Jézus élete és szolgálata
Tanítvány olyanból, akire legkevésbé lehetett számítani
MICSODA rémisztő látvány tárul Jézus elé, amint kilép a partra! Két szokatlanul vad külsejű ember lép ki a közeli temetőből és fut Jézus felé. Gonosz szellemektől megszállt férfiak. Mivel az egyikőjük feltehetőleg erőszakosabb, mint a másik, és sokkal régebb idő óta szenvedett a démonok hatalmától, ő kerül rögtön a figyelem középpontjába.
Hosszú idő óta ez a szánalmas külsejű férfi meztelenül lakott a sírboltok között. Éjjel-nappal állandóan kiáltozott és kővel vagdosta magát. Annyira erőszakos természetű, hogy senkinek sincs mersze arra elhaladni az úton. Többször is megkísérelték már megkötözni, de sikertelenül, mivel mindig szétszaggatta a láncokat, a bilincseket pedig összetörte. Képtelen bárki is fölébe kerekedni.
Amikor Jézushoz közeledik, lábai elé esik, az őt megszállva tartó démonok pedig ilyen kiáltást hallatnak általa: „Mi közöm hozzád, Jézus, a legfelségesebb Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem!”
„Menj ki, tisztátalan szellem, ebből az emberből!” — mondja Jézus. És megkérdezi: „Mi a neved?”
„Légió a nevem, mert sokan vagyunk” — válaszolja. A démonok kéjes örömmel nézik azoknak a szenvedéseit, akiket megszállva tartanak. Láthatóan gyönyörködnek, ha gyáván, csőcselék szellemben tanyázhatnak bennük. Amikor találkoznak Jézussal, azt kérik tőle, hogy ne küldje őket a mélységbe. Ebből megint csak kitűnik, mekkora hatalma van Jézusnak, hiszen még a gonosz szellemeken is erőt tud venni. Ez is azt mutatja, hogy a démonok tudatában vannak annak, hogy vezérükkel, Sátánnal az Ördöggel együtt majd mélységre vettetnek, amikor Isten igazi ítéletét végrehajtja felettük.
A közeli hegyoldalon volt egy körülbelül 2000 disznóból álló legelésző nyáj. A démonok azt kérik Jézustól: „Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.” Ebből is látszik, hogy a démonok valamiféle perverz, szadista élvezetet találnak abban, ha hústestből álló teremtményeket megszállva tarthatnak. Amikor Jézus megengedi, hogy a disznókba menjenek, mind a 2000 disznó a szakadék felé rohan, ott lezuhan, és a tengerbe fullad.
Amikor a disznópásztorok szemtanúi e jelenetnek, rohanva viszik a hírt a városba és terjesztik mindenfelé a környéken. Az emberek kíváncsian eljönnek megnézni, mi történt. Odaérkezve, azt látják, hogy a démonoktól megszabadult férfi Jézus lábainál ül, rendesen felöltözve és ép ésszel!
A szemtanuk elmondják az érkezőknek, hogyan gyógyult meg ez a férfi. Beszámolnak a disznók furcsa haláláról is. Ezt hallván, az embereket félelem tölti el, és sürgetik Jézust, hogy hagyja el az ő vidéküket. Jézus eleget tesz kérésüknek, és csónakba száll. A volt démonos férfi is szeretne Jézussal tartani. De Jézus ezt mondja neki: „Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, hogy milyen nagy dolgot tett veled Jehova, és hogyan könyörült meg rajtad.”
Jézus általában minden meggyógyítottnak azt szokta mondani, hogy ne beszéljenek gyógyulásukról. Azt akarta ugyanis, hogy az emberek ne szenzációs hírek alapján vonják le következtetéseiket. De itt indokolt az eltérő utasítás, mivel a volt démonos férfi most tud azoknak tanúskodni, akiknek Jézus — helyzetéből adódóan — valószínűleg nem tudott. Ezenkívül, a férfi jelenléte kiváló tanúbizonyság arra, mekkora Jézus jót cselekvő képessége, és ez képes ellensúlyozni azokat a kedvezőtlen híreszteléseket, amelyek a disznónyáj elpusztulása miatt keltek lábra.
A volt démonos, Jézus utasításainak megfelelően, hazamegy, és máris elkezdi hirdetni Dekapolisz területén azokat a dolgokat, amiket Jézus vele tett. Az emberek egyszerűen oda vannak a csodálkozástól. Máté 8:28–34; Márk 5:1–20; Lukács 8:26–39; Jelenések 20:1–3.
◆ Miért kerül a figyelem középpontjába az egyik démonoktól megszállt férfi?
◆ Mi mutatja, hogy a démonok tudnak a jövőbeni mélységre vettetésükről?
◆ Miért szeretnek, szemmel láthatóan, a démonok megszállva tartani embereket és állatokat?
◆ Miért tesz Jézus kivételt a volt démonos esetében, arra utasítván őt, hogy beszélje el másoknak a vele történt dolgokat?