A hullámok alatti világ biztonságos felderítése

Az Ébredjetek! ausztráliai tudósítójától

LÉTEZIK egy lenyűgöző világ, amelyet viszonylag kevés ember látott saját szemével. Közvetlenül a tenger felszíne alatt húzódik. Ez a hullámok alatti világ, amely arra vár, hogy felderítsd. „Mennyire biztonságos egy ilyen út? — kérdezheted. — Jó úszónak kell lennem ahhoz, hogy megnézhessem ezt az elragadó, víz alatti világot? És ha egyáltalán nem tudok úszni, akkor kizárt dolog, hogy megnézzem?”

A felderítés két módja

A víz alatti világ felderítésének két népszerű módszere van: a légzőcsöves és a légzőkészülékes búvárkodás.a

A légzőcső egy hajlított csőből álló készülék, amely beleilleszkedik az úszó szájába, és kiáll a vízből, amikor az úszó arccal lefelé úszik a víz felszínén úgy, hogy közben az arca bemerül. Ez lehetővé teszi számára a lélegzést, anélkül hogy ki kellene emelnie fejét a vízből a levegővételhez. A szemét egy úszószemüveg védi.

A légzőkészülékes búvárkodás felszerelése viszont sűrített levegőt tartalmazó egy vagy több hengerből áll, amely egy légzőkészülékhez csatlakozik. A légzőkészülékes búvárkodás tehát nyilvánvalóan olyanoknak való, akik mélyebbre akarnak hatolni a felszín alatt; jóval bonyolultabb is, és elég sokba kerülhet.

Az egyszerűbb és sokkal olcsóbb légzőcsöves búvárkodás mint hobbi már a felszínről is betekintést enged számodra a víz alatti világ magával ragadó gyönyörűségeibe. Az egyik lelkes, légzőcsővel úszó búvár így írja le első élményét: „Még mindig élénken emlékszem arra, amikor először úsztam keresztül egy több ezer apró halból álló nagy halrajon, amikor még csak 14 éves srác voltam. Olyan volt, mintha a halak élő alagutat képeztek volna, amikor átsiklottam rajtuk. Ezüstös testük visszatükrözte a napsugarakat, s ennek gyönyörű hatása volt. Magamon kívül voltam! Így kezdődött a légzőcsöves búvárkodás iránti rajongásom, amely egész életemen át elkísér.”

De valóban biztonságos?

Egy lelkes búvár, aki már több mint húsz éve biztonságosan búvárkodik, azt állítja, hogy az egészben az a legveszélyesebb, amíg az ember leér a tengerpartra a kocsijával! A vízben már inkább az illetőtől függ a biztonság, mintsem a tevékenységtől. Ha nem vagy képzett úszó, nem szabad a nyugodt, sekély víznél beljebb merészkedned, és soha nem szabad a saját magasságodnál mélyebb vízbe menned. Valójában már az egyméteres vízben is sok látnivaló lehet. Amint gyakorlatra és önbizalomra teszel szert, képes leszel biztonságosan mélyebb vízbe is belemenni, de még akkor is mindig legyen veled egy hozzáértő kísérő. A legtapasztaltabb búvárok általában szabályként állítják fel, hogy soha nem merészkednek egyedül messze a parttól, vagy mély vízbe. Emellett, a biztonsági tényezőt nem számítva, sokkal szórakoztatóbb és élvezetesebb, ha a búvárkodás élményét megosztod egy társsal.

Igaz, hogy a légzőcsövön keresztül történő lélegzéshez egy kicsit hozzá kell szokni, mialatt az arcod a víz alatt van, de ha kitartasz, meglátod, hogy nem is olyan nehéz. Néhány kezdő medencében vagy olyan sekély helyeken gyakorol a tengerben, ahol nincsenek hullámok. Sőt olyanok is vannak, akik fürdőkádban gyakorolnak.

Felszerelés, amelyre szükséged lesz

A légzőcsöves búvárkodáshoz szükséges felszerelés viszonylag egyszerű, és nem is túl drága: egy úszószemüvegből, két uszonyból (úszólábból) és magából a légzőcsőből áll. Természetesen ha télen szeretnél búvárkodni, vagy olyan vízben, ami túl hideg a normális úszáshoz, akkor valószínűleg szükséged lesz egy búvárruhára, s ez jelentősen megemelheti a költségeket. Figyeljük csak meg a kezdéshez szükséges három alapvető eszközt.

Az úszószemüvegnek jól kell illeszkednie, vízállónak és kényelmesnek kell lennie. Egy kiegyenlítőnek is kell rajta lennie, azaz egy sor olyan bemélyedésnek, amely lehetővé teszi, hogy befogd az orrod az úszószemüvegen kívülről. Ennek az okát később megmagyarázzuk. Az úszószemüvegnek jó látómezővel kell rendelkeznie, és kis térfogatúnak kell lennie, vagyis az üvegnek közel kell lennie az arcodhoz, hogy így a lehető legkisebb legyen a benne levő levegő térfogata. A legkényelmesebb úszószemüvegek szilikonból készülnek. Ma már olyan úszószemüveget is lehet kapni, amelyeket szemészetileg beigazítanak azok számára, akik rövidlátók.

Most következnek az uszonyok, mindkét lábra egy-egy. Ezek az úszóhártyás lábhoz hasonló eszközök általában gumiból készülnek, és a búvárok a lábukon hordják, hogy felgyorsítsák az úszást. Kétfajta közül lehet választani: van olyan típus, amely az egész lábfejet beborítja, és van olyan tervezésű, amely a sarokrésznél nyitott. Ha szükséged van valamilyen lábbelire, mert kacsakagylókkal borított sziklákon vagy a sekély vízben levő koralltelepeken gyalogolsz keresztül, mielőtt mélyebb vízbe érsz, akkor a sarokrésznél nyitott változatot kellene használnod. Ez lehetővé teszi, hogy egyszerűen csak felhúzd az uszonyodat a cipődre, és már kezdhetsz is búvárkodni. Az egész lábfejet beborító uszony közvetlen a lábfejedre illeszkedik, és csak akkor használhatod, ha az uszonyon kívül nincs szükséged más lábbelire.

Végül következik maga a légzőcső. Egy egyszerű J alakú légzőcső a legjobb, különösen kezdők számára, mivel a legfontosabb tényező a szabad légzés. Egy búvárkézikönyv javaslata szerint a legelfogadhatóbb típusnak legalább 2 centiméter belső átmérőjűnek, és 30-35 centiméter hosszúnak kell lennie.

Hasznos tanácsok a légzőcső használatához

Amint azt már elmagyaráztuk, a légzőcső lehetővé teszi a légzést, mialatt a víz felszínén úszol, anélkül hogy fel kellene emelned a fejed. De mi van akkor, ha le akarsz merülni a felszín alá? Megteheted, de először egy jó mély lélegzetet kell venned. Természetesen mihelyt a felszín alá ér a légzőcső, víz kerül bele. Talán láttad már, hogy amikor egy búvár feljön a felszínre, gyakran vízsugár lövell ki a légzőcsövéből. Ezt befújásos módszernek nevezik a víz kiürítésére. Valójában egész könnyű megtanulni, de egy erőteljes fújást igényel, úgyhogy amikor feljössz a víz felszínére, még mindig elég levegőnek kell a tüdődben lenni ahhoz, hogy sikeresen kiürítsd a vizet a légzőcsőből.

Egyesek jobbnak tartják a kimozdításos módszert, de az egy kicsit több gyakorlást igényel. Hogyan működik ez a módszer? Ahogy közeledsz a víz felszínéhez a merülés után, nézz egyenesen fölfelé. Most a légzőcsöved végének egy kissé lefelé kell néznie. Ha a fejed ebben a helyzetben van, csupán egy kis levegő befújásával ki tudod mozdítani a légzőcsövedbe került vizet. Tartsd így a fejed egészen addig, amíg az arcod érinti a víz felszínét. Abban a pillanatban fordítsd lefelé az arcod, és lélegezz ki. A kiürített légzőcső tiszta marad, és meglátod, hogy könnyedén tudsz majd lélegezni.

Ne ijedj meg, ha időnként víz kerül a légzőcsövedbe az elhaladó hullámokból, annak ellenére, hogy a víz felszínén vagy. Ha esetleg ez történik, egyszerűen fújj bele erősen a légzőcsőbe, és így kiürítheted belőle az összes vizet.

Élvezd a légzőcsöves búvárkodást

Próbáld megtanulni a folyamatos légzést, amíg a víz felszínén vagy — mélyen belélegezni, aztán határozottan kilélegezni. A tüdőd érzi majd, hogy ez milyen hasznos. Ne felejtsd el, hogy az élvezetes búvárkodás titka nem az, hogy milyen gyorsan vagy milyen messzire úszol, hanem az, hogy mennyi mindent látsz és fedezel fel, ahogy haladsz. Amikor le szeretnél merülni, tanulj meg lazítani, és a lehető legtöbb oxigént tartalékold, mert akkor tovább tudsz lenn maradni. De semmiképpen se próbálj meg rekordokat felállítani kitartásból!

Ahogy siklasz előre, hagyd, hogy a karod szabadon sodródjon melletted. Csak az uszonyodat használd, hosszú, határozott csapásokat tegyél, s közben tartsd egy kicsit behajlítva a térded. Először összpontosítani kell ahhoz, hogy ezt könnyedén és egyenletesen tudd megtenni, de egy idő múlva ösztönössé válik. De mit kell tenned, ha az úszószemüveged állandóan bepárásodik? Ezt nagyon egyszerűen meg lehet előzni azáltal, hogy az üveget bedörzsölöd egy kis nyállal, mielőtt az úszószemüveget fölveszed. Egy-két perc múlva öblítsd csak le a nyálat vízzel, és meglátod, hogy az üveg egészen hosszú ideig tiszta marad.

Lehet, hogy néha merülés közben fájdalmat érzel a középfüledben. Ezt a középfül összepréselődésének nevezik. A dobhártyád két oldalán fellépő nyomáskülönbség okozza. Általában azután jelentkezik, miután 1-2 méter mélyre merülsz. Ne hagyd figyelmen kívül ezt a fájdalmat, és ne merülj mélyebbre azt remélve, hogy majd jobb lesz. Minél mélyebbre mész, annál rosszabb lesz, sőt be is szakadhat a dobhártyád. A Padi Diver Manual című, búvároknak szóló folyóirat azt javasolja, hogy minden méternél, vagy rövidebb távolságon belül egyenlítsük ki a nyomást, mielőtt fájdalmat érzünk. Ezt úgy teheted meg, hogy befogod az orrod, és finoman lélegzel. Emiatt kell az úszószemüvegen kiegyenlítőnek lennie, hogy összenyomhasd az orrod akkor is, ha az úszószemüveg rajtad van. Ha már van tapasztalatod, akkor ez a művelet egészen könnyűvé válik, szinte ösztönszerűvé. Ha azonban fájdalmat érzel, legjobb, ha feljössz a víz felszínére, mert ha már rossz a közérzeted, akkor hatástalanok lesznek a kiegyenlítésre tett folyamatos kísérletek.

A légzőcsöves búvárkodás egészséges, tanulságos és felfrissítő kikapcsolódási forma. Gyakorlatilag minden korcsoport kiválóan egyesítheti benne a testmozgást, a friss levegőt és a napsütést. Maga az, hogy az ember megtanulja a víz alatti tengeri élőlényeket felismerni és megnevezni, még ha csak keveset is, kihívást jelentő feladattá teszi a légzőcsöves búvárkodást azok számára, akik vonzódnak hozzá. Mindamellett Tonyhoz hasonlóan, aki nemrég tért vissza a Fidzsi-szigetekről, ahol légzőcsővel búvárkodott, a legtöbb ember pusztán azért a gyönyörűségért kedveli ezt a sportot, mert „egy lélegzetelállító színekkel teli más világban lehet”. A barátnője, Lena egyetért vele: „Annyira lenyűgözött a szépség, amely körülvett, hogy elfelejtettem, hol vagyok!”

Mi a helyzet a légzőkészülékes búvárkodással?

A légzőkészülékes búvárkodás azok számára lehet a következő lépés, akik jó úszók, és akiket csábítanak a mélyebb víz csodái, vagy akik esetleg ki akarják próbálni a víz alatti fényképezést. Ha jó egészségnek örvendesz, gondosan vigyázol a felszerelésedre és betartod az alapvető szabályokat, akkor nyugodtan lemerülhetsz. De egyáltalán nem merülhetsz le légzőkészülékkel, ha még nem vettél részt egy megfelelő tanfolyamon, és — ha szükséges — nem kaptál jogosítványt egy jó nevű oktatótól. De még ha ez meg is van, akkor sem lépheted túl a mélységi korlátozásokat, amelyeket a jogosítványod engedélyez. És mindig csak kísérővel merülj le. Néhány országban, például Ausztráliában a törvény előírja, hogy mielőtt az ember elkezd egy ilyen tanfolyamot, alá kell vetnie magát egy olyan orvosi vizsgálatnak, amely merüléssel kapcsolatos szempontokat vesz figyelembe.

A légzőkészülékes búvárkodás felszerelése elég drága lehet. A légzőcsöves búvárkodáskor használt alapfelszerelés mellett — úszószemüveg, uszonyok és a légzőcső — szinte biztos, hogy szükséged lesz búvárruhára, kivéve, ha esetleg meleg, trópusi vizekben úszol. Ezenkívül szükséged lesz még egy búvárkomputerre, egy ólomövre, egy késre, egy légzőkészülékre (és egy tartalékra arra az esetre, ha a társadnak nehézségei támadnának a levegőellátással) és egy palackra. Kell hogy legyenek nálad még olyan nélkülözhetetlen eszközök, mint például vízhatlan karóra, mélységmérő és vízhatlan nyomásmérő a palackhoz, hogy meg tudd állapítani, mennyi levegőd van. Sok helyen, amelyek népszerűek a búvárok körében, könnyen lehet ilyen felszerelést kölcsönözni, s ha nem búvárkodsz gyakran, akkor ez sokkal gazdaságosabb megoldás, mintha saját felszerelést vásárolnál.

Tisztelet az óceán és a benne élő teremtmények iránt

„Egy zátonyon búvárkodtam Caloundra közelében a Queensland Sunshine Coaston, és egy színes pillangóhalat figyeltem körülbelül két méterről — meséli Peter, aki lelkes búvár. — Aztán hirtelen egy csillogó acéldárda bukkant fel, és nagy puffanással megállt. A kis hal hiába hadakozott — a kopoltyúján keresztül egy sziklához szegeződött. A fiú, aki ezt a hibát elkövette, elismerte, hogy csak azért ölte meg ezt a szép halat, hogy gyakorolja a célbadobást! Túl kicsi volt ahhoz, hogy megegye.” Sajnos az egész világon növekszik az ilyen meggondolatlan tettek száma.

A szennyezés is nyomot hagy maga után. Népszerű helyek válnak végül szinte szemétteleppé, nejlontáskákkal és használt üdítősdobozokkal telehajigálva. Egyes országokban az ártalmas vegyi hulladék is növekvő problémává válik. Ahogy a hulladék és a szemét gyűlik, a halak máshová költöznek, a korallok pedig elpusztulnak.

Jó szokás mindig kesztyűt hordani, ha légzőkészülékkel búvárkodsz. De még így is megéri óvatosnak lenni azt illetően, hogy mihez nyúlsz hozzá. A mindenhol jelen lévő tengeri sün tűszerű tüskéket mutogat, amelyek képesek átszúrni az ember védtelen kezét. Az elbűvölő tűzhal pedig kicsi volta ellenére úgy tűnik, mintha erre figyelmeztetne: „Ne gyere túl közel! Ez az én területem!” — s közben büszkén fitogtatja élénkvörös és fehér csíkjait. Hosszú, mérgező nyálkával borított tüskék helyezkednek el megtévesztő módon a redői között. Már az is fájdalmat okozhat, ha az ember éppen hogy hozzájuk ér.

Vannak olyan élőlények is, amelyek kihívás elé állítják az ember szemét. A vékony tűhal például zseniálisan álcázza magát. Teljesen úgy néz ki, mint egy növény, s ezzel próbára teszi bármely búvár kifinomult látását. Ezzel ellentétben az egyik csupaszkopoltyúsnak, egy tengeri házatlan csigának a pompás, élénk színei egyszerűen megragadják az ember figyelmét. De vajon ínycsiklandozó falat lenne? Az esetleges támadók hamar megtanulják, hogy nem így van, mivel ez a csiga néhány veszélyes vegyi anyaggal van felfegyverezve.

Számos gazdagító látvány

A légzőcsövet és a légzőkészüléket használó búvárok egyaránt úgy találják, hogy az óceán valójában tele van élettel. A korallzátonyok átfogó képet adnak számtalan élőlényről és színről a parttól már néhány uszonycsapásnyi távolságban is. „Nehéz bármivel is összehasonlítani azt a vidámságot, amit akkor érzel, ha mindenféle alakú és méretű hal körülötted úszkál, és közben némelyik a kezedből eszik. Nagyon megható élmény” — fogalmazott az egyik búvár. Aztán hozzátette: „Egészen hihetetlen ott lenni közöttük, és a gravitációtól szinte teljesen függetlenül lebegni.”

Ezért, ha egyszer lehetőséged lesz légzőcsővel vagy légzőkészülékkel búvárkodni, ne felejtsd el, hogy ez egészen biztonságos lehet, ha megteszed a tapasztalt búvárok által javasolt egyszerű óvintézkedéseket. Talán egy napon te is élvezheted azt a gazdagító élményt, amit a hullámok alatti világ szépségének felderítése nyújt.

[Lábjegyzet]

[Kép a 16. oldalon]

Tűzhal

[Kép a 17. oldalon]

Cyphoma gibbosum

[Kép a 17. oldalon]

Doktorhal

[Kép a 17. oldalon]

Csupaszkopoltyús a korallon

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Az Australian International Public Affairs szíves engedélyével