Figyeljük a világot
Hanyatlóban van a házasság
Kanadában a házasság mint intézmény gyorsan hanyatlik. A Kanadai Statisztikai Hivatal jelentése szerint az elmúlt 15 évben „csaknem megháromszorozódott — 700 000-ről 2 000 000-ra — azoknak a kanadaiaknak a száma, akik csupán együtt élnek; ez az éves növekedési arány hatszorosa a házasságokénak” — írja a The Toronto Star. Ráadásul „Kanadában az első kapcsolatoknak a fele most már élettársi viszony, és ez az arány Québecben megemelkedett, vagyis minden ötből négy ilyen kapcsolat lett”. Miért van ez a változás? Az élettársi kapcsolatok „nyilvánvalóan a társadalmi forradalom részei, és abba a sorozatba tartoznak, amely visszautasítja a társadalmi renden megalapozott, idejétmúlt intézményeket” — írja a jelentés. Az újságcikk megjegyezte, hogy „hajdan az együttélést próbaházasságnak tekintették, de most a házasság egyik alternatívájának tartják”.
„Mózes–effektus”
Két japán fizikus egy laboratóriumban sikeresen kettéválasztotta a vizet — számol be a New Scientist. A Tokiói Egyetemen dolgozó Ivaszaka Maszakadzu és Ueno Sogo erős elektromos tekercset használt, hogy erős mágneses mezőt hozzon létre egy vízszintes cső körül, amely nem volt teljesen megtöltve vízzel. A mágneses mező, amely körülbelül 500 000-szer erősebb a Föld mágneses mezejénél, arra kényszerítette a vizet, hogy a henger végeibe siessen, középen száraz részt hagyva. Ezt a jelenséget — amelyet a tudósok először 1994-ben fedeztek föl — a fizikusok megismételték Európában és az Egyesült Államokban. Hogyan megy végbe? A Tokiói Egyetem munkatársa, Kitadzava Koicsi szerint a víz „valamennyire diamágneses. Tehát az erős mágnes taszítja a vizet, és eltereli az olyan helyekről, ahol nagy a mágneses mező, olyan helyekre, ahol nem olyan nagy.” Kitadzava a „Mózes-effektus” nevet adta a jelenségnek.
Faragatlan turisták
Olaszországot gazdag kulturális öröksége teszi a turisták közkedvelt célállomásává. A vakációzók sajnos gyakran elengedik magukat, amikor az illedelmességről van szó. A környezeti és építészeti örökségért felelős firenzei megbízott, Mario Lolli Ghetti szerint „sokan felhatalmazva érzik magukat, hogy olyan dolgokat tegyenek, amilyenekről otthon még álmodni sem mernének”. Emiatt Firenze városa elkészítette a „Turisták jogainak és kötelességeinek alapszabályzatát”, amely emlékezteti a látogatókat, hogy mit tehetnek, és mit nem — számol be a La Repubblica. Íme néhány emlékeztető: Ne fürödj, illetve ne lógasd a lábad a szökőkutakba; ne piknikezz műemlékek és múzeumok előtt; ne dobd az italos dobozt, illetve a rágógumit a földre; ne viselj ujjatlan trikót, amikor múzeumokat látogatsz; ne napozz fürdőruhában a történelmi kertekben és tereken. Természetesen még mindig értékelik és szívesen látják az illedelmes turistákat.
Dilemma arról, hogyan etessék a kisbabákat
„Két évtizede a doktorok és a közegészségügyi szervek egybehangzó tanácsot adtak a kismamáknak a szegényebb országokban: szoptassátok kisbabáitokat, hogy megóvjátok egészségüket — írja a The New York Times. — De az AIDS-járvány most érvényteleníti ezt az egyszerű tanácsot. A tanulmányok azt mutatják, hogy az AIDS-vírussal fertőzött édesanyák sok esetben átadhatják az AIDS-et az anyatejen keresztül . . . Az Egyesült Nemzetek Szervezete nemrégiben úgy becsülte, hogy az összes HIV-es csecsemő egyharmada az édesanyja anyatején keresztül kapta el a vírust.” Az alternatíva a csecsemőknek való tejkeverék, de ennek megvan a maga nehézsége. Sok országban az édesanyáknak nincs pénzük, hogy beszerezzék a tejkeveréket, vagy hogy fertőtlenítsék az üvegeket, valamint nem jutnak hozzá tiszta vízhez. Ez oda vezetett, hogy a kisbabák hasmenéstől és kiszáradástól, valamint légzőszervi, gyomor- és bélbetegségtől szenvednek. A szegény családok felvizezik a készítményt, ami a kisgyermekek rosszultápláltságához vezet. Az egészségügyi tisztviselők most azért küzdenek, hogy egyensúlyba hozzák a két oldalt. Világszerte naponta több mint 1000 új HIV-fertőzéses eset van a csecsemők és a gyermekek között.
Romlik a világ higiéniai szintje
„Csaknem hárommilliárd embernek — a világ népességének több mint a felének — egyáltalán nincs olyan vécéje, amely legalább egy kicsit is higiénikus” — számol be a The New York Times. Ezek a megállapítások — melyek részét képzik az UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekvédelmi Alapja) által végzett, Progress of Nations éves felmérésnek — azt is feltárják, hogy a „higiéniai statisztikák azok között vannak, amelyek világszerte romlanak, s nem javulnak”. Néhány ország például, amely előrehaladást ért el abban, hogy tiszta vízről gondoskodjon a szegényeknek, nem üti meg a szintet, amikor a szennyvízelvezetésről van szó. Az alapvető higiénia hiánya jelentősen hozzájárul az új járványok elterjedéséhez, és ahhoz, hogy a régi betegségek újból felüssék a fejüket — írja a beszámoló. Úgy becsülik, hogy több mint kétmillió gyermek hal meg minden évben a nem higiénikus körülményekkel összefüggő betegségekben. A tanulmány szerzője, Akhtar Hameed Khan ezt mondja: „Ha higiéniád középkori szinten van, akkor középkori szinten lesz betegséged is.”
Az otthon a legfontosabb
Jó a bölcsőde a gyermekeknek — amikor mások felügyelnek a gyermekekre, mialatt a szülők dolgoznak? Ezt akarta kideríteni egy egyesült államokbeli tanulmány egy gyermekegészségüggyel és emberi fejlődéssel foglalkozó országos intézeten át. Tizennégy egyetem kiváló gyermekgondozási kutatója nyomon követte 1364 gyermek életét születésétől kezdve hároméves koráig. A gyermekek több mint 20 százalékával édesanyja foglalkozott otthon; a többit vagy bölcsődébe, vagy fizetett pótmama otthonába küldték. A következmények? „A kutatók úgy vélték, hogy ami a nyelvet és a tanulási képességeket illeti, a gyermekek a színvonalas bölcsődékben — az olyanokban, ahol a felnőttek sokat, és figyelmesen beszélnek hozzájuk — kis előnyben vannak azokkal a gyermekekkel szemben, akik kevésbé figyelmes környezetben vannak — jegyzi meg a Time folyóirat. — A fő következtetés mégis az volt, hogy a bölcsőde hatása sokkal kevésbé volt fontos a gyermekek szellemi és érzelmi fejlődésében, mint a családi életük minősége . . . A kutatók úgy becsülték, hogy a gyermekek közötti különbségeknek csak 1 százalékát lehetett a bölcsődei tényezőknek tulajdonítani, míg 32 százalékot lehetett a családon belüli eltérő tapasztalatokkal magyarázni. Mi az üzenet? Az otthon az a tanulási központ, mely igazán számít.”
Szokatlan barátság
A tudósok régóta csodálkoznak a hangya és az afrikai akáciafa kapcsolatán. A fák a hangyák számára élelemről és menedékről gondoskodnak. A hangyák pedig megtámadják a rovarokat, melyek kárt okoznak a fáknak, és megcsípik a leveleket legelésző állatokat. Úgy tűnik, hogy a fennmaradásuk érdekében a fák rá vannak utalva erre a védelemre. De a fáknak repülő rovarokra is szükségük van, hogy beporozzák a virágaikat. Tekintettel erre, hogyan van lehetőségük a porzó rovaroknak végrehajtani a feladatukat? A Nature című tudományos folyóirat szerint, amikor a fák „virágai a termékenység csúcsán” vannak, akkor a fák vegyi anyagot bocsátanak ki, amely úgy tűnik, elrettenti a hangyákat. Ez lehetővé teszi a rovaroknak, hogy meglátogassák a virágokat a „döntő pillanatban”. Majd a virágok megporzása után a hangyák visszatérnek védő feladatukhoz.
Gutenberg Bibliára találtak
Rendsburgban (Németország) egy templomi archívumban rátaláltak egy Johannes Gutenberg által, a XV. században nyomtatott Biblia egyik részére. Miután 1996 elején megtalálták a Bibliának e 150 oldalas részét, gondosan megvizsgálták, mielőtt eredeti Gutenbergnek nyilvánították — számol be a Wiesbadener Kurier. Világszerte 48 Gutenberg Biblia létezéséről tudnak, és ebből 20 teljes. „A híres kétkötetes Bibliát, melyet Johannes Gutenberg nyomtatott, az első jelentős munkának tekintik a könyvnyomtatásban” — írja az újság. E legkésőbb talált Gutenberg Bibliának „még mindig sértetlenül megvan az eredeti könyvlánca, amellyel odaerősítették a szószékre, hogy el ne lopja valaki”.
Tovább élnek
Mi kell ahhoz, hogy valaki egészséges maradjon, és tovább éljen? „A fizikai egészséget sokkal jobban előmozdítja az illetőnek az a személyiségbeli hajlama, hogy megőrizze állandó kedélyállapotát, amely nagyjából mentes az elmebeli szorongásoktól, mint a testmozgás vagy az evési szokások” — mondja dr. George Vaillant, a bostoni Brigham and Women’s Hospital munkatársa. Vaillant állítása egy folyamatban lévő tanulmányon alapul, amely több mint 230 férfiról készül, akiket eredetileg 1942-ben vontak be. Ötvenkét éves korukban a jó egészségben lévő férfiakat három csoportra osztották: azokra, akikről úgy ítélték, hogy „szoronganak” (ezek visszaéltek az alkohollal, rendszeresen nyugtatókat szedtek, vagy pszichiátertől kértek tanácsot), „nem szorongókra” (ezek sohasem éltek vissza az alkohollal, soha nem vettek be hangulatváltoztató gyógyszereket, s nem kértek tanácsot pszichiátertől) és a „kettő közé esőkre” (ezek a két csoport között voltak). Hetvenöt éves korukban a nem szorongóknak „csak 5 százaléka halt meg, a kettő közé eső csoport 25 százalékához, és a szorongó férfiak 38 százalékához viszonyítva” — számol be a Science News. Az egészséges étrend megőrzése és a rendszeres testmozgás minden bizonnyal segít a jó egészség előmozdításában. De „úgy tűnik, hogy a hosszú élet, legalábbis a férfiaknál, a szélsőséges depressziós gyötrelmeket megakadályozó, érzelmi stabilitásra való hajlamon múlik” — írja a Science News.