Kasszavalevelek — Mindennapi táplálék milliók számára
AZ ÉBREDJETEK! KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL
AZ EGÉSZ úgy 1600-ban kezdődött, amikor a portugálok kasszavát, vagyis maniókát hoztak Dél-Amerikából Afrikába. A kasszaváról úgy vélik, hogy Brazília az őshazája, mivel a „manióka” szó a Brazíliában elterülő Amazonas-medencében élő tupi törzstől származik.
A kasszava gyökerét nagyra értékelik az afrikai emberek, de mit mondjunk a sötétzöld leveleiről? Néhányan nyílt sebek gyógyítására használják, vagy a bárányhimlő kezelésére. A Közép-afrikai Köztársaságban és még néhány más afrikai országban élő milliók számára azonban a levelek a mindennapi táplálékot jelentik, mivel igen ízletes ételt lehet belőlük készíteni. Valójában az egyik legelső szó, amit a Watch Tower Society által kiküldött új misszionáriusok megtanulnak itt, az a ngunza. Ez kasszavalevelekből készült, fenséges párolt étel, mely a Közép-afrikai Köztársaság nemzeti étele — olyan étel, amit egy Közép-Afrikába látogató embernek feltétlenül meg kell kóstolnia.
A legtöbb Afrikában élő európai sohasem kóstol meg olyan ételt, ami ezekből a levelekből készül, mivel úgy tekinti ezt az ételt, mint ami az őslakosoknak, nem pedig a külföldieknek való. De mit mutatnak a tények? Olyan országokban, mint a Közép-afrikai Köztársaság, Sierra Leone és Zaire, sok családnak ezek a levelek a mindennapi főételt jelentik.
Amikor átrepülsz vagy átutazol a Közép-afrikai Köztársaságon, egy gyönyörű zöld országot látsz — fákat, bokrokat, legelőket és közöttük kis kasszavamezőket, mely növényeknek jellegzetes sötétzöld levelük van. Minden kis falut kasszavaföldek vesznek körül. Az emberek a házuk mellett termesztik e növényt, és még a fővárosban, Banguiban is találsz kasszavát, mely nagyon kicsi földeken és földsávokon a villák vagy főutak mellett van. A világnak ezen a részén minden bizonnyal ez fontos része a tápláléknak.
Egyél egy kis ngunzát
Amikor megérkeznek az új misszionáriusok, hamarosan meghívják őket a barátaik, hogy jöjjenek át egy kis ngunzára. Ez egy olyan étkezés, mely magában foglalja azt a híres ételt, amelyet maniókalevelekből készítenek. Az ottani asszonyok tudják, hogyan kell ezt ízletesen elkészíteni. Úgy tűnik, minden asszonynak megvan a saját receptje. Az egyik legelső dolog, amit a kislányok megtanulnak a főzés terén az anyukájuktól, az a ngunza elkészítése.
Megtiszteltetésnek érzik, ha elmagyarázhatják, hogy mi is az, és hogyan készítik el. A nők boldogok, ha érdeklődést mutatsz ez iránt a nemzeti étel iránt. Először is elmondják neked, hogy a kasszavalevelek olcsók, és bőséges mennyiség áll belőlük rendelkezésre, így mind az esős, mind pedig a száraz évszakban lehet szedni. A gazdasági pangás és az infláció idején a kasszavalevél fontos szerepet játszik a család élelmezésében. És kérünk titeket, emlékezzetek arra is, hogy az afrikai családok gyakran nagyok. Sok szájat kell etetni, és sok hasat kell jóllakatni. A ngunza elkészítése több órát vesz igénybe. El kell venni a levelek keserű ízét, mielőtt megennék ezeket. Hagyományos módszerrel méregtelenítik, melynek keretében megőrlik, és folyamatosan forralják.
Az afrikai asszonyok a ngunza elkészítéséhez pálmaolajat használnak. Nélkülözhetetlen a helyileg készült sötétpiros olaj. Egy kis mogyoróvajjal összekevert ngunza, és talán némi hagyma és fokhagyma jelenti egy családnak a mindennapi ételét. De mi a helyzet, ha vendégeket vársz? Akkor a ngunzát valamilyen különleges módon kell elkészíteni, ami emlékezetes marad a számukra. A vendéglátó tehát kedvenc hozzávalóit fogja beletenni — füstölt halat, vagy egy jókora szelet füstölt marhahúst —, s ehhez még sok hagymát és fokhagymát is tesz egy nagy adag friss, házi készítésű mogyoróvajjal együtt. Mindezt egy nagy edénybe rakja. A főzés nagy része türelmet és sok forralást igényel.
Ma a vendéglátónk rizzsel szolgálja fel a ngunzát. Az afrikaiaknak és sok külföldinek is nagy élvezetet jelent egy kupac, egy vagy két merőkanál forró ngunzával leöntött rizs. Adj hozzá még egy kis csípős borsot, és most már tudod is, mi a ngunza. Az étkezés egy pohár vörösborral élvezetes, mely teljesen kihozza az ízeket.
Mit szólnál egy kis ngukassához vagy egy kis kandához?
Amikor az országon belül keletről nyugatra utazol, úgy fogod találni, hogy az emberek sokféleképpen készítik el a ngunzát. És mi a helyzet a ngukassával? Egy hideg, esős napon a ngukassa, mely sűrű zöldségleves vagy párolt étel, amit a kertben vagy a mezőn termesztett dolgokkal főznek meg, éppen a legjobb lehet a számodra. Pálmaolajat, banánt, mogyorót, édesburgonyát, kukoricát és persze egy kis kasszavalevelet főznek meg együtt, de nem tesznek bele sót — még egy csipetnyit sem. Ez a titka! Ebből végül ízletes és tápláló étel lesz. És ha hosszú útra mész, vigyél magaddal egy kis kandát. Ez füstölt hallal vagy füstölt hússal készült kasszavalevél. A kandát úgy készítik el, hogy a keveréket levelekbe csomagolják, és pár óra hosszáig — míg csak kemény és száraz nem lesz — a tűz fölött füstölik. Néhány napig eltartható, és egy szelet kenyérrel élvezetes lehet. Utazóknak kiváló ötlet.
Ha bármikor Afrikába látogatsz, miért ne kérnél egy kis kasszavát? Próbáld ki, és csatlakozz azon milliókhoz, akik élvezetet találnak benne!