Figyeljük a világot
Régészeti lelet
A régészek sokáig úgy tartották, hogy nem maradt hátra több jelentősebb felfedezés az egyiptomi Királyok völgyében azt követően, hogy 1922-ben megtalálták Tutanhamon király kincsekkel megrakott sírját. Ám fény derült egy új sírra, mely talán a legnagyobb és legbonyolultabb a völgyben. Legalább 67 kamrája és a sejtések szerint egy alsóbb szintje van, mellyel összesen 100-nál is több kamrája lehet, s nyilván II. Ramszesz építtette temetkezési helyül a fiai számára. II. Ramszesz 66 évig uralkodott az i. e. XIII. században, és több mint 100 gyermeke volt, köztük 52 fia. Két fiának a sírját már megtalálták. Úgy vélik, hogy a többi fia ebben az újonnan megtalált sírban van eltemetve, ahol négy fiának — köztük elsőszülött fiának, Amen-her-khepes-efnek — a nevét feltárták. Ez kíváncsivá tette a vallástudósokat, mert néhányan azt feltételezik, hogy II. Ramszesz volt a fáraó Izráel Kivonulásakor. Más tudományos munkák azonban i. e. 1513-ra teszik a Kivonulás idejét.
„Veszélyes üzlet”
„A bányászat természeténél fogva veszélyes üzlet — jegyzi meg a johannesburgi WeekendStar —, és az ország gazdaságának létfontosságú üzlete.” Hogy milyen veszélyes, az akkor hangsúlyozódott ki, amikor májusban egy 12 tonnás föld alatti mozdony egy dél-afrikai aranybányában „nem kevesebb mint három biztonsági készüléken átvágta magát, mielőtt leesett egy 2103 méter mély aknába, és szétlapította a liftfülkét”, melyben 104 bányász volt. Senki sem élte túl. „Sajnos az effajta tragédiák már régóta jellemzik Dél-Afrika vidékét — írja a WeekendStar. — Ennek a századnak az első 93 évében több mint 69 000 munkás vesztette életét, és egymilliónál is többen sérültek meg a bányáinkban.”
Háború és békétlenség korszaka
„Néhány történész úgy véli, hogy a XX. századot páratlan vadság időszakának fogják tekinteni — jegyzi meg a The New York Times. — Az 1914-től 1989-ig tartó 75 éves időszakot, melybe beletartozik két világháború és a hidegháború, a történészek mindinkább egyedül álló és különálló korszaknak, olyan időnek tartják, mely során a világ nagy része háborúkat vívott, felépült a háború után, vagy újabb háborúra készült.” A The Washington Post című újságban egy cikk egyetért ezzel: „XX. századunk háborúi »totális háborúk« voltak, harcoló és polgári személyek ellen egyaránt — jelenti ki. — Az áldozatok számát, beleértve a zsidók irtását, több tízmillióra becsülik. Az elmúlt századok barbár háborúi ehhez képest utcai verekedések.” A polgári lázadások fokozták a mészárlást. Hányan haltak meg? „Az 1914 óta történt »megahalálesetek« Zbigniew Brzezinski becslése szerint 197 milliót tesznek ki, mely »megfelel a világ 1900-ban lévő összlakossága több mint egytizedének«” — jelenti ki a Post. Hozzáteszi, hogy „vitathatatlan az a tény, hogy a terrorizmus és a féktelen öldöklés mélyen beágyazódott ennek az évszázadnak a kultúrájába”, és hogy „eddig ebben a században egyetlen politikai vagy gazdasági rendszer sem csillapította le, illetve elégítette ki a nyugtalan milliókat”.
Felmérés a világ egészségi állapotáról
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a globális egészségi állapotról először készült, éves felmérésében arról számol be, hogy bármely időpontot véve a világ népességének körülbelül 40 százaléka — több mint kétmilliárd ember — beteg. Mint mondják, a betegségek többsége szükségtelen és megelőzhető. A szegénység a legfőbb, alapul szolgáló ok, mivel a világ 5,6 milliárd emberből álló népességének több mint a fele nem jut hozzá a legfontosabb gyógyszerekhez, a világon élő gyermekek egyharmada rosszul táplált, a világon élő emberek gyermekei több mint egyötödének kevés vagy semennyi erőforrása sincs arra, hogy megakadályozza illetve kezelje a betegségét. A legszörnyűbb betegségek — a szívbetegség, az agyérkatasztrófák, a tüdőbaj, a tuberkulózis, a malária, a légúti fertőzések, valamint az öt éven aluli gyermekek esetében a hasmenés — évente több millió áldozatot követelnek. A beszámoló azonban megjegyzi, hogy az utóbbi 25 évben a várható élettartam 61 évről 65-re növekedett. „Sok millió ember számára, akiknek a fennmaradás mindennapos harc, a hosszabb élet kilátása inkább büntetésnek látszhat, semmint jutalomnak” — nyilatkozta dr. Nakadzsima Hirosi, a WHO főigazgatója.
Armageddonról alkotott vélemények
A japán vallások ösztönözve érezték magukat arra, hogy kifejezésre juttassák Armageddonnal kapcsolatos nézeteiket, miután az Aum Sinrikjo nevű vallás márciusban felkeltette a nyilvánosság figyelmét a tokiói metróban történt halálos szaringáz-támadással. „Aszahara Soko szektavezér már évek óta . . . azt jövendölte, hogy a világ szemtanúja lesz Armageddonnak” — tudósít a The Daily Yomiuri. Bár az Aum névlegesen buddhista, két buddhista szervezet azt állította, hogy „Armageddon fogalma a buddhizmusban ismeretlen — jelenti a Mainichi Daily News. — Mindkét megkérdezett fő keresztény csoport . . . elutasította az AUM azon nézetét, hogy Armageddon a küszöbön áll. A katolikus csoport úgy nyilatkozott, hogy a nézet nem ismert a katolikusok körében, míg a protestáns szervezet azt mondta, hogy a szektának nem is lett volna szabad használnia az »Armageddon« szót, mivel »egy bibliai szót kivettek a szövegkörnyezetből«. Az Egyesítő Egyház kijelentette, hogy »az olyan vallásos propagandamódszerek, melyek általános félelmet keltenek, nemkívánatosak«, a Sinjoen nevű szervezet pedig azt állította, hogy ha valamilyen nézetet túl erőteljesen kényszerítenek valakire, az megfélemlíti az embereket.” Az Aum megalapítója látszólag kétségbe vonta saját jövendölését. Idézték a szekta egyik fő vezető emberének a szavait: „Szerintem a szarintervet azért léptették életbe, hogy a guru jövendölése valóra válhasson.”
Vallás és gyógyítás
Az a tanulmány, melyet 232 idős betegről készítettek, akinek nyitott szívműtéte volt, azt mutatta, hogy azoknak a betegeknek, „akik erőt és vigaszt tudtak meríteni vallásos szemléletmódjukból, háromszor nagyobb volt a túlélési arányuk, mint azoknak, akik nem leltek gyógyírra a vallásos hitükben” — jelenti ki a párizsi International Herald Tribune. Jóllehet korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a barátokkal és a családdal ápolt közeli kapcsolatok, valamint a tőlük jövő támogatás egészségileg előnyös, mégis ez volt az első tanulmány, „amely megállapította, hogy a vallásos meggyőződés a súlyos betegek között ilyen erőteljesen kedvező hatással van az egészségre” — írta a Tribune. A tanulmány készítését vezető orvos, dr. Thomas Oxman így nyilatkozott: „Úgy látszik, orvosilag hasznos, ha valaki értelmet talál egy bizonytalan, életet fenyegető helyzetben — ha valaki hiszi, hogy valamilyen magasabb rendű értelem vagy erő működik.”
Lassú posta
Bárki, aki eddig valamikor okkal panaszkodott a postai szolgáltatások elégtelensége miatt, megvigasztalódhat egy vicenzai (Olaszország) pár esetével. Míg az olasz férj 1944-ben egy náci koncentrációs táborban fogságban volt Észak-Európában, ezt írta a feleségének: „Ne aggódj, ha sokára ér el a hír felőlem.” „Mintha megérezte volna” — írja a La Repubblica című újság, ugyanis az üzenet 51 évvel később ért el a célállomáshoz. A házaspár — amely most a 80-as éveiben jár — kellemesen meglepődött, amikor megérkezett a levél, és barátaikkal egy kis partit rendeztek, hogy megünnepeljék az alkalmat. Továbbra is rejtély marad, milyen utat tett meg a levél, mielőtt végül elért a célállomásához.
Virtuális valósághatás
Virtuális valóság (VV) „lett uralkodóvá a század végére az otthoni videojátékok piacának egyharmadán” — jelenti ki egy beszámoló a kanadai The Globe and Mail című újságban. Ilyen játékokban a játékosok sisakot viselnek, melyben van fülhallgató, és egy kijelző képernyő külön-külön mindkét szemük előtt. Drótkesztyűk teszik lehetővé, hogy a játékos helyváltoztatás jeleit adja, és kölcsönösen hasson a számítógép-vezérlésű világra. De az ilyen játékok meggyőző grafikája mellett „cyberbetegségről” is beszámolnak, mely valószínűleg abból ered, hogy a számítógép alkotta képek lassabban reagálnak a test mozdulataira. Az utóhatások közé tartozik a diszorientáció, a hányinger, a fejfájás, a szemmegerőltetés, az összehangolási nehézségek és az események visszapergetése. „A megfigyelők azt jósolják, hogy a cyberbetegség gyakori előfordulása miatt csak idő kérdése, hogy valaki megsérül, és a VV bíróság elé kerül-e” — írja a The Globe. A beszámoló azt javasolja, hogy amíg a színlelést fel tudják gyorsítani, hogy lépést tartson az ember reakcióival, addig „ha a gépen kevésbé meggyőző a grafika, kevesebb a mozgás, kevesebb az elmélyülést igénylő színlelés és időkorlátozások vannak, az segíthet”.
Vallásos képeket árusító automaták
A hagyományosan katolikus országokban a vallásos képek jelentik az egyik legláthatóbb jelét „a védőszentek és a szenthelyek védelmezői iránti közrajongásnak” — jegyzi meg La Repubblica című olasz napilap. Most bevezették a technikát ezeknek a vallási árucikkeknek a virágzó kereskedelmébe. Ikonokat árusító automaták, melyeket „ikomatá”-nak neveznek, egy különleges zseton bedobására vallásos képeket adagolnak. „Az önkiszolgáló rendszer biztosítja majd, hogy tetszés szerint válasszanak, nem lesz sorbanállás, és mindenki számára biztosít vallásos képeket” — írja a lap.