Kaliforniai földrengések — Mikor jön a nagy rengés?

A FÖLD megingott. A gázvezetékek kettétörtek. Az épületek összeomlottak. A tűz tombolt. Vajon ez a nemrég történt Los Angeles-i földrengés volt? Nem. Ez a földrengés 1906. április 18-án sújtotta San Franciscót. A földrengés és az azt követő háromnapos tűz 512 épülettömböt döntött romba a városközpontban, és hétszáz ember életét követelte.

Mi okozza ezeket a katasztrófákat?

A tudósok a lemeztektonika elméletével próbálják magyarázni. Azt mondják, hogy a földkéreg mintegy húsz merev kőzetlemezen vagy táblán fekszik, amelyek lassan mozognak, elcsúsznak egymás mellett, bizonyos pontokon egymás alatt. A Pacifikus-lemez lassan észak felé csúszik az Észak-amerikai-lemez mellett. E két lemez közötti csúszás zónáját Szent András-törésvonalnak hívják. Mintegy 1040 kilométerre terjed ki északi irányban a Kaliforniai-öböl felső csúcsától, és eltűnik a Csendes-óceánban San Franciscóhoz közel.

Ezek a lemezek nagyon lassan mozognak, olyan kis mértékben, mint ahogy a körmöd nő — körülbelül néhány centimétert évente. Hosszú évek alatt feszültség jön létre attól, hogy a lemezek összetapadnak, és megpróbálnak elcsúszni egymás mellett. Majd a feszültség heves erővel törhet ki.

A Szent András-törésvonal Los Angeles-től 53 kilométerre nyúlik ki északkeletre, és belefut a Csendes-óceánba San Franciscóhoz közel. Csoda, hogy a kaliforniaiak aggódnak az úgynevezett Nagy Rengés miatt?

San Francisco

Az 1906-os földrengés után a Szent András-törésvonal északi vége viszonylag nyugodt maradt. Majd 1989. október 17-én délután 5 óra 4 perckor körülbelül ötvenmillió amerikai bámulta meredten tévéjén a San Franciscóból közvetített baseball-bajnokságot. A kamerák hirtelen ugrálni kezdtek. San Franciscótól mintegy száz kilométerre délre a Szent András-törésvonal két oldala hirtelen elmozdult egymás mellől, előidézve egy olyan földrengést, amely hatvanhárom ember halálát okozta, autópályákat zúzott össze, autókat tört össze és ezreket hagyott otthon nélkül. Ez a földlökés azonban sokkal gyengébb volt a megjövendölt Nagy Rengés előre látható nyolcas magnitúdójánála.

Még 1985 tavaszán az Egyesült Államok Földtani és Térképészeti Intézete előre jelezte, hogy egy hatos magnitúdójú földrengés fog bekövetkezni 1988-tól számítva öt éven belül Parkfield kisvárosában, amely Los Angeles és San Francisco között van félúton. Ezen megjövendölt földrengést megelőzően a földmozgások tanulmányozása által azt remélték, hogy megtudják, hogyan jelezzék előre a földrengéseket, és hogyan tudnának figyelmeztetést adni talán órákkal vagy akár még napokkal előre is a földrengéscsapás előtt. Ez a kutatás tizenötmillió USA-dollárba került, de a földrengés nem következett be. Ahogy William Ellsworth, az Egyesült Államok Földtani és Térképészeti Intézetének munkatársa egyszer mondta: „A szeizmikus minták értelmezése nem megbízható tudomány.”

A landersi földrengés

Éppen ezért 1992. június 28-án senki sem számított 7,5 magnitúdójú földrengésre, amely a dél-kaliforniai Mojave-sivatagban található Landershez közel eső, gyéren lakott területet sújtotta. A Time folyóirat erről a földrengésről a következőt mondta: „Néhány rémisztő másodperc alatt áttelepítette az utakat, átrendezte a parkolóhelyeket és számtalan szeszélyes módon átalakította a tájat, csodával határosan csak egyetlen életet követelt.” Ilyen magnitúdójú földrengés mellett a kár csekélynek számított.

Nos, ez még mindig nem a Nagy Rengés volt. Tulajdonképpen ez mégcsak nem is a Szent András-törésvonalon volt, hanem az egyik kisebb törésvonalon, amely mellette található.

Lehetséges azonban, hogy a landersi földrengés egy kisebbel együtt, amely a Big Bear-tó közelében történt, felébresztette a Szent András közelben levő szakaszait. A tudósok azt mondták: negyven százalék az esély arra, hogy a megakadt lemezek a Szent András déli szakasza mentén valamikor szétpattannak az elkövetkezendő harminc év folyamán. Ez esetleg előidézi a hosszú ideje rettegett Nagy Rengést, amely nyolcas magnitúdójával mintegy ötször erőteljesebb, mint a landersi.

Los Angeles

Ezek után ez év január 17-én Los Angelest hajnali 4 óra 31 perckor felrázták álmából. Mintegy tizennyolc kilométerrel a Los Angeles-i sűrűn lakott San Fernando-völgy felszíne alatt — azt gondolják — a kőzetréteg egyik darabja öt és fél métert elcsúszott a mélyen betemetett törésvonal mellett. Ez a 6,6 magnitúdójú, tíz másodperces rengés legalább ötvenhét emberéletet követelt. Tragikus módon tizenhat ember egy lakóépület összeomlásakor lelte halálát. Egy férfi, aki a túlélők között volt, nyolc óráig volt betemetve húsz tonna beton alatt egy leomlott parkolóépületben. Az egyik beomlott autópálya elvágta a város észak felé vezető főútját. Templomok, iskolák, üzletek valamint az egyik nagyobb kórház is bezárt. Ahogy elég gyakori ilyen esetben, az alacsony jövedelmű családok szenvedték el a legtöbbet, mert olyan régi épületekben laktak, amelyeket még a modern földrengésbiztos építésre vonatkozó törvények bevezetése előtt építettek.

Ez a földrengés megmutatta, hogy közvetlenül egy nagyváros alatt húzódó, még ilyen kisebb törésvonalak is okozhatnak problémákat. Ami az embereket illeti, bármelyik földrengés a Nagy Rengésnek bizonyulhat számukra, ha éppen az epicentruma fölött élnek!

A pusztítás még nagyobb lett volna, ha nem lettek volna szigorú helyi építési törvények. Minden földrengés szolgáltat tanulságokat, hogy azok elviselhetőbbé tegyék a következő alkalmat. Egyes autópálya-felüljárók, amelyeket megerősítettek az előző földrengések után, ezt túlélték; a többi felüljáró nem. A valódi próba azonban akkor jön, ha nagyobb földrengés — egy igazi nagy rengés — sújt majd egy nagyváros közelében. Talán újra Los Angeles közelében?

Jön egy második Nagy Rengés?

„Ó, ne! Ne legyen még egy! Egy is túl sok!” Mindazonáltal néhány geológus kialakulóban lát egy másik nagy rengést. A New Scientist folyóirat 1994. január 22-én ezt mondta: „A Los Angeles alatt húzódó törésvonalak pontosan olyan pusztító »Nagy Rengést« tudnának okozni, mint amilyenre a Szent András-törésvonal mentén számítanak a tudósok figyelmeztetése szerint . . . A Los Angeles-i medence különösen gazdag élő vetődésekben, mert a Szent András-törésvonal, amely a legtöbb helyen észak-déli irányban fut végig az államon, Los Angelesnél nyugatra hajlik, további feszültségeket okozva ezen a ponton. A vándorló földrésznek a Pacifikus-lemezen el kell haladnia valahogy e kanyar mellett, és folytatnia kell az útját észak felé.”

A Pacifikus-lemez mozgása közben a geológusok szerint a Los Angeles-i medencében élő vetődések hálózata jött létre, amelyből az egyik vetődés volt a felelős az év elején tapasztalt földrengésért. Erre a földrengésre vonatkozóan a New Scientist folyóirat egy héttel az első beszámolóját követően így tért vissza az eseményre: „A tudósok még mindig hisznek abban, hogy a felelős törésvonal egy élő vetődés — olyan vetődés, ahol az egyik kőzettábla rácsúszik a másikra. A múlt héten történt földrengés alatt a Santa Susana-hegység, amely északra volt az epicentrumtól, legalább negyven centimétert megemelkedett és ezzel egyidőben tizenöt centimétert elmozdult észak felé.”

Kerry Sieh, a Caltech geológusa úgy érzi, hogy a kisebb élő vetődések, melyek keresztezik a Los Angeles-i medencét, éppen olyan veszélyesek lehetnek, mint a még mindig várt nyolcas magnitúdójú földrengés a Szent András mentén. Sieh ezek után megkérdezi Los Angelesre gondolva: „Lehetséges, hogy tapasztalhatunk egy igazi nagy rengést, egy nyolcas magnitúdójút a belváros alatt?” Félelmet keltő kérdés, tekintettel azokra a milliókra, akik fölötte élnek!

A kaliforniaiak úgy tűnik éppen úgy együtt élnek a földrengésekkel, mint más emberek a hurrikánokkal, az árvizekkel vagy a tornádókkal.

[Lábjegyzet]

[Térkép a 16. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Élő vetődések a Los Angeles-i medencében

Szent András-törésvonal

Los Angeles

CSENDES-ÓCEÁN

[Kép a 15. oldalon]

Megrongálódott autópálya, amit az 1994-es Los Angeles-i földrengés hagyott maga után

[Forrásjelzés]

Hans Gutknecht/Los Angeles Daily News

[Kép a 17. oldalon]

Az 1994-es földrengéskor eltört egyik gázcsőből felszökő lángok

[Forrásjelzés]

Tina Gerson/Los Angeles Daily News

[Kép a 18. oldalon]

Egy Los Angeles-i autópálya ezen romba dőlt szakasza maradt a tíz másodpercig tartó, 6,6-es magnitúdójú rázkódás után

[Forrásjelzés]

Gene Blevins/Los Angeles Daily News