Egy kudu oroszlánokat szégyenít meg

TAVALY Dél-Afrikában egy hatalmas antilop — egy kudu bika — sajátságos pózt vett fel egy lowveldi luxusvadászszálló előtt. Tekintete éber és nagyon erőszakos volt, így nem csoda, hogy a helyi kudu vezér rossz néven vette ezt a területére történt vakmerő benyomulást. Egy szemtanú tudósított a kudu vezér támadásáról: „Horkantott egyet, dobbantott a földön és támadó állást vett fel. Szarvait lefelé tartva megrohamozta a kudut. Mikor nekiment, ijesztő meglepetés érte.” A betolakodó meg sem moccant. A helyi kudu bika újra megrohamozta. Még mindig semmi eredmény. A meghiúsulás miatti dühöngésben és a porfelhőben a helyi vezér „kidöntötte az összes körülötte lévő fát, mielőtt elhordta magát”. Nem tért vissza, látszólag azt a következtetést vonva le, hogy a jövevény verhetetlen.

A dzsungel királyai sem boldogultak jobban. Carlson Mathebula erdőőr beszámolt arról, hogy tizenkét oroszlán vette körül a kudut. A vele való találkozásukról ezt mondta: „Egyszerre csak két nőstény oroszlán kezdett lopakodni felé. Hatalmas üvöltéssel az egyik a kudu hátára ugrott, míg a másik odafutott mellé és nyakon ütötte . . . Mindketten a földre estek ijedtükben, és dermedten feküdtek ott. Újabb nőstény oroszlán csatlakozott a verekedéshez. Odafutott a kuduhoz és a lábaira mért erős ütéssel próbálta feldönteni, de az csak ott állt.” A tizenkét oroszlán annyira feldühödött azon, hogy nem sikerült ezt a nagy kudut feldöntenie, hogy „tönkretették a csapadékmérőt, a kerti öntözőberendezést és a kerti bútort, mielőtt szégyenkezve elsomfordáltak volna”.

Anélkül, hogy egy izma is megrándult volna, a kudu elkergette a helyi kuducsordát annak területéről és megfutamította az oroszlánfalkát. A dél-afrikai Johannesburg Sunday Times újsága a beszámolóban úgy beszélt erről a kuduról, mint egy 300 kilogrammos, bronzból készült szuperhímről. Keith Calder úr, a bronzkudu készítője ezt mondta: „Bóknak veszem, hogy az oroszlánok és a kudu olyan valóságosnak találta.”