Nyújtsunk nekik segítő kezet!
1 Sokunkban még elevenen él annak az időnek az emléke, amikor egy jóbarát vagy családtag segítő kezet nyújtott nekünk. Nagyon hálásak vagyunk azért, amit értünk tettek a szükség idején. Segítő kezet nyújtani keresztény társainknak olyan kötelezettség, aminek a teljesítésére mindannyian felhívást kaptunk (3Ján 5-8).
2 Nagy örömmel olvashattuk márciusban, hogy összpontosított erőfeszítést teszünk a tétlenné lett testvéreink megsegítésére. Ebben a vonatkozásban Az Őrtoronyban a közeljövőben meg fog jelenni egy cikk a következő címmel: „Térjetek vissza lelketek Pásztorához!” Ha intézkedés történt, hogy meglátogassatok tétlen személyeket, vajon miért ne hívnátok meg őket, hogy olvassák el veletek ezt a cikket? Azután pedig a szolgálatfelvigyázó rendelkezése szerint, vele szoros együttműködésben esetleg rendszeres tanulmányozást folytathattok az ilyen személlyel. De hogyan fogjunk hozzá ehhez a tanulmányozáshoz?
A TANULMÁNYOZÁS CÉLJA
3 A tétlen személlyel folytatott bibliatanulmányozás fő célja az, hogy segítsünk neki visszanyerni a szellemi erejét. Szeretnénk, ha megértené, hogy Jehova — az iránta érzett szerető kedvességéből — ezt az újabb segítséget kívánja nyújtani neki a szervezetén keresztül. Csak akkor lesz ennek tartós eredménye, ha megerősödik az illető egyén kapcsolata Jehovával. Ha ez megtörténik, az abban fog megnyilvánulni, hogy jobban értékeli majd Jehova szervezetét.
4 Olyan személyekkel folyik majd a tanulmányozás ennek a különleges programnak a keretében, akik Jehova tanúiként alá lettek merítve. A legtöbb esetben nem az Igazság könyv alapján folyik majd a tanulmányozás. A Biblia alapvető tanításaival ugyanis ezek a személyek valószínűleg tisztában vannak.
5 A vének megbeszélik majd veletek, hogy melyik kiadvány jelentené a legjobb segítséget annak, akit a gondjaitokra bíztak. Talán a Jehova szervezete iránti értékelését kell megerősíteni. A vének javasolhatják pl. „AZ IGAZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG HONNAN VÁRHATÓ”? című könyvet vagy egyéb könyvet, amelyből a szükséges segítséget és buzdítást lehet meríteni.
A TANULMÁNYOZÁS LEVEZETÉSE
6 Kétségkívül vissza tudsz emlékezni az első, általad levezetett tanulmányozásra. Akkor bizonyosan szükségét érezted annak, hogy alaposan felkészülj rá. Tekintet nélkül arra, hogy azóta hány tanulmányozást vezettél, tudod, hogy jobb munkát végzel akkor, ha alaposan felkészülsz (Péld 25:11). Különösen érvényes ez a tétlen testvérekkel és testvérnőkkel folytatott tanulmányozásra. Pál arra buzdította munkatársát, Tituszt, hogy továbbra is emlékeztesse a keresztényeket: ,legyenek készen minden jóra’ (Titusz 3:1). Ez azt jelenti, hogy legyünk szellemben felkészültek és hajlandók vállalni ezt a megbízást.
7 Az eredményes tanításban igen hasznos segítséget jelentenek a kérdések. Ezt Jézus Krisztus gyakran megmutatta (Luk 10:36). Amikor a nyomtatott kérdéseket használjuk, tanítani akarunk, nem csupán felolvasást tartani a kiadványokból. Helyes néha kiegészítő kérdéseket is feltenni, hogy gondolkozásra serkentsük a tanulót és elérjük, hogy a saját szavaival fejezze ki a gondolatait. Ebben különösen hasznosak lehetnek a rávezető- vagy nézőpont kérdések.
8 Mily nagy áldás, amikor azt látjuk, hogy a testvéreink, akik tétlenné lettek, valóban segítséget kapnak az ilyen bibliatanulmányozás révén és újra hozzánk csatlakoznak a Királyság-üzenet széles körű terjesztésében! Örülünk a szellemi előmenetelüknek, különösen akkor, ha sikerült személyes segítséget nyújtanunk. Bárcsak azt éreznénk mi is, amit az az ember érzett, aki elment, hogy megkeresse az eltévedt juhocskáját. Jézus azt mondta: „Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek” (Máté 18:12–14, Békés—Dalos).