26. tanulmány
Ismétlés és taglejtések alkalmazása
1—3. Miért olyan fontos tanítói módszer az ismétlés?
1 Beszéded célja olyan felvilágosítás nyújtása kell hogy legyen, amelyre hallgatóságod vissza tud emlékezni és amit fel tud használni. Ha elfelejtik, semmi hasznuk sincs belőle. Az egyik fő eszköz, amellyel segíthetsz hallgatóid elméjébe vésni mondanivalódat, a legfontosabb pontok ismétlése. Találó az a mondás, hogy az ismétlés a jó emlékezőképesség anyja. Az ismétlés a tanítás egyik lényeges módszere. A bibliaszövegek alkalmazásával kapcsolatban már megismerted a hasznát. De az „Ismétlés hangsúlyozás végett” külön fel van tüntetve a Beszédtanács cédulán, mivel beszéded más részét is érinti.
2 Hogy segítsünk jártasságot szerezni a hangsúlyozás végett történő ismétlések használatában, két különböző szempontból fogjuk megvizsgálni a dolgot. Mindkettő másféle ismétlési módszerre vonatkozik; mindkettőnek más a célja. A fő pontok ismétlése támaszául szolgál. A meg nem értett pontok ismétlése a megértést segíti elő.
3 Ennél a képesítésnél nemcsak az előadásmód a fontos, hanem a felkészülés is. Előre el kell döntened, hogy melyik gondolatokat kell ismételned és mikor a legjobb ismételni őket.
4—6. Magyarázd meg, hogyan lehet használni a „fokozatos” és a „befejező” összefoglalást a fő pontok ismétlésénél!
4 A fő pontok ismétlése. A fő pontok ismétlése gyakran valamilyen összefoglalással történik. Két jelentős összefoglalási módról fogunk beszélni, amelyeket „fokozatos” összefoglalásnak és „befejező” összefoglalásnak nevezünk.
5 A fokozatos összefoglalás az éppen megtárgyalt fő pontok lényeges gondolatainak áttekintéséből áll, vagyis minden következő összefoglalásba belefoglaljuk az előző fő pontok lényeges gondolatait is. Ezzel állandóan összefogjuk a beszéd gondolatmenetét.
6 A befejező összefoglalás az előadás végén van. Akár használtunk fokozatos összefoglalást, akár nem, ez mindent összefoglal, így az egész előadást néhány rövid megállapítással át lehet tekinteni. Alkalomadtán az is segít, ha szám szerint megemlítjük, hogy hány pontra szeretnénk visszapillantani. Ez egy további segédeszköz az emlékezőképesség növelésére.
7—10. Hogyan lehet érdekessé tenni a pontok összefoglalásszerű ismétlését?
7 Az összefoglalásnak nem száraz ismétlésnek vagy a pontok és gondolatok ismételt felsorolásának kell lennie. Többféleképpen lehet azt megvalósítani: szemléltetéssel, bibliaszövegek felhasználásával, az anyagnak más szempontból való megközelítésével, összehasonlításokkal vagy ellentétek szembeállításával, párhuzamba hozással, rokon értelmű szavak vagy kérdések felhasználásával. A nyilvános előadásnak igen gyakorlatias összefoglalása lehet például egy rövid, ötperces rész, amelyben felhasználjuk az előadás alapvető bibliaszövegeit és fő bizonyítékait. Ez az elhangzott egész előadás dióhéjban, tehát olyan valami, amit majdnem mindenki magával vihet és felhasználhat.
8 Az összefoglaló típusú ismétlés különösképpen nagyon segít az olyan előadásoknál, amelyek érveket, és logikát tartalmaznak. Ugyanis a téma megtárgyalása és a rövid áttekintés közötti idő segít mélyebben belevésni a hallgatók elméjébe a gondolatokat. Nem mindig szükséges azonban minden gondolatot összefoglalni. Gyakran egyszerűen újból idézhetjük őket mint későbbi hatásos alapot más pont számára, amelyet ki akarunk fejteni.
9 A fő pontok ismétlését úgy is elvégezhetjük, hogy vázoljuk őket az előadás bevezetésében, azután pedig alaposan kifejtjük a beszéd fő részében. Ez az ismétlés beoltja a gondolatokat a hallgatók elméjébe.
10 Ha megismerkedünk a fő pontok ismétlésének ezen különböző módjaival, sokkal érdekesebbé, élvezetesebbé, valamint emlékezetesebbé tehetjük beszédünket.
11—14. Milyen fő tényezőket foglal magába a meg nem értett pontok ismétlése?
11 A meg nem értett pontok ismétlése. Hogy a jobb megértés érdekében kell-e ismételned valamelyik pontot vagy sem, az teljesen a hallgatóidtól függ. Ha egy alapvető pontról van szó, amely nem volna számukra világos, ha csak egyszer hallanák, valamilyen módon ismét át kell venned. Máskülönben az előadás végén azt állapítanád meg, hogy hallgatóid nem tudták követni az elhangzottakat. Másrészt viszont a fölösleges ismétlés, amely nem valaminek a kihangsúlyozását szolgálja, az előadást bőbeszédűvé és unalmassá teszi.
12 Az előadásod elkészítésénél gondolj a hallgatóidra! Ez lehetővé teszi neked némileg előre látni a különféle problémákat, melyek talán majd a hallgatóidnál fellépnek. Készülj fel az ilyen gondolatok ismétlésére, hogy hallgatóid különböző szempontból láthassák azokat!
13 Miből állapíthatod meg, hogy hallgatóid nem értettek meg? Nézd őket! Figyeld az arckifejezésüket, vagy ha csupán egy-két személyhez beszélsz, tegyél fel nekik kérdéseket!
14 De jól jegyezd meg, hogy ugyanazoknak a szavaknak az ismétlése nem mindig célravezető. A tanítás ennél többet jelent. Ha a hallgatóid először nem értettek meg, a jobb megértéshez valószínűleg nem lesz elegendő csupán ugyanazoknak a szavaknak az ismétlése. Mit tehetsz tehát? Alkalmazkodj! Talán szükséges lesz, hogy az előadásodhoz rögtönözve hozzácsatolj valamit. Ha megtanulod figyelembe venni hallgatóid szükségleteit, az nagymértékben hozzájárul, hogy hatásos tanítóvá légy.
**********
15—18. Hogyan tanulhatjuk meg a leíró taglejtéseket?
15 A taglejtések szintén hangsúlyt adnak a szavaidnak, és gyakran erősítik a mondott szó jelentőségét. Így kiegészítik és élettel töltik meg a gondolatokat. A valóságban senki sem beszél teljesen gesztikulálás, vagyis taglejtések nélkül. Ha tehát az emelvényen nem használsz taglejtéseket, hallgatóid észreveszik, hogy zavarban vagy. Ha azonban természetesen gesztikulálsz, a hallgatók nem rád fognak gondolni, hanem arra, amit mondasz. A taglejtések neked is segítenek azáltal, hogy élénkké tesznek, serkentik az érzéseidet és így színessé teszik előadásodat. A taglejtéseket nem lehet megtanulni könyvből. Sohasem tanultad, hogyan mosolyogj, nevess vagy hogyan légy felháborodott; nem szükséges tehát, hogy valaki másnak a taglejtéseit utánozd. Minél természetesebbek és fesztelenebbek taglejtéseid, annál jobb. Az arckifejezés a taglejtésekkel karöltve halad, és mind a kettő érzésekkel tölti meg a kimondott szót.
16 A taglejtéseket jellegük szerint két általános csoportra oszthatjuk: leíró és hangsúlyozó.
17 Leíró taglejtések. A leíró taglejtések valamilyen cselekvést fejeznek ki, vagy kiterjedést és helyzetet mutatnak be. Ezeket könnyebb megtanulni. Ha tehát az emelvényen nehézségeid vannak a taglejtésekkel, próbáld meg először az egyszerű, leíró taglejtéseket!
18 Amikor az iskolában ezen a képesítésen dolgozol, ne elégedj meg egy-két taglejtéssel. Igyekezz az egész előadás alatt gesztikulálni! Hogy ezt megtehesd, keress oly szavakat, amelyek az irányra, a távolságra, méretre, területre, gyorsaságra, helyzetre, ellentétre, hasonlóságra vagy összehasonlításra mutatnak rá! Ha szükséges, jelöld meg valahogyan ezeket a szavakat a jegyzeteidben, ami arra emlékeztet majd, hogy ezen a helyen gesztikulálnod kell. Még akkor is gyakorold ezt, ha mindjárt az első alkalommal „M” bejegyzést kapsz. Néhány előadás után észreveszed, hogy taglejtéseidet már nem kell megjelölnöd, sem rájuk gondolnod, hanem már természetesen gesztikulálsz.
19., 20. Milyen célt szolgálnak a hangsúlyozó taglejtések?
19 Hangsúlyozó taglejtések. A hangsúlyozó taglejtések érzést és meggyőződést fejeznek ki. Kiemelnek, életre keltenek, erősítenek bizonyos gondolatokat. Ezért a hangsúlyozó taglejtések nélkülözhetetlenek. De vigyázz! Éppen a hangsúlyozó taglejtések válnak gyakran modorossá. Hogy ezt elkerüld, óvakodj az ismétlődő taglejtésektől!
20 Ha a modorosság a problémád a taglejtésekkel kapcsolatban, egy időre csak a leíró taglejtésekre korlátozd magad! Amikor gyakorlatra teszel szert a gesztikulálásnak ebben a fajtájában, a hangsúlyozó taglejtések magától értetődőek lesznek. Amikor tapasztalatot szerzel és az előadásnál szabadabban fogod érezni magad, a hangsúlyozó taglejtéseid természetesen fogják kifejezni belső érzéseidet, látható lesz belőlük a meggyőződésed és őszinteséged. Jelentőségteljessé teszik beszédedet.