Figyeljük a világot
Kevés a rátermett szülő
Kanadában a szülői szerepvállalásról végzett első országos szintű felmérés azt mutatja, hogy „sok [szülő] még a legalapvetőbb ismereteket sem sajátította el arról, hogyan fejlődnek a gyerekek, és hogyan tudnak a szülők segítségükre lenni nekik ebben a folyamatban” — írja a National Post. A felmérésben részt vevő több mint 1600 „apának, anyának és egyedülálló anyának, akiknek hat évesnél fiatalabb gyermekük van”, 92 százaléka elismerte, hogy szülőnek lenni a legfontosabb, amit megtehetnek. Ennek ellenére „a résztvevőknek még a fele sem tudta, hogy a gyermekek intelligenciaszintjére jó hatással lehet, ha felolvasnak nekik, játszanak velük, megérintik őket, karjukba veszik őket”. Ráadásul mintegy 30 százalékuk úgy tartja, hogy „minden újszülött egy bizonyos fokú intelligenciával jön világra, amit a szülők és a gyermek közötti kölcsönhatás sem növelni, sem csökkenteni nem tud”. A Post véleménye szerint zavaró, hogy ilyen eredmények születnek, mert a szakvélemény szerint „az első öt év döntő fontosságú abban, ahogyan a gyermek tanulási, alkotási készsége, a szeretetre és bizalomra irányuló képessége és az erős éntudata kifejlődik”.
Svédországban különválik az egyház az államtól
A svéd egyház kijelenti, hogy 2000. január 1-jén különválik az államtól. Ez az intézkedés olyan köteléket old fel, amely a XVI. század óta áll fenn az egyház és a svéd államhatalom között. „Egészen 1996. január 1-jéig lehetőség volt arra, hogy egy gyermek a születésével azonnal a svéd egyház tagjává váljon, feltéve, ha a szülők egyike egyháztag volt. Nem volt követelmény a keresztelkedés” — írja az egyház hivatalos webhelye. A négy évtizedes vita után és az egyházi zsinaton belüli indítványozásokat követően a svéd kormány 1995-ben jóváhagyta a reformot. Svédország lakosságának körülbelül 88 százaléka a svéd egyház tagja.
Erőszak a számítógépek ellen
„Hogyan reagál, ha a személyi számítógépe nem azt csinálja, amit ön szeretne? — teszi fel a kérdést a német PC Welt című online (hálózatra kapcsolt) folyóirat. — Ütlegeli? Vagy egyenesen kidobja az ablakon?” Nem ritka, hogy ez történik. Egy világméretű felmérésben 150 irodatechnológiai szakembert vizsgálva 83 százalékukról szólt úgy a beszámoló, hogy dühkitöréseiket a számítógépeken vezették le, vagy nyílt erőszakot alkalmaztak. Ha a felhasználót felzaklatja a soha véget nem érő adatletöltés, vagy az, hogy az egér nem hajlandó dolgozni, van, hogy időnként betöri a monitort, szétveri a billentyűzetet, falhoz vágja az egeret, vagy akár még meg is rugdossa a számítógépet. És bár a számítógép viseli a felhasználó ingerültségének a következményeit, gyakran a felhasználó magának köszönheti a gondot. Az egyik számítógép-használó például feldühödött az e-mail programjára, mert nem tudott levelet küldeni a programmal. Később kiderült, hogy nem az e-mail címet gépelte be, hanem egy lakcímet.
Úgy öltözz, hogy sikerüljön
Ha állásügyben mész megbeszélésre, jó, ha nem felejted el, hogy „a jólöltözöttség jó képet fest az emberről” — írja a Toronto Star újság. Ez azért van, mert az első benyomás hosszan bennünk marad. Ezért „az üzleti életben levők ezt az alapvető következtetést vonják le: ha nem törődsz azzal, hogyan nézel ki, akkor nemtörődöm vagy, és kész” — írja a beszámoló. A szakemberek véleménye szerint az ápolt, tiszta megjelenés azt a ki nem mondott biztosítékot hordozza magában, hogy a leendő munkaadó vagy ügyfél minőségi munkát várhat. A magunkról közvetített képpel kapcsolatban a szaktanácsadók azt is hangsúlyozzák, hogy „az egyenes testtartás, a határozott fellépés elmélyíti az első benyomást. Az sem mindegy, hogy milyen a hangtónusod és a beszédtempód.”
Korunk kalózai
„Korunk modern hajózására vitán felül az egyedüli jelentékeny veszélyt a kalózkodás jelenti” — írja az International Herald Tribune beszámolója. Egyre több a kalóztámadás, főként Délkelet-Ázsia vizein. Ez nyilvánvalóan azért van így, mert itt kevesebb a tengeri őrjárat. Ezeken a tengereken, ahol a világ néhány legforgalmasabb hajózási útvonala húzódik, jól jövedelmező zsákmány várja a kalózokat, akikről úgy tartják, hogy a területen elhelyezkedő számos különálló szigetről kiindulva tevékenykednek. A jól felfegyverzett kalózok az éj leple alatt motorcsónakokkal mennek, hogy a hajókat kifosszák. A hivatalos személyek úgy nyilatkoznak, hogy a kalózokat nehéz elfogni a vízen; csak akkor lehet leállítani őket, ha nyomukra bukkannak a szárazföldön, amikor eladják a lopott árut.
Egyiptom aranybányái
Egyiptom aranybányáinak az ókorban állítólag több mint 1500 tonna arany volt a hozamuk. Bár most már mintegy kétezer éve nem bányásztak ezen a területen jelentékeny mennyiségű aranyat, a geológusok mégis úgy becsülik, hogy még sok arany maradt a földben. „A fáraók dicsőségét szeretnénk visszahozni, és a több mint 6000 éves múltra visszatekintő bányáinkat újra meg fogjuk nyitni” — nyilatkozta Számi er-Ragi, egy ausztrál aranybánya-társaság ügyvezető igazgatója. Az egyiptomi kormány engedélyezte Számi er-Ragi társaságának, hogy feltárásokat végezzenek az Arab-sivatagban a Vörös-tenger mentén levő területen, ahol a fáraók korából származó 16 bánya ismert. Azonban egy 2900 éves térkép, amelyet 1820-ban Luxorban (az ókori Théba) találtak, azt mutatja, hogy van még 104 ma már ismeretlen bánya ezen a vidéken, amit belepett a sivatagi homok. A The Wall Street Journal azt írja, hogy a modern technika segítségével néhány ilyen aranybánya vélhetően újra használható lesz.
Hatmilliárd, és egyre nő
Az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapjának becslései szerint a világ népessége 1999. október 12-én elérte a hatmilliárdot. Carl Haub, a Population Reference Bureau munkatársa szavai szerint csupán tizenkét év kellett ahhoz, hogy a világ népessége ötmilliárdról hatmilliárdra szaporodjon. Az intézmény egyik beszámolója alapján „a világ népessége a XX. században 4,4 milliárd fővel nőtt”, míg a XIX. században „csak mintegy 600 millió fővel nőtt a lakosság száma”. A várható élettartam meghosszabbodása a fő oka annak, hogy a világ népességének száma ennyire megnőtt a XX. században. „Napjainkban a világ népessége növekedésének körülbelül 98 százaléka a kevésbé fejlett országokban megy végbe” — mondta Haub.
Rekordhőmérsékletek
„A föld átlaghőmérséklete 1998-ban szó szerint túlhaladt a grafikon felső határán” — mondja a Worldwatch Institute egyik sajtóközleménye. A magasabb légköri hőmérséklet nagyobb párolgáshoz és esőzésekhez vezet, ami miatt viszont egyre több a pusztító vihar. „Például az időjárás okozta károk 1998-ban világméretekben összesen 92 milliárd dollárt tettek ki. Ez meghökkentő mértékben, 53 százalékkal több, mint az 1996-ban feljegyzett 60 milliárdos előző rekord” — jelenti ki a Worldwatch. Ezenfelül 1998-ban a rekordméretű viharok és áradások hozzávetőlegesen 300 millió embert kényszerítettek arra, hogy elhagyják otthonukat. A tudósok nem tudják biztosan, hogy 1998 ilyen szempontból rendellenes volt-e, vagy ez a káros tendencia így fog-e továbbfolytatódni. A beszámoló mindenesetre ezt írta: „Az éghajlati szimulációs modellek azt mutatják, hogy az 1998-as események valószínűleg előképei a jövőnek.”
Gyors fásítás
A New Scientist folyóirat arról számol be, hogy az amazonasi esőerdőnek egy olyan területét, amely a bányászat miatt tönkrement, két év leforgása alatt buja erdőséggé változtatták. Egy brazil állami mezőgazdasági kutatóközpontban, az Embrapán dolgozó tudósok kidolgoztak egy olyan módszert, amelynek segítségével nitrogénkötő baktériumokat helyeznek a fák magvaiba. Ezek a magok az elültetésük után sokkal gyorsabban nőnek. Ez az eljárás jól bevált Oriximinában, az északi Pará szövetségi államban, ahol a bauxitbányászat nagy területen tönkretette az erdőt. A kutatók ezt az új módszert Brazília keleti partvidékén alkalmazzák, ahol a folyóirat beszámolója szerint az eredeti erdőmennyiségnek csupán a 6 százaléka maradt meg.
Egy anya értéke
Ha összeszámolnánk, hogy mennyi fizetés járna mindazért a munkáért, amit egy anya egy évben elvégez, vajon mennyit érne a munkája? A The Washington Post beszámolója alapján évente 508 700 dollárt kellene kapnia! Ezt a számadatot úgy kapjuk, ha figyelembe vesszük, mennyi az átlagkereset azokon a szakterületeken, amelyeken jellemző módon az anya áll helyt. Íme néhány abból a 17 foglalkozásból, amit a tanulmány felsorolt, és a szakterületen kapott egyéves átlagfizetés: gyermekgondozó (13 000 dollár), buszvezető (32 000 dollár), pszichológus (29 000 dollár), állatgondozó (17 000 dollár), képesített dajka (35 000 dollár), konyhafőnök (40 000 dollár), általános irodai alkalmazott (19 000 dollár). A felmérést végző pénzügyi igazgatási társaság elnökének, Ric Edelmannak a véleménye szerint, ezek az adatok még nem is tartalmazzák a társadalombiztosítás és egyéb nyugdíjjárulék összegét.