HAJÓS

Hajón dolgozó, ott szolgálatot teljesítő személy; tengerész (1Ki 9:26, 27; Ez 27:8, 9; Je 18:17–19). Az ókori hajósok élete sokszor veszélyben forgott. A viharos tengeren ki voltak szolgáltatva a természeti erőknek. A zsoltáríró ezt írta: „Lelkük megolvad a csapás miatt. Imbolyognak, tántorognak, mint a részeg, s minden bölcsességük zavaros lesz. Jehovához kiáltanak nyomorúságukban” (Zs 107:26–28).

A Cselekedetek 27:15–19 érzékletesen írja le azt, hogy milyen lépéseket kellett tenniük a hajósoknak vihar idején. Többek között felhúzták a hajó mögé kötött mentőcsónakot. Segédeszközökkel, vélhetően kötelekkel vagy láncokkal alulról átkötözték a hajót, vagyis ezeket áthúzták a hajótest alatt, majd a fedélzeten meghúzták őket. Ezenkívül leengedték a kötélzetet, ami arra utalhat, hogy bevonták a fővitorlát. Hogy könnyítsenek a hajón, kidobálták belőle a rakományt, és ezzel megnövelték a hajóra ható felhajtóerőt. (Vö.: Jón 1:5; Cs 27:38; lásd: HAJÓ.)