Olvasóink írják
Öltözködés A „Tényleg számít, milyen ruhát viselünk?” című cikk (1999. február 8.) kapcsán írok levelet. Értékelem munkátokat, hogy elláttok bennünket ’eledellel a maga idejében’ (Máté 24:45). De a cikk néhány megjegyzése úgy tűnt nekem, hogy személyes véleménynek ad hangot. Például alaptalanul írtátok azt, hogy „azoknak a pólóknak a viselése . . . , melyen kedvenc mozi- vagy sportcsillagod . . . reklámja van, a hírességek imádatára, vagyis bálványimádásra ösztönözhet”. Lehet anélkül szeretni, sőt még csodálni is egy sportolót, hogy valamilyen bibliai parancsot megszegnénk.
M. D., Franciaország
Értékeljük őszinte megjegyzéseidet, de nem az volt a szándékunk, hogy szabályokat állítsunk fel, vagy megalkossunk egy öltözködési szabályzatot. Cikkünk arra buzdította az olvasókat, hogy „józanul gondolkodva” válasszák ki, hogyan öltözködnek (1Timótheus 2:9, 10, „NW”). A pólókról szólva a megjegyzésünk nem volt dogmatikus, de elismerte annak lehetőségét, hogy ha bizonyos stílusú ruhákat viselünk, az magára a viselőre ártalmas lehet. Bár talán semmi rossz sincs abban, ha valaki csodálja egy másik ember ügyességét vagy adottságait, vajon bölcs volna, ha egy keresztény valami olyasmit viselne, amely azt a benyomást keltheti másokban, hogy az illető csodálja annak a személynek az életvitelét és erkölcsét, aki nem él bibliai alapelvek szerint? (A szerk.)
Szibériai száműzetés Oly nagyon megindító volt Lembit Toom lélegzetelállító története, melynek a „Fél évszázad az önkényuralom alatt” (1999. február 22.) volt a címe, hogy ki kell fejeznem értékelésemet. Jehova Istenbe vetett nagy hitről tett tanúbizonyságot az, hogy ez a férfi képes volt túlélni azokat a próbateljes időket. Nagyon megérdemlik a volt Szovjetunióban élő testvéreink az újonnan megkapott szabadságukat.
J. D., Egyesült Államok
Éneklő fa Szívből köszönöm azokat a cikkeket, amelyek a természetről szólnak. Különösen értékeltem az „Egy fa, mely énekel” címűt (1999. március 8.). Semmit sem tudtam a fütyörésző tövisről. Miután olvastam a melódiájáról, melyet úgy kelt, hogy hosszú töviseit és üreges gubacsait megrezzenti a szél, elgondolkoztam a Zsoltárok 96:12, 13-on: „örvend akkor az erdő minden fája is, az Úrnak orczája előtt.” A maga módján ez a rendkívüli fa dicsőíti Jehovát.
M. D., Olaszország
Rio de Janeiro Carioca vagyok, vagyis riói lakos, és a „Rio de Janeiro — Gyönyörű és elbűvölő” című cikk (1999. március 8.) lebilincselő és felvilágosító jellegű volt. Az emberekben elég rossz kép alakult ki Rióról a szenzációhajhász újságok miatt.
O. D. C., Brazília
Mint mindig, felvilágosító anyagotok gondosan volt elkészítve. Kerültétek, hogy a szegény emberekről előítélettel írjatok, pedig gyakran ezeket az embereket okolják Rio társadalmi gondjaiért.
V. R. L., Brazília
Levél a szülőknek Nagyon fellelkesített a „Különleges levél szüleiknek” című cikk (1999. március 8.). Nekem is ezt kellett volna írnom a szüleimnek. Jó példával jártak elől a keresztény összejövetelek látogatásában, abban, hogy rendszeresek voltak a szolgálatban, illetve vendégszeretetet mutattak ki. Édesapám kisegítőszolgaként tevékenykedett, és biztosan nagyon elfoglalt volt a gyülekezeti ügyekkel. Ennek ellenére gyakran szervezett valami kikapcsolódást nekünk, és sohasem irigykedtünk az iskolatársainkra. Autóbalesetben halt meg, miközben hazafele tartott egy keresztény kongresszusról. Az életünk ezután drámaian megváltozott. De emlékezve édesanyám hitére és arra, hogy édesapámnak mindig a Királyság volt az életében az első, arra érzek indíttatást, hogy folytassam Jehova szolgálatát.
K. S., Japán