Mikor úgy tűnik, mindenki téged figyel

„Kínszenvedés” — Jerry ezzel a szóval jellemzi a helyzetet. Még ezt is mondja: „Valahányszor csak bementem az osztályba, heves izzadás jött rám, úgy éreztem, mintha tele lenne a szám gyapottal, és azt gondoltam, hogy nem leszek képes beszélni — még ha az életem függ is tőle. Majd úgy éreztem, erős melegség kezd végigáramlani a karomon, a lábamon és az arcomon, és éreztem, hogy teljesen elvörösödök — olyan volt, mintha az egész testem vörös színűre változott volna.”

JERRY szociális fóbiában szenved — ezt az állapotot az jellemzi, hogy az ebben szenvedő nagyon fél attól, hogy mások őt fürkészik, és attól, hogy a nyilvánosság előtt megalázó helyzetbe kerül. „A szociális fóbiában szenvedő azt gondolja, hogy mindenki őt nézi — írja egy füzet, amelyet az Anxiety Disorders Association of America adott ki. — A szorongás pánikszerű rohamokhoz vezethet, melyek olyan tünetekkel járnak, mint a szívdobogásérzés, ájulásérzés, légszomj és heves izzadás.”

Vannak, akik talán hajlamosak lekicsinyelni a szociális fóbiában szenvedők félelmeit, és azt mondják, hogy csak meg kellene erőltetniük magukat, hogy hagyják figyelmen kívül a félénkségüket, és hogy „szabaduljanak meg ettől, és találkozzanak az emberekkel”. Az biztos, hogy a szociális fóbia leküzdésében benne van az is, hogy szembenézel a félelmeiddel. A félénkség és a szociális fóbia között azonban óriási különbség van. Jerilyn Ross ezt mondja: „Az általános félénkségtől eltérően a szociális fóbia olyan súlyos, hogy gátolja a mindennapi tevékenységeket a munkahelyen, az iskolában, és szinte minden emberi kapcsolatot megzavar.”

A tanulmányok azt sejtetik, hogy több millió ember életét teszi tönkre a szociális fóbia.a Figyeld meg, többek között milyen félelmek vannak kapcsolatban ezzel az elerőtlenítő állapottal.

Amitől a szociális fóbiában szenvedők félnek

Nyilvános beszéd. Doug visszaemlékszik arra, amikor pánikba esett, miközben rövid beszédet tartott a helybeli polgárok egy csoportjának. Ezt mondja: „Hirtelen kivert a hideg verejték. Kalapált a szívem. Remegtem és reszkettem. Összeszorult a torkom, és így alig tudtam kimondani a szavakat.” Az igaz, hogy szinte mindenki idegeskedik, ha hallgatóság előtt áll. A szociális fóbiában szenvedő azonban nagyfokú, szűnni nem akaró rémületet él át, amely még gyakorlással sem hagy alább. Doug még a legjelentéktelenebb beszélgetési lehetőséget is úgy tekintette, mintha az veszélyeztetné az életét.

Étkezés mások jelenlétében. Mivel a szociális fóbiában szenvedők azt gondolják, hogy mindenki őket fürkészi, még az egyszerű étkezés is gyötrő megpróbáltatássá válhat a számukra. Azon nyugtalankodnak, hogy a kezük reszketni fog, ki fogják löttyinteni az ételt, nem találják meg a szájukat, vagy talán még rosszul is lesznek. Az ezektől a dolgoktól való félelmek olyan jóslatokká válhatnak, amelyeket ők maguk valóra is váltanak. A Dying of Embarrassment című könyv megjegyzi: „Minél jobban nyugtalankodsz annak lehetősége miatt, hogy valami zavarba ejtő dolgot csinálsz, annál inkább szorongani fogsz. Minél jobban szorongsz, annál valószínűbb, hogy tényleg remegni kezdesz, és kapkodni vagy ügyetlenkedni fogsz. Ez a kellemetlen helyzet még odáig is fokozódhat, hogy már az is nehézzé válik, hogy az ételt vagy az italt a szádhoz vedd, anélkül hogy elejtenéd vagy kilöttyintenéd.”

Írás mások jelenlétében. Mivel attól félnek, hogy reszketni fog a kezük, vagy hogy olvashatatlan irkafirkának fogják tartani az írásukat, sok, szociális fóbiában szenvedő ember pánikba esik, mikor alá kell írnia egy csekket, vagy bármi mást le kell írnia, miközben nézik. Sam például megrémült, amikor a munkaadója azt kérte tőle, hogy minden munkanap elején egy biztonsági őr előtt írjon alá egy naplót. „Nem tudtam megcsinálni — mondja Sam. — Olyannyira reszketett a kezem, hogy le kellett fognom azt a másikkal, hogy így egyenesen tudjak írni, de utána nem lehetett elolvasni az írásomat.”

Telefonálás. Dr. John R. Marshall elmondja, sok betege elismerte, hogy amikor csak lehet, elkerüli a telefon használatát. „Azon nyugtalankodtak, hogy nem fognak jól válaszolni — mondja. — Mások attól tartottak, hogy mivel nem tudják, mit mondjanak, zavart keltő csend következhet be, és amikor a beszélgetés elakad, a szorongás megváltoztatja a hangjukat, remegővé vagy vinnyogóssá téve azt. Rémülettel töltötte el őket, hogy talán hebegni vagy dadogni fognak, vagy más kényelmetlen helyzet bekövetkezésével adják bizonyítékát zavartságuknak.”

Emberekkel való érintkezés. Néhányan, akik szociális fóbiában szenvednek, gyakorlatilag bármilyen helyzettől félnek, melynek során el kell vegyülniük az emberek között. Gyakran különösen attól rettegnek, hogy szemkontaktusba kerülnek másokkal. „Akik súlyos szociális fóbiában szenvednek, gyakran éreznek szorongásos bizonytalanságot azt illetően, hogy hova nézzenek, és miként reagáljanak, ha mások rájuk néznek — írja a The Harvard Mental Health Letter. — Azért kerülik a szemkontaktust, mert az az érzésük, hogy nem tudják, mikor nézzenek és mikor ne nézzenek a másik személyre. Azt képzelik, hogy mások félreértelmezik, ha mereven néznek valamerre.”

Vannak még más félelmek is, amelyek összefüggésben vannak a szociális fóbiával. Sokan például szörnyen félnek a nyilvános illemhelyek használatától. Mások rettegnek, ha úgy kell vásárolniuk, hogy az eladó figyeli őket. Egy hölgy ezt mondja: „Annyira feszélyezve érzem magam, hogy gyakran nem látom, amit nézek. Mindig arra gondolok vagy azt képzelem, hogy a pult mögötti személy azt akarja, gyorsan találjam ki, mit akarok, és ne pazaroljam az idejét.”

Hogyan próbálnak megküzdeni a betegséggel?

Akik nem szenvednek ebben a rendellenességben, nehezen tudják megérteni a szociális fóbiával járó fájdalmat. Egy ebben a betegségben szenvedő „a legborzalmasabb zavartsági állapotnak” írja le tapasztalatát, „amit csak el lehet képzelni”. Egy másik beismeri: „Állandóan az öngyilkosság jár az eszemben.”

Sajnos sokan, akik szociális fóbiában szenvednek, az alkoholhoz fordulnak abbeli erőfeszítésükben, hogy csökkentsék szorongásukat.b Bár ez átmeneti enyhülést hozhat, hosszú távon az alkohollal való visszaélés csak fokozza a szenvedő problémáit. Dr. John R. Marshall megjegyzi: „Több betegem, aki nem szokott társaságban inni, a kábultságig issza magát — azért iszik, hogy így a társaságban való részvétel előtt és alatt nyugtatgassa magát, de ezzel csak azt éri el, hogy mások szemében pontosan abba a megalázó helyzetbe kerül, amelytől oly nagyon félt.”

A szociális fóbiában szenvedők a leggyakrabban talán az elkerülő viselkedéssel akarják leküzdeni ezt a betegséget. Igen, sokan egyszerűen távol maradnak azoktól a helyzetektől, amelyektől rettegnek. Lorraine, aki szociális fóbiában szenved, ezt mondja: „Ahány helyzetet csak el lehetett kerülni, azt mind el is kerültem — még a telefonálást is.” Idővel azonban sok szenvedő érzi úgy, hogy az elkerülő viselkedés ahelyett, hogy védelmet nyújtana neki, börtönbe zárja őt. Lorraine ezt mondja: „Egy idő után erőt vett rajtam a magányosság és az unalom.”

Jerilyn Ross arra figyelmeztet, hogy az elkerülő viselkedés „önmagát erősítő csapdává válhat”. Majd még hozzáfűzi: „Az elkerülő viselkedés minden egyes cselekedete megkönnyíti, hogy legközelebb is beleess ebbe a csapdába — ez addig megy így, míg az elkerülő viselkedés szinte automatikus reakcióvá válik.” Az e betegségben szenvedők közül egyesek már szokásból is lemondják a vacsorameghívásokat, vagy elutasítják azokat a munkalehetőségeket, amelyek során emberekkel kellene érintkezniük. Ezért sohasem tanulják meg, miként nézzenek szembe félelmeikkel és miként győzzék le azokat. Dr. Richard Heimberg ezt mondja: „Életük tele van olyan elképzelt visszautasításokkal, amelyek soha nem történtek meg, és olyan munkahelyi kudarcokkal, amelyeket csak beképzelnek maguknak, hiszen még sohasem próbálták ki, hogy meg tudnak-e felelni ezeknek, mivel elkerülték őket.”

Van azonban egy jó hír a szociális fóbiával kapcsolatban: kezelhető. Persze lehetetlen, sőt nem is kívánatos a szorongás minden formáját egy az egyben megszüntetni. Mégis, azok, akik a szociális fóbiától szenvednek, megtanulhatják, miként küzdjék le félelmeiket, és a Biblia is gyakorlatias tanácsokat tartalmaz, amelyek a segítségükre lehetnek.

[Lábjegyzetek]

[Képek az 5. oldalon]

A szociális fóbiában szenvedőknek még az emberekkel való, normális érintkezés is gyötrő megpróbáltatássá válik