Sokat adtak — sokat követelnek
1 Mennyire kiváltságos a helyzetünk, hogy birtokunkban van az igazság! Jehovának való önátadásunknak köszönhetően ’ránk bízták’ a jó hírt (1Thess 2:4). Ez nagyobb felelősséget ruház ránk. Jézus kijelentette: „valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle” (Luk 12:48b).
2 Mennyire igazak e szavak! Mivel mindannyian megáldattunk Isten Szavának ismeretével, egy testvérek alkotta nagyszerű társulással és egy csodálatos reménységgel, hitelt érdemlően lehet mondani, hogy sokat adtak nekünk. Ésszerű, hogy sokat is várnak el cserébe.
3 Mindig helyes nézeted legyen a követelményekről: Egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy túl nagyok a velünk szembeni elvárások. A keresztény gyülekezet Fejeként Jézus Krisztus határozza meg, mire van szükség ahhoz, hogy megfelelően működjön a gyülekezet (Ef 4:15, 16). Biztosít minket afelől, hogy ’az igája gyönyörűséges, és a terhe könnyű’ (Máté 11:28–30). Szerető módon tekintetbe veszi azokat, akiknek megvannak a maguk korlátai (Luk 21:1–4). Ha a tőlünk telhető legjobbat adjuk, a mennyiségtől függetlenül áldásban fogunk részesülni (Kol 3:23, 24).
4 Kérdezd meg magadtól: „A Királyság-érdekek állnak az első helyen életemben? Úgy használom fel időmet és javaimat, hogy az dicséretet szerezzen Isten nevének, és hasznára váljon másoknak? Úgy találom, hogy a legnagyobb örömem Jehova szolgálatából, semmint az anyagi javak önző élvezéséből fakad?” Az ezekre a kérdésekre adott őszinte válaszaink feltárják szívbéli indítékainkat (Luk 6:45).
5 Kerüld el, hogy rossz tettekre indító kísértésekbe ess: A haszonlesésre, kapzsiságra, és az érzéki örömök szeretetére irányuló ilyenfajta kísértések és nyomások soha nem tapasztalt módon jelentkeznek. Erkölcsi kihívásokkal és megalkuvásra csábító kísértésekkel nézünk szembe mindennap. Hogy sikeresen helytálljunk e kihívások közepette, segítséget kell kérnünk Jehovától (Máté 26:41). Szellemén keresztül meg tud erősíteni minket (És 40:29). Isten Szavának naponkénti olvasása nagy segítséget jelent (Zsolt 1:2, 3). Az önfegyelem és az önuralom szintén döntő szerepet játszik (1Kor 9:27).
6 Nem elég szeretnünk, ami jó; gyűlölnünk is kell, ami rossz (Zsolt 97:10). Ez azt jelenti, hogy nem fejlesztünk ki sóvárgást a rossz dolgok iránt. A Példabeszédek 6:16–19 hét olyan dolgot sorol fel, amelyet gyűlöl Jehova. Nyilvánvaló, hogy aki örömet akar szerezni Jehovának, annak gyűlölnie is kell az effajta dolgokat. Mivel áldásként kaptuk az igazság pontos ismeretét, arra törekedjünk, hogy összhangban cselekedjünk ezzel az ismerettel, jó dolgokra összpontosítva gondolatainkat.
7 Helyénvaló olyan körülményekért imádkozni, amelyek lehetővé teszik, hogy ’mindenkor bővében legyünk az Úr munkájának’ (1Kor 15:58, Csia). Sokan találták úgy, hogy Jehova szolgálatában a mozgalmas munkaterv védelmet nyújt, mivel kevés időt enged a hiábavaló dolgok hajszolására.
8 Mindent egybe véve, amit megkövetel tőlünk Jehova, az nagyon ésszerű (Mik 6:8). Minden okunk megvan arra, hogy hálásak legyünk minden egyes szolgálati kiváltságért (Ef 5:20). Ezért továbbra is abban a biztos tudatban „fáradunk és küzdünk”, hogy a jutalmunk összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz, mint bármi, amit megkövetelnek tőlünk (1Tim 4:10, Cs).