Leleményes mérnökök

Az Ébredjetek! dél-afrikai tudósítójától

LÁTTÁL-E már olyan természetes építményeket, mint amilyenek e képen láthatók? A termeszdombok a dél-afrikai prérin mindennapos látványnak számítanak. Egyesek olyan formájúak, mint valami keskeny kémény, s olykor a 6 méteres magasságot is elérik. Mások nagy kupolák földből, amelyek a ragadozóknak, például az oroszlánoknak szolgálnak kedvenc figyelőállásul.

Minden dombon belül számos járat és kamra van, amelyet több millió piciny termesz vehet birtokába. Egyes termeszek saját gombaágyásaikat gondozzák és az ő feladatuk, hogy még az aszályos években is biztosítsák a kellő öntözést. Hogyan lehetséges ez? Az 1930-as években, amikor súlyos aszály pusztított Dél-Afrika egyes részein, dr. Eugene Marais természettudós két termeszoszlopot fedezett fel, az egyik az alagútba lefelé, a másik az alagútból felfelé haladt. A pici teremtmények körülbelül 30 méter mélységig fúrtak le! Ott elértek egy természetes vízforrást. Marais tehát felfedezte, hogyan tudták a termeszek gombaágyásaikat még az aszály idején is nedvesen tartani.

Egy tipikus termeszdomb — magyarázza Michael Main a Kalahari című könyvében — „a világon bármilyen állat által épített fészek között állítólag a legfejlettebb. Az egész boly arra törekszik, hogy elérje és biztosítsa a 100 százalékos nedvességtartalmat és a környezetük 29 és 31 °C közötti hőmérsékletét, amely mind a gombáknak, mind a termeszeknek megfelel . . . Tulajdonképpen minden fészek egy tökéletesen légkondicionált egység.”

Ezek után vizsgáljuk meg, hogyan készülnek ezek a fészkek? A termeszek kifényesítenek, majd hozzáragasztanak egy piciny homokszemet a másikhoz. Képzeljük el, hány millió homokszemet használnak fel egy fészek megépítéséhez! „Földünkön az ember által épített leghatalmasabb építmények: az egyiptomi piramisok, a londoni földalatti vasúthálózat, a New York-i felhőkarcolók . . . összehasonlítva a termeszépítményekkel . . . olyanok, mintha vakondtúrásokat hasonlítanánk össze hegyekkel” — írta Marais a The Soul of the White Ant című könyvében. „A méretet figyelembe véve — folytatja az író — az embernek olyan magas épületet kellene emelnie, mint a 4478 méter magas svájci Matterhorn hegycsúcs, hogy a munkája egy 12,2 méter magas termesztoronnyal legyen egyenlő.”

De mi haszna van az embereknek a termeszekből? Először is, a termeszek elhalt növényzettel táplálkoznak, és így sok hulladéktól megszabadítanak. „A száraz anyag föld alá cipelésével nemcsak a tűzveszélyt csökkentik, hanem termékennyé teszik az altalajt is” — állítja egy tájékoztató tábla a Krüger Nemzeti Parkban.

Talán te is egyetértesz azzal, hogy a szerény termeszeket joggal nevezik leleményes mérnököknek.