Cuzco — Az inkák ősi fővárosa

Az Ébredjetek! perui tudósítójától

A LÉLEGZETÜNK is elállt, amikor repülőgépünk élesen bedőlt, és hirtelen berepült a keskeny völgybe. Éppen leszállni készültünk Cuzcóba, Peru történelmi jelentőségű városába. Bár a város több mint 3400 méter magasan helyezkedik el, a csipkézett hegyek magasabbra emelkednek, s így nagyon veszélyesnek tűnt a leszállópálya megközelítése. Szerencsére biztonságosan értünk földet. Élvezetesnek ígérkezett, hogy láthatjuk ezt a 275 000 főt számláló híres várost, mely hajdanában a hatalmas Inka Birodalom fővárosa volt.

Az ősi inka kultúra még mindig él Cuzcóban. A város lakói közül sokan még mind a mai napig beszélik a kecsua nyelvet. Valójában az Andok hegyláncaiban élő mintegy nyolcmillió ember még mindig ezt az ősi nyelvet beszéli. Nemrégen a kecsua közösség rávette a hatóságokat, hogy Cuzco nevét változtassák Qosqóra, mivel a Qosqo szó fonetikus kiejtése közelebb van az eredeti névhez kecsua nyelven.

Ősi város

A történészek azt mondják, hogy ezt a várost Krisztus születése előtt mintegy 1500 évvel alapították meg. Körülbelül akkor, amikor Mózes kivezette Izráelt Egyiptomból. Majd úgy 600 évvel ezelőtt a kilencedik inka uralkodó, Pachacuti felvett egy marék agyagot, és Cuzco új, áttervezett városának modelljét formálta meg belőle. Pachacuti 89 évvel azelőtt kezdett uralkodni, hogy a spanyol hódítók 1527-ben megérkeztek. Irányítása alatt a város egy jól megalapozott, több ezer lakásos metropolisszá alakult — ez alkotja a modern Cuzco alapját.

Néhány őslakos szerint a város négy részre volt felosztva, kezdve a központtal, ahol a köztér vagy város tere helyezkedett el. Ez a köztér kecsua nyelven huacaypataként volt ismeretes, mely az ünnepségek, a kikapcsolódás és az italozás helyszíne volt. A kecsua nyelv néhány szakértője azt állítja, hogy a „Cuzco” vagy „Qosqo” szó jelentése: ’A világ köldöke’. Így Cuzco közterének közepe lett a chawpi, vagyis „az Inka Birodalom közepének a közepe”.

Az inka uralkodó Cuzcóból uralkodott a mai Argentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru egyes országrészei felett — nagy része gazdag és termékeny föld volt. Az emberek, azáltal hogy többszintes teraszokat építettek különböző magasságokban, sikeresek voltak a mezőgazdaságban. Ezeken a termékeny teraszokon néhány olyan növényt honosítottak meg, amelyek még mindig a világ élelmezésének nagy részéről gondoskodnak — ilyen például a burgonya és a limabab.

A birodalmat behálózó, kiváló útrendszerek nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna keresztülutazni az inkák területén. A festői Cuzcóban az ember nem tudja megállni, hogy el ne képzelje, amint az ősi inkák megérkeznek a lámakaravánjaikkal, az Andok hegység teherhordó állataival. Értékes rakományuk drágaköveket, rezet, ezüstöt és aranyat foglalt magában.

Bőségesen volt itt arany, ám ezt nem pénzként használták az inkák. Fémessárga csillogása miatt az aranyat az inkák istenével, a nappal hozták összefüggésbe. Templomaikat és palotáikat gyakran aranylemezekkel díszítették. Még egy aranykertet is csináltak — állatokat és növényeket formáltak tömör aranyból. Képzeld el az ősi Cuzco lenyűgöző látványát — aranylapokkal bevont épületei tündökölnek a napban! Érthető módon az aranynak ez a bősége odavonzotta a kapzsi spanyol megszállókat, akik meghódították és kifosztották 1533-ban.

Cuzco páratlan építészete

Az inkák egy gyönyörű és páratlan kőépítészeti stílust hagytak örökségül a modern Cuzcóra. Sok modernkori épületet építenek olyan kőfalakra, amelyek már több száz éve sértetlenül állnak. Néhány követ úgy vágtak el, hogy pontosan beleilleszkedjen a fal bizonyos részébe. Az egyik falnak, mely népszerű turistacsalogató, van egy ilyen köve, és ennek tizenkét különböző szöge van! Sokszögű metszetük miatt ezek a kövek olyanok, mintha kulcsok lennének, amelyek csupán a megfelelő kulcslyukakba illenek.

Az inka kőfaragók építőmesterek voltak. A modern technológia segítsége nélkül oly pontosan tudták vágni a köveket, hogy ha egyszer ezeket a helyükre rakták, akkor még egy kés pengéjét sem tudták közéjük tenni! E kövek némelyike pár tonnát is nyomhat. Rejtély marad, hogy miként tudtak ezek az ókori emberek szert tenni ilyen szakértelemre.

Cuzco vallása

Mivel elfogadták a katolikus vallást, a kecsua őslakosokat általában nem tartották többé napimádóknak. Ők azonban megőriztek olyan pogány, animista hitnézeteket, amelyek az inkák napimádata előtt is léteztek már. Még mindig úgy ünneplik meg az aratási időszakokat, hogy áldozatot mutatnak be az úgynevezett Pacha-Mamának — ez a név abból a kecsua szóból ered, amelynek jelentése: ’anyaföld’.

Jehova Tanúi sok sikerrel végzik Peruban is a bibliai oktatóprogramjukat. Most már egy ideje a Watch Tower Society kecsua nyelven is készít bibliai irodalmat, hogy így a kecsua nyelvet beszélő lakosság is az ősi nyelvén hallhassa a Királyság-üzenetet. Hat helyen vezetnek ezen a nyelven keresztény összejöveteleket.

Cuzcóra többé már nem úgy gondolnak, mint ami a világ köldöke, viszont összegyűjti a turistákat e páratlan város megtekintésére. Talán egy nap te is meglátogatod a lenyűgöző Perut!

[Képek a 19. oldalon]

1. Légifelvétel Cuzcóról annak városterével

2. Az inkák oly pontosan vágták a köveket, hogy egy késnek a pengéjét sem lehet közéjük tenni

3. Tipikus perui öltözet

4. A lámák az Andok hegység teherhordó állatai