Segíts gyermekednek megbirkózni az iskolai problémákkal

A ROSSZABBODÓ világhelyzet mindannyiunkra hatással van, beleértve gyermekeinket is. Isten Szava, a Biblia pontosan megjövendölte, hogy napjainkban „nehéz idők jönnek”, hogy „a gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a rosszban” (2Timótheus 3:1–5, 13, Újfordítású revideált Biblia). Ennélfogva az iskolai tanítás nehézségekkel teljes, és a tanulók olyan helyzetekkel küzdenek, amelyeket szüleik ritkán tapasztaltak. Mit tehetnek a szülők, hogy segítsenek gyermekeiknek ezekkel megbirkózni?

Az iskolatársak részéről jövő nyomás

A legtöbb gyermek tapasztalja időnként az iskolatársak részéről jövő nyomást. Egy fiatal francia tanuló így panaszkodik: „A szülők és a társadalom megtesz minden tőle telhetőt, de ez nem elég. A fiatalkorú bűnözők magukkal vonnak más fiatalokat is . . . Azok a szülők, akik nem ügyelnek gyermekeikre, nem is igazi szülők.”

A felelősséget érző szülők megpróbálnak segíteni gyermekeiknek kifejleszteni olyan szellemi tulajdonságokat, amelyek ellátják a gyermekeket a szükséges belső erővel, hogy ellenálljanak az iskolatársak részéről jövő ártalmas hatású nyomásnak. „Komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy segítsünk gyermekeinknek önbecsülést kiépíteni — magyarázza egy apa — azért, hogy ne érezzék szükségesnek társaik helyeslésének elnyerését. Ha nem fontos számukra, hogy olyanok legyenek, mint más gyermekek, akkor könnyebben tudnak nemet mondani olyankor, amikor kötelességük nemet mondani.” Ez a szülő időt szakít családja számára, hogy megtanítsa gyermekeinek, hogyan kezeljék a nehéz helyzeteket, és a tanár, diák, osztálytárs szerepeit játsszák el, s valóban nehéz helyzeteket jelenítenek meg, amelyek felmerülhetnek, valamint módszereket mutatnak be, hogyan birkózzanak meg ezekkel a helyzetekkel. Legyél támogatást nyújtó szülő, és segíts gyermekednek önbizalmat kifejleszteni.

Durva beszéd

Ahogy az erkölcsi irányadó mértékek világszerte hanyatlanak, a durva beszéd egyre megszokottabbá válik. Sok országban még a tv úgynevezett főműsoridejében is gyakran hallható. Ezért az iskolai játszóterek, folyosók és osztálytermek trágár szavaktól visszhangoznak.

Néhány tanár azzal igazolja saját káromkodását és átkozódását, hogy tanulói ezek után maguk alakíthatják ki hozzáállásukat az ilyen beszédhez. De ez az álláspont egyszerűen csak lehetővé teszi a tanulóknak, hogy úgy sajátítsák el ezeket a romlott kifejezéseket, mint ami az elfogadható, mindennapi beszéd része.

Egy bölcs szülő kedvesen megmagyarázza, miért nem megengedett ilyen szavakat kimondani a családban. Azáltal is megelőzheti az iskolai tevékenység során tapasztalt durva beszédből adódó problémát, ha ellenőrzi az iskolai tantervet, hogy megtudja, mely könyveket fogja tanulni gyermeke. Ha valamelyik választott tankönyv durva nyelvezetet tartalmaz vagy erkölcstelen jellegű, a szülő esetleg kérheti a gyermek tanárát, hogy jelöljön meg egy másik választható könyvet, amelynek elfogadható a tartalma. A kiegyensúlyozott megközelítés ésszerűséget mutat (Filippi 4:5).

Erkölcstelenség és kábítószerek

A felmérések feltárják, hogy sok szülő elismeri „túlzott szégyenlősségét vagy zavartságát azt illetően, hogy a [szexuális felvilágosítás] témáját megvitassa otthon”. Ehelyett az iskolára bízzák, hogy pontos információval lássa el gyermekeiket. De a londoni The Sunday Times azt jelenti, hogy egy tapasztalt tanár szerint napjainkban a tizenévesek között mutatkozó terhességek jelentős száma „sokkal inkább erkölcsi kérdésből adódik, mintsem tájékozatlanságból a fogamzásgátlás mechanizmusait illetően”. A szülők vannak a legjobb helyzetben, hogy megalapozzák annak a viselkedésnek az irányadó mértékeit, amelyet elvárnak gyermekeiktől.

Ugyanez igaz a kábítószerélvezetre is. A szülői irányítás hiánya még súlyosabbá teszi a problémát. „Minél inkább visszataszítónak tűnik a családi élet a gyermek számára — figyeli meg a Francoscopie 1993 című könyv —, annál nagyobb hajlam mutatkozik arra, hogy a gyermek keressen magának valamilyen családot pótló dolgot. A kábítószer[ezés] gyakran az egyik ilyen pótszer.” „Nehéz szülőnek lenni — ismeri el Micheline Chaban-Delmas, a Toxicomanie et Prévention Jeunesse (Kábítószerélvezet és a Fiatalok Védelme) nevű alapítvány elnöke. — Állandóan őrködnöd kell; a kábítószer gyakran figyelmeztető jel a szülőknek, hogy valami nincs rendben. Ha a serdülő fiatal úgy érzi, édesanyja vagy édesapja nem fordít rá figyelmet, amikor kábítószert kínálnak fel neki, akkor a kábítószer mágikus megoldásnak tűnhet problémáira.”

Egy kanadai szülő így magyarázza azt, hogyan mutat feleségével valódi érdeklődést tizenéves lányuk iskolai taníttatása iránt: „Nadine-t autóval visszük az iskolába és azzal is hozzuk el. Gyakran, miután felvesszük, beszélgetés következik, amely feltárja, milyen volt a napja. Ha felfedezünk valamit, ami igen komoly természetű, akkor vagy abban a pillanatban elbeszélgetünk vele arról, vagy újból felhozzuk a témát vacsoraidőben vagy a családi beszélgetés alatt.” Hasonlóképpen kifejezhetsz őszinte aggódást és szeretetet gyermeked iránt azáltal, ha nyitva tartod a közlési csatornát.

Zsarnokoskodás és erőszak

A zsarnokoskodás „az egyik legalattomosabb iskolai probléma” Maureen O’Connor állítása szerint (How to Help Your Child Through School). Azt is megjegyzi, hogy „akármennyi gyötrelmet okoz az áldozatoknak, ők gyakran nem hajlandók beszélni erről egy felnőttnek, mivel félnek, hogy »spiclinek« bélyegzik őket”.

Sajnálatosan, néhány tanár úgy tekint a zsarnokoskodásra mint normális viselkedésre. Sok más személy azonban egyetért Pete Stephenson oktatóval, aki úgy gondolja, hogy a zsarnokoskodás „a visszaélés egyik formája”, és ő fenntartja azt a nézetét, hogy „nem szolgálja a zsarnokoskodók legjobb érdekeit az, ha hagyják, hogy tovább folytassák azt”.

Mit tehetsz akkor, ha gyermeked egy zsarnokoskodó áldozata lesz? „A legfontosabb védelemnek — írja O’Connor — a felnőtt közösségnek kell lennie, amelyben [az áldozatok] élnek.” Beszéld meg a dolgokat egy megértő tanárral. Ez meg fogja nyugtatni gyermekedet, hogy mindketten elfogadhatatlannak tartjátok ezt az agresszív viselkedést. Sok iskola világos eljárásmódot foganatosított a zsarnokoskodás ellen, amelyet a tanárok nyíltan megbeszélnek az osztállyal.

Natalie a zsarnokoskodók áldozata lett vallása miatt. „Mivel Jehova Tanúja vagyok, bántottak, dolgaimat pedig néha összetépték” — tárja fel. Ahhoz, hogy megoldja a problémát, megbeszélte a dolgokat a szüleivel, akik azt tanácsolták, hogy beszéljen a tanáraival. Meg is tette. „Magamhoz ragadtam a kezdeményezést, és telefonáltam azon két osztálytársam szüleinek, akik zsarnokoskodtak velem — fűzi hozzá. — Mivel képes voltam elmondani nekik problémámat, a dolgok most sokkal jobbak. Így elnyertem a tanárok és a legtöbb osztálytársam bizalmát is.”

Időnként a szülők azt fedezik fel, hogy gyermekük a zsarnokoskodó, és nem a zsarnokoskodás áldozata. Akkor jól teszik, ha jobban szemügyre veszik, mi folyik otthon. „Azok a gyermekek, akiknek agresszív viselkedése jobban megnyilvánul, általában olyan családokból jönnek, ahol a szülők nem igazán megfelelően oldják meg a konfliktushelyzeteket” — jelenti a londoni The Times. Majd hozzáfűzi: „Az erőszakos viselkedés egy tanult folyamat.”

Az erőszak néhány helyen hatalmas méreteket ölt. Amikor a politikai nyugtalanság szinte lehetetlenné teszi az iskolai tanítást, akkor a semlegességet értékelő gyermekek időnként úgy találják, hogy bölcs dolog otthon maradni. De ha akkor tör ki a baj, amikor az iskolában vannak, akkor körültekintő módon elhagyják az iskolát, és otthon tartózkodnak mindaddig, míg vissza nem áll a nyugalom.

Gyenge tanítás

A gyermeked és tanárai közötti jó kommunikáció segíthet, amikor az alacsony színvonalú tanítás okoz problémát. „Mindig buzdítjuk a lányunkat, hogy legyen pozitív a hozzáállása az iskolai tanulmányaihoz” — jegyzi meg egy házaspár. De amikor a tanárok kudarcot vallanak abban, hogy érdekessé tegyék a tantárgyat, akkor a gyermekek gyorsan elvesztik érdeklődésüket. Ha gyermeked ugyanígy találja, miért ne bátorítanád, hogy beszéljen külön a tanárral?

Segíts gyermekednek felkészülni olyan kérdésekre, amelyekre ha választ kap, megkönnyíthetik az óra anyagának megértését, és annak elsajátítását, hogyan használja fel a tanultakat. Bár ez önmagában nem biztosítja az őszinte és maradandó érdeklődést a tantárgy iránt. Sok múlik saját szülői példádon. Mutasd ki törődésedet azáltal, hogy megbeszéled a leckéket gyermekeddel, és segítséget kínálsz fel, amikor kutatási feladatot ad fel a tanár.

Az iskolában vannak olyan gyermekek, akik széthullott családokból jönnek, vagy akik erőszakkal teli, elhanyagolt körülmények között élnek, és akiknek ezért gyakran hiányzik az önbizalmuk és az önbecsülésük. Ők keverednek azokkal a gyermekekkel, akiknek esetleg jobb körülményeik vannak. A legtöbb szülő megérti, hogy állandóan segítenie kell gyermekeit, hogy megbirkózzanak az iskolában felmerülő problémákkal. De mi a helyzet a szülők és a tanárok közötti viszonnyal? Milyen kapcsolatot kellene ápolniuk, és hogyan?

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

Vajon gyermeked egy zsarnokoskodó áldozata?

A SZAKEMBEREK azt tanácsolják a szülőknek, hogy figyeljék az árulkodó jeleket a gyermekükön. Vonakodik iskolába menni, kerüli az osztálytársait, zúzódásokkal és elszakadt ruhában jön haza?

Buzdítsd gyermekedet, hogy mondja el neked pontosan, mi történt. Ez segíteni fog neked, hogy megtudd, vajon a zsarnokoskodás-e a valódi probléma. Ha igen, akkor beszélj egy megértő tanárral.

Azáltal segíts gyermekednek megbirkózni ezzel, hogy azt tanácsold neki: maradjon közel megbízható osztálytársaihoz, és kerülje azokat a helyeket és alkalmakat, ahol a zsarnokoskodás megismétlődhet. Az a gyermek, akinek jó a humorérzéke, és aki tudja, hogyan beszélje ki magát a nehéz helyzetekből, gyakran jól boldogul.

Őrizkedj a túlzott aggódástól, és ne buzdíts bosszúra.