Tervezés eredménye?

A repdeső élőlények szárnya

◼ Mit gondolsz, melyik repül ügyesebben? A repülőgépek, vagy az olyan teremtmények, mint a denevérek, a rovarok és a madarak? Akár hiszed, akár nem, a repülőgép fel sem veheti a versenyt a természet eme apró csodáival, melyek „rendkívüli módon képesek a levegőben maradni a széllökések, eső és hó ellenére”a – mondja Wei Shyy repülési és űrhajózási mérnök, a Michigani Egyetem professzora. Mi a titkuk? A csapkodó szárnyak, melyet a pilóták azóta irigyelnek, mióta az ember először próbált a levegőbe emelkedni.

Gondolkodj el ezen: Vannak olyan madarak és rovarok, melyek repülés közben állandóan változtatják a szárnyuk alakját, hogy alkalmazkodjanak a környezetükhöz. Ennek köszönhetően képesek arra, hogy lebegjenek, és hogy hirtelen manővereket hajtsanak végre. A Science News című folyóirat beszámol egy denevérekkel kapcsolatos megfigyelésről: „Amikor a denevérek lassan repültek, körülbelül 1,5 méter/másodperces sebességgel, kifordították a szárnyaik végét, és gyorsan hátrafelé csapták a felfelé csapáskor. A tudósok azt feltételezik, hogy ez a technika . . . felhajtó- és tolóerőt képez”.

Kétségtelen, hogy továbbra is bőven van mit tanulnunk a repdeső élőlényektől. „Ami a fizikai törvényeket illeti, vajon mit csinálnak a levegővel, hogy ilyen hatékony felhajtóerőt hoznak létre?” – kérdezi Peter Ifju gépészmérnök, valamint repülési és űrhajózási mérnök, a Floridai Egyetem professzora. Még hozzáteszi: „A légáramlás fizikája nagyon sokrétű, és egyszerűen nem értjük minden részletét. Látjuk, mit csinálnak [a madarak és a rovarok], de nem értjük, hogy a mozgásuk miként van kölcsönhatásban a levegővel.”

Mit gondolsz? Vajon a repdeső élőlények bonyolult szárnya véletlenül jött létre? Vagy tervezés eredménye?

[Lábjegyzet]

[Kép a 24. oldalon]

Szélescsőrű kolibri

[Forrásjelzés]

Laurie Excell/​Fogstock/​age fotostock

[Kép a 24. oldalon]

Közönséges denevér

[Forrásjelzés]

© Delpho, M/​age fotostock