A hatalmas saskeselyű

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

A SASKESELYŰ méltóságteljes madár, melynek mérete a csőrétől a farkáig több mint 120 centiméter. Európa és Afrika hegyláncai, időnként pedig a Himalája 8 kilométer magas hegyvonulatai felett látható, amint 3 méter széles szárnyaival könnyedén szárnyal. Ennek a fenséges állatnak — melynek narancssárga színű a melle és a nyaka, valamint fekete-fehér a feje — az alsó csőrén hosszú sörték lógnak le. E tulajdonsága miatt kapta a másik nevét is: szakállas saskeselyű. Mivel félreeső és kopár vidékeken él, milyen élelmet talál saját maga fenntartására?

Néhány kézikönyv úgy tartja, hogy a saskeselyű élő állatokat ejt zsákmányul — zergéket, bárányokat, kecskegidákat, mezei nyulakat és kistermetű négylábúakat —, ám más szaktekintélyek nem értenek ezzel egyet. „Egyetlen hiteles beszámoló sem létezik arról, hogy ez a madár valaha is megtámadott volna egy élő állatot” — jegyzi meg a The World Atlas of Birds című könyv, bár az jól ismert, hogy más madarak által kiöklendezett szőrmedarabokat is megeszik, melyről már minden húst megemésztettek. Akkor hát mit eszik?

A saskeselyű igen magasra felviszi azoknak az állatoknak a csontjait, melyeket már a ragadozó állatok megöltek, vagy amelyek más módokon hullottak el, és ledobja a csontokat az alatta lévő sziklákra. Mindig is azt feltételezték, hogy ez a madár csak azért zúzza teljesen össze a csontokat, hogy így hozzájusson a csontvelőhöz. Most, a madár élő és elhullott példányainak részletes megvizsgálása után, a Skóciában lévő glasgow-i egyetem kutatói egy másik magyarázattal hozakodtak elő — jelenti a The Economist.

A saskeselyű 25×4 centiméteres nagyságú csontdarabokat is lenyel. Mégis, a kutatók nagy meglepetésükre azt találták, hogy a madárnak semmiféle speciális emésztőrendszere sincs — mint például a zúza —, hogy megbirkózzon a nehezen emészthető táplálékkal. Az egyetlen szokatlan sajátossága a rendkívül tágulékony nyelőcső, mely lehetővé teszi a csontdarabok keresztülhaladását. A saskeselyű gyomra azonban még több mindent elárul.

A tudósok meglepődtek, amint olyan sejteket találtak nagy mennyiségben a gyomorban, melyek szokatlanul erős savat választanak ki — erősebbet, mint az akkumulátorsav —, és amelyek felbontják a csontban lévő kalciumot, ezáltal felszabadítják a fehérjét és a csontvelőben található zsírt. Ennek a tápláléknak magasabb energiatartalma van, mintha egyszerre ugyanennyi súlyú húst fogyasztana el. Még meglepőbb az a tény, hogy az emésztőenzimek ilyen savas környezetben találhatók. Így most az a rejtély, hogy ez az erős teremtmény hogyan tartja magát fenn egy ilyen szegényes, 90 százalékban csontot tartalmazó étrenden, megoldódott — ez a teremtésnek egy újabb csodája.

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

© Nigel Dennis, Photo Researchers