Az alázatosság követésre méltó példái

„A te alázatosságod tesz majd naggyá engem” (ZSOLTÁROK 18:35, NW).

1. Milyen bizonyságát láthatjuk az alázatosságnak a Watch Tower Society egy korábbi elnökét illetően?

JOSEPH F. RUTHERFORD megjelenése tiszteletet parancsolt, mivel több mint 180 centiméter magas volt, és a testsúlya jóval meghaladta a 90 kilogrammot. Ezenkívül erőteljes orgánummal rendelkezett, amelyet nemcsak arra használt fel, hogy addig soha nem tapasztalt mértékben tegye ismertté Jehova nevét, hanem arra is, hogy leleplezze a kereszténység vallásvezetőinek kétszínűségét »csapdának és szélhámosságnak« nevezve vallásukat. Igaz, erőteljesek voltak a beszédei, de amikor a főhivatal Bétel-családjával imádkozott, a hangja teljesen olyan volt, mint egy kisfiúé, aki az apukájához beszél; így bizonyságát adta annak, hogy meghitt kapcsolat fűzi Alkotójához, és annak is, hogy alázatos. Igen, olyan alázatos volt, mint egy kisgyermek (Máté 18:3, 4).

2. Különösen milyen tekintetben éles ellentétei Jehova szolgái a világnak élő egyéneknek?

² Nem kétséges, hogy Jehova Isten minden igaz szolgája alázatos. Ebben a tekintetben éles ellentétei az olyan embereknek, akik a világnak élnek. A világ soha nem volt még annyira tele büszke egyénekkel, mint napjainkban. A magasrangúak és a tekintéllyel rendelkezők, a gazdagok és a tanultak, sőt még a szegények és a hátrányos helyzetben levők közül is sokan büszkék ilyen vagy olyan formában.

3. Mit mondhatunk a büszkeség gyümölcseiről?

³ A büszkeség véget nem érő viszályt és gyötrelmet idéz elő. Valójában a világegyetem minden baja azért kezdődött el, mert egy bizonyos angyal büszkévé vált, s azt akarta, hogy övé legyen az az imádat, amely egyes egyedül a Teremtőt, Jehova Istent illette meg (Máté 4:9, 10). Ezenfelül annak, aki Ördöggé és Sátánná tette magát, sikerült rászednie az első nőt, Évát azzal, hogy a büszkeségére hatott. Azt ígérte neki, hogy ha eszik a tiltott gyümölcsből, olyan lehet, mint maga az Isten, ismerheti a jót és a rosszat egyaránt. Ha alázatos lett volna Éva, ezt mondta volna: Miért akarjak én olyan lenni, mint az Isten? (1Mózes 3:4, 5). Amikor elgondolkodunk azon, milyen nyomorult állapotban van az emberiség fizikailag, elmebelileg és erkölcsileg, mennyire megokolhatatlan az emberi büszkeség! Nem csoda, hogy azt olvassuk: Jehova gyűlöli a ’kevélységet és a felfuvalkodást’! (Példabeszédek 8:13). Az összes büszke éles ellentéteként ott vannak az alázatosság példái, akikkel Isten Szavában, a Bibliában találkozunk.

Jehova Isten alázatos

4. Milyen írásszövegek mutatják, hogy Jehova alázatos?

⁴ Jehova Isten — a Legfelségesebb, az Egyetemes Szuverén, az örökkévalóság Királya — alázatos (1Mózes 14:22). Lehetséges volna ez? Bizony lehetséges! A Zsoltárok 18:35-ben (NW) feljegyzettek szerint Dávid király ezt mondta: „Nekem adod majd a megmentésed pajzsát, és a te jobbod fog támogatni, és a te alázatosságod tesz majd naggyá engem.” Világos, hogy Dávid király Jehova alázatosságának tulajdonította az ő — vagyis Dávid — naggyá tételét. Aztán a Zsoltárok 113:6-ban megint csak arról olvasunk, hogy Jehova „lehajol, hogy lássa az alant lévő eget és földet” (Báró Szepesy féle fordítás). Más fordítások szerint ez így hangzik: „magát megalázva, tekint szét” (Károli fordítás), „leereszkedik és odatekint” (NW).

5. Milyen események bizonyítják Jehova alázatosságát?

⁵ Jehova Isten bizonyosan leereszkedett, ha az Ábrahámmal való bánásmódját tekintjük, hiszen megengedte Ábrahámnak, hogy afelől kérdezgesse, vajon igazságos-e Ő, amikor a gonosz városok, Szodoma és Gomorra elpusztítására készüla (1Mózes 18:23–32). És amikor Jehova kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy eltörli Izrael nemzetét — egyszer bálványimádás miatt, egy másik alkalommal pedig lázadás miatt —, Mózes mindkét esetben úgy érvelt Jehovának, mintha egy másik emberrel beszélt volna. Jehova gyakorlatilag mind a kétszer kedvezően reagált. Alázatosságát mutatta az, hogy teljesítette Mózes kéréseit Izraelt, az Ő népét illetően (2Mózes 32:9–14; 4Mózes 14:11–20). Egyéb példákat is láthatunk arra, hogy Jehova alázatosan — mondhatni, „személy a személlyel” alapon — bánik az emberekkel, ha a Gedeonnal és Jónással való kapcsolatára gondolunk, amint arról feljegyzés készült a Bírák 6:36–40-ben és a Jónás 4:9–11-ben.

6. Jehova mely jellemvonása tanúskodik a továbbiakban az alázatossága mellett?

⁶ Valójában legalább kilencszer olvassuk azt Jehováról, hogy „lassú a haragra” (NW).b Az, hogy Jehova már évezredek óta hosszútűrően bánik a tökéletlen emberi teremtményekkel és lassú a haragra, további bizonyítéka az alázatosságának. A büszke személyek türelmetlenek, gyorsak a dühkitörésekre, ami merőben eltér a hosszútűréstől. Jehova alázatossága mennyire nevetségessé teszi a tökéletlen emberek büszkeségét! Mivel arra kapunk felszólítást, hogy ’legyünk követői az Istennek, mint szeretett gyermekek’, alázatosaknak kell lennünk, éppen úgy, mint ahogy ő is alázatos (Efézus 5:1).

Krisztus példája az alázatosság tekintetében

7., 8. Mit mondanak az Írások Jézus Krisztus alázatosságáról?

⁷ Az alázatosság második legkiemelkedőbb, és számunkra követésre méltó példájáról az 1Péter 2:21 tesz említést: „Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait [szorosan, NW] kövessétek.” Jóval azelőtt, hogy emberként a földre jött, a Zakariás 9:9 (Újfordítású revideált Biblia) megjövendölte róla: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül.” Ha Jézus Krisztus büszke lett volna, akkor könnyen lehet, hogy elfogadta volna az Ördögnek azt az ajánlatát, hogy az összes világi királyságot neki adja cserébe egy imádati aktusért (Máté 4:9, 10). Azzal is kimutatta alázatosságát, hogy a tanítását teljes mértékben Jehovának tulajdonította, hiszen ezt mondta: „Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok” (János 8:28).

⁸ Helyesen mondhatta hallgatóinak: „Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek” (Máté 11:29). És milyen nagyszerű példát mutatott az alázatosság terén azzal, hogy megmosta apostolainak lábát az utolsó olyan estén, amelyet emberként töltött velük! (János 13:3–15). Nagyon is helyénvaló, hogy Pál apostol Jézus Krisztusra, mint példára hivatkozva azt tanácsolja a keresztényeknek a Filippi 2:3–8-ban (NW), hogy legyen meg bennük az „elme szerénysége”: „Őrizzétek meg magatokban azt az elmebeli magatartást, amely Krisztus Jézusban is megvolt, aki jóllehet Isten formájában volt, nem gondolt annak erőszakos megragadására, hogy ő Istennel legyen egyenlő. Nem, hanem megüresítette magát, és rabszolga formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez. Sőt mi több, amikor úgy jelent meg, mint ember, megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, igen, a kínoszlopon való halálig.” Amikor élete legválságosabb helyzetével nézett szembe, alázatosan így imádkozott Atyjához: „ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te” (Máté 26:39). A kétségnek még az árnyéka sem férhet hozzá, hogy ha Jézus Krisztus követői akarunk lenni, és szorosan kívánjuk követni nyomdokait, akkor alázatosaknak kell lennünk.

Pál apostol, az alázatosság nagyszerű példája

9—12. Milyen módokon mutatott Pál apostol nagyszerű példát az alázatosság terén?

⁹ Pál apostol ezt írta: „Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé” (1Korinthus 11:1). Vajon Pál apostol követte Jézus Krisztust azáltal, hogy elmebelileg szerény volt, s így újabb, követésre méltó példát adott nekünk az alázatosság tekintetében? Minden bizonnyal. Először is alázatosan elismerte, hogy ő Jézus Krisztus szolgája (Filippi 1:1). Az efézusi véneknek beszélt arról, hogy ’teljes alázatossággal szolgált az Úrnak, könnyek és megpróbáltatások között, amelyek a zsidók cselszövései miatt érték’ (Cselekedetek 20:17–19, Úf). Ha nem lett volna alázatos, akkor soha nem írta volna le a Róma 7:18, 19-ben található szavakat: „tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó . . . Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.”

¹⁰ Az is Pál alázatosságára vall, amit a korinthusi keresztényeknek írt az 1Korinthus 2:3 feljegyzése szerint: „én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.” Alázatosan utalva a múltjára, azaz a kereszténnyé válása előtti életútjára, ezt írta: „előbb istenkáromló, üldöző és erőszakoskodó valék . . . Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket, a kik közül első vagyok én” (1Timótheus 1:13, 15).

¹¹ Az alázatosságát mutatja továbbá az is, hogy az erőfeszítéseit koronázó minden sikert Jehova Istennek tulajdonított. Így írt a szolgálatáról: „Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten” (1Korinthus 3:6, 7). Ezenkívül kérte a testvéreit, hogy imádkozzanak érte, hogy jó bizonyságot tudjon tenni, ahogyan az Efézus 6:18–20-ban olvassuk: „Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván . . . érettem is, hogy adassék nékem szó számnak megnyitásakor . . ., hogy bátran szóljak arról [a jó hír szent titkáról], a miképen kell szólanom.”

¹² Pál úgy is kimutatta alázatosságát, ahogyan együttműködött a többi apostollal: „Jakab, Kéfás és János . . . a közösség kifejezésére jobbjukat nyújtották nekem és Barnabásnak, hogy mi a nemzetek közé menjünk, ők meg a körülmetéltek közé” (Galátzia 2:9, Csia fordítás). Kimutatta továbbá, hogy kész együttműködni a jeruzsálemi gyülekezet vénjeivel, amikor a templomba kísért négy fiatal férfit, és kifizette költségeiket fogadalmuk teljesítésekor (Cselekedetek 21:23–26).

13. Mi tette Pál alázatosságát olyan jelentékennyé?

¹³ Pál alázatossága még jelentékenyebbé válik akkor, ha megfigyeljük, milyen rendkívüli módon használta fel őt Jehova Isten. Azt olvassuk például, hogy „Isten pedig nem mindennapi csodákat tett Pál keze által” (Cselekedetek 19:11, 12, Úf). Sőt mi több, természetfeletti látomásokat és kinyilatkoztatásokat is kapott Pál (2Korinthus 12:1–7). Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ihletést kapott arra, hogy a Keresztény Görög Iratok 27 könyvéből (valójában leveléből) 14-et ő írjon meg. Mindettől nem szállt fejébe a dicsőség, hogy így fogalmazzunk. Továbbra is alázatos maradt.

Modernkori példák

14—16. a) Hogyan bizonyult a Watch Tower Society első elnöke az alázatosság nagyszerű példájának? b) Kinek a példájával áll éles ellentétben a példája?

¹⁴ A Zsidók 13:7-ben Pál apostolnak ezt a tanácsát olvassuk: „Emlékezzetek meg a ti előljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életök végére, kövessétek hitöket.” Összhangban ezzel az alapelvvel modernkori példaként említhetjük meg a Watch Tower Bible and Tract Society első elnökét, Charles Taze Russellt, akinek követhetjük a hitét. Alázatos férfi volt? Minden bizonnyal! Amint az helyesen lett megállapítva: a mintegy 3000 oldalt kitevő, hatkötetes művében, a Studies in the Scripturesben (Írástanulmányok) egyetlen egyszer sem utalt önmagára a szövegben. A Watch Tower Bible and Tract Society kiadványai ezt az alapelvet követik, mivel nem teszik közzé cikkek íróinak nevét, és így nem emberekre irányítják a figyelmet.

¹⁵ A Watch Towerben (Őr Torony) azt írta egyszer Russel, hogy ő nem ismer olyasmit, hogy „russelizmus” és „russelista”, amely kifejezéseket az ellenfelei használtak, de amelyeket ő kategorikusan elutasított. Így írt: „Munkánk . . . célja: egybegyűjteni az igazság hosszú időn át szétszóródott töredékeit és felkínálni azokat az Úr népének — nem úgy, mint ami új, nem úgy, mint ami a sajátunk, hanem úgy, mint ami az Úré . . . A munka, amelyben örömmel használja fel az Úr a mi szerény képességeinket, nem annyira alkotói munka, mint inkább a helyreállítás, a kiigazítás, az összehangolás munkája.” Valóban, Russel itt Pál apostol érzéseit juttatta kifejezésre, ahogy azokról az 1Korinthus 3:5–7-ben olvashatunk.

¹⁶ Magatartása szöges ellentétben állt Charles Darwinéval. Darwin A fajok eredete című művének 1859-es, első kiadásában újra meg újra az „én” teóriám kifejezéssel élt, szándékosan figyelmen kívül hagyva, hogy őt megelőzően mit mondtak mások az evolúcióról. Samuel Butler, a század egyik neves írója bírálta Darwint, rámutatva, hogy őelőtte sokan fáradoztak már az evolúció hipotézisének előmozdításán; semmiképpen sem Darwintól származott az.

17. Milyen további példák mutatják, hogy Rutherford testvér alázatos volt?

¹⁷ A modernkor egy másik hűséges szolgája, akit Jehova rendkívüli módon használt fel, a cikk elején említett Joseph F. Rutherford volt. Ő a bibliai igazság félelmet nem ismerő védelmezője volt, különösképpen Jehova nevét illetően. Jóllehet Rutherford bíróként ismerték széles körben, a szívében alázatos férfi volt. Egyszer például dogmatikus kijelentéseket tett arra vonatkozólag, mire számíthatnak a keresztények 1925-ben. Amikor az események nem feleltek meg várakozásainak, azt mondta alázatosan a brooklyni Bétel-családnak, hogy nevetségessé tette magát. Egy felkent keresztény, aki elég közeli ismeretségben állt vele, arról tett tanúbizonyságot, hogy jó néhányszor hallotta, amint Rutherford testvér bocsánatot kért nyilvánosan és személyesen egyaránt a Máté 5:23, 24 szellemében, amiért megbántotta egyik keresztény társát valamilyen meggondolatlan kifejezéssel. Egy tekintélyes állást betöltő személytől alázatosságot követel, hogy bocsánatot kérjen azoktól, akik alárendeltjei neki. Rutherford testvér jó példát mutatott minden felvigyázónak, szolgáljanak azok a gyülekezetben, az utazómunkában vagy a Társulat valamely fiókhivatalában.

18. Milyen kijelentést tett a Társulat harmadik elnöke, amely elmebeli alázatosságra mutat?

¹⁸ A Watch Tower Bible and Tract Society harmadik elnöke, Nathan H. Knorr szintén kimutatta, hogy bármennyire is kiemelt állást tölt be Jehova népének tagjaként, nem érzi magát felmagasztalva a tisztsége miatt. Noha kitűnt a szervezési és szónoki képességével, nagyra becsülte, amit mások tettek. Így hát meglátogatta egyszer az Írói Bizottság egyik tagját annak irodájában, és kijelentette: „Ez az a hely, ahol a legfontosabb s egyben a legnehezebb munka folyik. Ezért van az, hogy oly kis mértékben veszek részt benne.” Igen, ő alázatosan alkalmazta a Filippi 2:3 (NW) tanácsát, mely szerint ’egy személynek az elme szerénységével különbnek kell tartania magánál a többieket’. Felismerte, hogy bár a Társulat elnökeként szolgálni fontos dolog, de más feladatok ugyancsak fontosak. Alázatosságot követelt tőle, hogy így érezzen és ezt ilyen világosan kifejezésre juttassa. Ő egy újabb nagyszerű, s mindenki számára követésre méltó példa, különösen azok számára, akik kiemelt állást töltenek be mint felvigyázók.

19., 20. a) Milyen példát mutatott a Társulat negyedik elnöke az alázatosság terén? b) Milyen segítséget fog nyújtani a következő cikk ahhoz, hogy gyakoroljuk az alázatosságot?

¹⁹ Fred W. Franz, a Társulat negyedik elnöke, úgyszintén nagyszerű példája volt az alázatosságnak. Mintegy 32 évig a Társulat alelnökeként sokat tett a folyóiratok és a kongresszusi programok megírása terén; e tekintetben mégis mindig a háttérben maradt, és soha nem törekedett arra, hogy ő kerüljön a figyelem középpontjába. Hasonló példát idézhetnénk fel az ősi időkből. Amikor Joáb megverte az ammonitákat Rabbánál, gondoskodott arról, hogy Dávid király érdemének tekintsék a győzelmet (2Sámuel 12:26–28).

²⁰ Való igaz, hogy a múlt és a jelen sok nagyszerű példájával rendelkezünk, amelyek erőteljes indítékul szolgálnak arra, hogy alázatosak legyünk. Mindazonáltal sok egyéb okunk is van arra, hogy alázatosak legyünk, és ezeket, valamint azt, hogy mi minden segít nekünk alázatosnak lenni, a következő cikkben fogjuk megvizsgálni.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

◻ Milyen gyümölcsöket termett a büszkeség?

◻ Ki mutatta a legjobb példát az alázatosság terén?

◻ Mi mutatja meg, ki volt az alázatosság második legnagyobb példája?

◻ Milyen nagyszerű példával járt elöl Pál apostol az alázatosság tekintetében?

◻ Milyen kiemelkedő modernkori példákkal rendelkezünk az alázatosságot illetően?

[Kép a 15. oldalon]

Jézus nagyszerűen nyilvánította ki az alázatosságot

[Kép a 16. oldalon]

Pál nagyszerű példát mutatott az alázatosság tekintetében

[Kép a 17. oldalon]

Russell testvér nem a maga érdemének tulajdonította, amiket leírt