifejezni az álláspontomat. Ez a cikk segített félelmem leküzdésében. Jehova segítségével a következő alkalommal sikerült kifejtenem az álláspontomat. Ezzel a feszültség feloldódótt bennem. Hálás köszönet érte.

M. E. Németország

Ez pontosan olyan cikk volt, amilyenre nekünk, iskolásoknak szükségünk van. Hosszú idő óta megpróbáltam elkerülni, hogy ne keltsek feltűnést és zavart. Rengeteg kísértés ért, de nem tudtam összeszedni a bátorságomat, hogy tanúskodjak. Most a középiskola második osztályának kezdetén ezekkel a szavakkal mutatkoztam be osztálytársaimnak: „Jehova egyik Tanúja vagyok. Kedvenc időtöltésem a Biblia tanulmányozása.” Miután ezt kijelentettem, már nem mondhattam, vagy nem tehettem olyasmit, ami megkérdőjelezhető. Még ezek után is igazi próbát jelentett számomra az iskolatársaim közötti tanúskodás és gyűlöltem, hogy más vagyok. Az egyik nap viszont az egyik lány azt mondta, hogy irigyli az életmódomat és meggyőződésemet”. Ekkor változott meg teljesen a gondolkodásom. Most már tudom, hogy nem én vagyok más — a többiek mások. Az a normális dolog, ha valaki Istent szolgálja.

M. A. Japán