Kérdésdoboz

◼ Hogyan lehet segíteni valakinek, aki már régóta tétlen, hogy újra alkalmassá váljon a jó hír hirdetésére?

Örömre ad okot, amikor egy tétlen személy bizonyítékát adja annak, hogy szívből szeretné szolgálni Jehovát (Luk 15:4–6). Ez a személy valószínűleg hagyta, hogy az ellenállás vagy az élet gondjai kiszorítsák a személyes tanulmányozást, az összejövetelek látogatását és a szántóföldi szolgálatban való részvételt az életéből. Mi a legjobb módja annak, hogy személyes segítséget nyújtsunk, hogy ez a valaki szellemileg előrehaladhasson?

Mindannyian legyünk kezdeményezők, és biztosítsuk őt őszinte keresztényi szeretetünkről. A vének késedelem nélkül felmérik, milyen különleges szellemi szükségletei vannak (Jak 5:14, 15). Ha csak rövid ideig volt tétlen, talán mindössze arra van szükség, hogy egy tapasztalt hírnök segítsen neki, hogy újra tevékennyé tudjon válni a szántóföldi szolgálatban. Ha azonban a tétlen személy már régóta nem ápolta a kapcsolatot a gyülekezettel, valószínűleg több segítségre van szüksége. A hitének és az értékelésének az építésére ajánlatos lenne egy megfelelő kiadvány segítségével tanulmányozni vele a Bibliát. Ebben az esetben a szolgálatfelvigyázó kijelöl egy arra alkalmas hírnököt a tanulmányozás vezetésére (Héb 5:12–14; lásd A mi Királyság-szolgálatunk 1998. novemberi számában levő Kérdésdobozt). Ha tudod valakiről, hogy ilyenfajta segítségre van szüksége, beszélj a gyülekezetedben levő szolgálatfelvigyázóval.

Mielőtt meghívunk valakit, aki régóta tétlen, hogy újra vegyen részt a szolgálatban, tanácsos két vénnek találkoznia vele, hogy eldönthessék, alkalmas-e arra, hogy Királyság-hírnök legyen. Ahhoz hasonlóan járnak el, mint amikor újakkal beszélgetnek el, akik szeretnének alkalmassá válni a jó hír hirdetésére. (Lásd Az Őrtorony 1989. október 1-jei számának a 15. oldalát.) A tétlen személynek őszintén kell vágynia arra, hogy megossza másokkal a jó hírt. Továbbá meg kell felelnie a Szolgálatunk könyv 98—100. oldalán vázolt alapvető követelményeknek, és rendszeresen kell járnia a gyülekezeti összejövetelekre.

A jó szellemi szokásoknak nagy szerepük van abban, hogy a visszatérő személy megerősítse és fenntartsa Jehovával ápolt értékes kapcsolatát, és továbbra is az örök élethez vezető úton járjon (Máté 7:14; Héb 10:23–25). Ha „minden komoly igyekezetet” felmutat, és megszilárdítja magában a keresztényi tulajdonságokat, az elejét veszi annak, hogy bármikor újra ’tétlen vagy gyümölcstelen’ legyen mint keresztény tanítvány (2Pét 1:5–8).