Amit a kereszténység vetett Afrikában

A FRANCIA Charles Lavigerie 1867-ben mint újonnan kinevezett algíri katolikus érsek jött Afrikába. „Isten Franciaországot választotta — mondta —, hogy Algériát egy nagy és keresztény nemzet bölcsőjévé tegye.”

Lavigerie álma Algérián túlra is kiterjedt. Misszionáriusokat küldött a sivatagon át azzal a céllal, hogy „a keresztény életforma révén egyesítse Közép- és Dél-Afrikát”.

Eközben a kontinens nyugati, déli és keleti részein már protestáns misszionáriusok tevékenykedtek. Sok nehézséggel találták magukat szemben; ilyenek voltak a hidegrázással, verejtékezéssel és eszméletvesztéssel járó, ismétlődő maláriás rohamok is. A trópusi betegségek gyorsan legyengítették őket, ezért sokan meghaltak röviddel a megérkezésük után. Ennek ellenére továbbra is sokan jöttek. „Mindenkit, aki Afrikába utazik — mondta Adlai Stevenson — szüntelenül emlékeztetnek a misszionáriusok hősiességére . . . Megküzdöttek sárgalázzal, vérhassal, élősdiekkel, és . . . láttam . . . a síremlékeiket — mindenhol Afrikában.”

Misszionáriusi gyümölcsök

A misszionáriusok bejárták Afrikát, s eközben megállapították, hogy a legtöbb törzs írástudatlan. „A mintegy nyolcszáz [afrikai] nyelvből — magyarázza Ram Desai a Christianity in Africa as Seen by Africans című könyvében — csak négy létezett írott formában is a misszionáriusok megérkezése előtt.” Így hát a misszionáriusok találták fel ezeknek az íratlan nyelveknek az írásmódját. Majd tankönyveket készítettek és adtak ki, hogy megtanítsák az embereket azok olvasására. Ebből a célból mindenhol iskolákat építettek Afrikában.

A misszionáriusok kórházakat is építettek. „Nincs más tevékenység, amely felvehetné a versenyt emberbaráti tettük teljesítményével” — ismeri el Ram Desai. Az orvosi gondoskodás mellett az afrikaiak Európából származó árucikkeket is igényeltek. Némely misszionárius kereskedelmi ügynökséget létesített, mivel azt hitte, hogy ez vonzani fogja a megtérteket. A svájci Basel Mission például kereskedelmi társaságot alapított Ghánában. Felfigyeltek arra, hogy ott gyorsan nő a kakaófa, és Ghána ma a világ harmadik legnagyobb kakaótermelője.

A kereszténység misszionáriusainak kimagasló teljesítménye a Biblia lefordítása volt. A Biblia üzenetének a terjesztése mindamellett további komoly felelősségel járt. A keresztény Pál apostol rámutatott erre, amikor azt kérdezte: „A ki . . . mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?” A Biblia figyelmeztet, hogy akik a keresztény hitet tanítják, az Isten Szavában lefektetett jó alapelvek szerint kell, hogy éljenek (Róma 2:21, 24).

Mi a helyzet a kereszténység misszionáriusaival Afrikában? Tiszteletet szereztek a Biblia Istenének, vagy elferdítve adták elő a keresztény tanításokat?