Királyság-hírnökök jelentik
AZ ELSŐ keresztény gyülekezet elleni „nagy üldözés” arra szolgált, hogy Krisztus sok tanítványa különféle helyekre szóródott szét (Cselekedetek 8:1). Ez az üldözés azonban a visszájára fordult, mivel az így szétszórt tanítványok „bejárták az egész országot, hirdetve a Szó jó hírét” (Cselekedetek 8:4). Fülöp tovább prédikált, „a tömegek pedig egy akarattal hallgatták őt” (Cselekedetek 8:6). Ahogyan az üldözés az első században a visszájára fordult, ugyanúgy történt egy kis faluban Thaiföld északi részén.
Jehova Tanúinak egy különleges úttörője kezdett prédikálni ebben a faluban, de a falubeliek először nem hallgatták meg. Amikor azonban a helybeli prédikátornak kezdett beszélni, az emberek köréjük gyűltek és hallgatták. Némelyek kezdték megérteni, hogy a Tanú jobban ismeri a Bibliát, mint az ő lelkészük, ezért bibliatanulmányozásba kezdtek az úttörővel, jóllehet mások zaklatni kezdték őket emiatt. Némelyeknek a kacsáit pusztították el, életveszélyesen megfenyegették az úttörőt és felgyújtották egy érdeklődő házát, amely porig égett. Ez a férfi ezt mondta: „Ők felégetik a házamat, de nem égethetik fel a szívemet!” Azok, akik a Tanúval együtt végezték a tanulmányozást, nagy távolságról jöttek el kerékpáron, hogy részt vehessenek az összejöveteleken a Királyság-teremben. Négyen közülük már alámerítkeztek, további hat személy pedig velük együtt jár most is az összejövetelekre.
A becsületesség jutalma
Zambiában a testvérek jó hírnevet szereztek maguknak becsületességükkel, és ez áldásnak bizonyult számukra, és segített másoknak is az igazság felismerésében. Egy vén, aki egyébként általános úttörő, autóbuszon utazott és hallotta, amikor egy Tanú a feltámadásról beszélt a buszon utazó útitársainak. Egyik utastársa megkérdezte az illetőtől: „Önök, Tanúk, miért állítják azt, hogy az önök vallása az egyedüli igaz vallás?” A testvér csatlakozott a beszélgetéshez és elmondta a kérdezőnek, hogy Jehova azért jutalmazza meg a Tanúit, mert az igazságot tanítják a Bibliából.
A hosszú utazás után, a busz éjfélkor megérkezett egy úttorlaszhoz. Zuhogott az eső. Egy katona lépett fel a buszra és megkérdezte, vannak-e az utasok közt Jehova Tanúi. Hárman voltak. Ezután a katona így szólt: „Rendben van. A Tanúk a helyükön maradhatnak, a többiek szálljanak le a csomagjaikkal együtt.” Az összes többi utas kiment az esőbe, és az ellenőrzés után elázott ruhában és elázott csomagokkal tértek vissza.
A buszba visszatérő katona ezt mondta: „Azért hagytam a Tanúkat a buszban, mert ők becsületes emberek. Sok tapasztalatunk van velük kapcsolatban és tudjuk, hogy ők az egyedüliek, akik becsületesek; amikor megkérdezzük, mi van a csomagjukban, őszintén megmondják az igazat.” Amikor a busz tovább indult, a testvér megkérdezte: „Melyik az igaz vallás?” Valaki így válaszolt: „Az amelyik nem ázik el az esőben!”
Igen, a becsületesség segít felismerni az igaz vallást, és ennek biztos, hogy megvan a jutalma!