Tanácsok nevelőszülők számára

AZ EGYESÜLT Államok Népszámlálási Hivatalának előrejelzése szerint a nevelőszülős családok 1995-re számbelileg meghaladják majd a természetes szülőkből és gyermekekből álló családokat. Akkorra minden 100 gyermek közül 59 „vegyes családban” (ahol nevelőszülő van) fog élni, mielőtt eléri a 18 éves kort. Itt következik néhány tanács, hogy segítsen az egyre növekvő számú nevelőszülőnek.

Szánj rá időt: A nevelőszülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy időbe telik, amíg a nevelt gyermekek elfogadnak egy új szülőt. Az elmeszakértő, Mavis Hetherington megmagyarázza, miért lehet az első néhány hónap — vagy év — olyan nehéz: „Az újraházasodás első szakaszában mind a fiúk, mind a lányok ellenséges érzületűek, duzzognak, negatív hozzáállásúak és dühösek, nemcsak a nevelőapjuk iránt, hanem az édesanyjuk iránt is. Haragszanak . . . édesanyjukra, mert újraházasodott.” A nevelőszülőknek meg kell próbálniuk megérteni a gyermekek érzéseit, bár ez nehéz lehet. (Lásd Példabeszédek 19:11.)

Előbb építs ki jó kapcsolatot: Joy Conoll, a Stepfamilies című könyvében bölcsen arra figyelmeztet, hogy a nevelőszülők jobb helyzetben lesznek, hogy irányítsák nevelt gyermekeik viselkedését, miután jó kapcsolatot építettek ki velük. Eközben legjobb lenne az édesszülő részéről, ha megadná a szükséges fegyelmezést. (Vö. Példabeszédek 27:6.) Másrészről a nevelőszülők az állandóság érzését kelthetik a gyermekekben azáltal, hogy támogatják őket azokban a szokásos dolgokban, melyeket ők régóta szívesen tesznek — mint például a hosszú séták, vagy hogy együtt játszanak. A nevelőapáknak azonban nem szabadna arra használniuk az étkezési időket, hogy a családot leckéztessék.

Kerüld a részrehajlást: A nevelőapának vagy a nevelőanyának, ha lehetséges, kerülnie kell a saját gyermeke iránti részrehajlás bármely megnyilvánulását, mégha nehéz is néha. (Vö. Róma 2:11.)

Óvatosan közelíts: A nevelőszülős családokról készült egyik legújabb tanulmány megállapítja, hogy a nevelőapák és a nevelőanyák gyakran igen nehezen jönnek ki egymással. Az egyik szerző ezt mondja: „A nevelőapák közelednek, a lányok pedig visszahúzódnak. A nevelőapák némi fegyelmezést próbálnak alkalmazni, és a lányok ellenállnak.” A szerző így összegzi ezt: „Úgy tűnik, hogy egy nevelőapa a korai időszakban semmit sem tehet a lányokkal kapcsolatban, ami sikeres lenne.” Ezért hát nagy türelemre és együttérzésre van szükség. Mialatt a lányok nagyra értékelik a nevelőapjuktól jövő szóbeli dicséretet, gyakran kényelmetlennek érzik az olyan fizikai megnyilvánulásokat, mint az átölelés. A nevelőapának tudnia kell, hogy egy lány így érezhet. Ha ez a helyzet, a szóbeli dicséretre és a beszélgetésre kell nagyobb hangsúlyt helyeznie, mint a szeretet fizikai kinyilvánítására. (Vö. Példabeszédek 25:11.)

Óvakodj a féltékenységtől: A tapasztalat azt mutatja, hogy sok nevelt lány hajlamos arra, hogy vetélytársnak érezze a nevelőanyát. Egy nevelőanya, aki előrelátó és együttérző a lány érzései iránt, bölcsen megelőzheti a szükségtelen versengéseket. Az apa sokat tehet annak érdekében, hogy enyhítse a feszültséget azáltal, hogy további szeretetéről és nagyrabecsüléséről biztosítja lányát (Példabeszédek 15:1). Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a nevelőanyák gyakran túl keményen és túl hamar próbálnak elfogadott anyává válni az új nevelt lányuk számára. Itt megint csak a türelem a kulcs.

Nevelőszülőnek lenni korántsem könnyű. Amint azonban ezrek sikeres példája mutatja, megtehető. S ne feledd, a Biblia adja a legjobb tanácsot a sikerhez bármely családi helyzetre vonatkozóan, amikor azt mondja: „Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint a mely a tökéletességnek kötele” (Kolossé 3:14).