A kipusztulás szélén
SAM, a fényképen látható, hároméves gorillafiú valóban szomorú képet vág. De ez talán nem is meglepő. Vadászok megölték az anyukáját, így ő árván maradt, és még csak esélye sincs arra, hogy visszakerüljön a vadonba. Sajnos mindössze néhány hónappal e fénykép készítése után Sam légzőszervi megbetegedésben elpusztult. És nem ő az egyetlen gorilla, amelynek ilyen kilátástalan a helyzete.
A gorillák a veszélyeztetett fajok listájára kerültek, mert az emberek kíméletlenül pusztítják ezen állatok természetes élőhelyét. És mivel egyes helyeken azért ölik meg őket, hogy húsukat elfogyasszák, ezért a modern géppisztolyokkal felszerelt vadászok szintén komoly veszélyt jelentenek a faj fennmaradására. Noha a gorillák jövője nem valami fényes, sok más faj jövője még rosszabbul fest.
A Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) egyik jelentésében az áll, hogy a vadvilág jókora része elkeserítő helyzetben van szerte a világon. Az elmúlt néhány év alatt egyre több faj vált veszélyeztetetté, a pusztulás üteme pedig ijesztő lett. Az IUCN, mely több ezer faj megfigyelésével foglalkozik, nemrégiben közzétette a vörös listát, mert így szeretné még jobban felhívni a figyelmet arra, milyen nehéz helyzetben vannak bolygónk vadon élő, veszélyeztetett állatai.
A világon élő összes emlősnek majdnem az egynegyede, a madaraknak pedig körülbelül az egynyolcada a kipusztulás szélén áll. És akkor még csak a bejegyzett fajokról beszéltünk. A földünkön élő fajok nagy részéről még nem tudni, hogy mennyire vigyáznak rájuk.
Ha téged is elszomorít ez a tragikus helyzet, mit érezhet a Teremtőnk? Szavában, a Bibliában kijelenti: „enyém az erdőnek minden vadja” (Zsoltárok 50:10). Tehát aligha kerüli el a figyelmét az, ahogyan saját keze művét ilyen féktelenül pusztítják az emberek. A Jelenések könyvében Isten biztosít minket arról, hogy ’pusztulást hoz azokra, akik pusztítják a földet’ (Jelenések 11:18).
A bolygó vadvilágának és földünk érzékeny környezetének a védelme — melytől mindannyiunk élete függ — csupán kettő azok közül a sürgető feladatok közül, melyekkel Isten Királysága foglalkozik majd, amikor ’Isten mindent újjátesz’ (Jelenések 21:5; Máté 6:10).
[Kiemelt rész/kép a 16–17. oldalon]
Tigris (Panthera tigris)
◼ Becsült számuk a vadvilágban: 5000-7500 (ahhoz képest, hogy egy évszázaddal ezelőtt körülbelül 100 000 volt a számuk).
◼ Rájuk leselkedő főbb veszélyek: orvvadászat, mérgezés, az élőhely elvesztése és az, hogy a legtöbb tigrispopuláció egymástól elszigetelten él.
[Kiemelt rész/kép a 17. oldalon]
Óriás panda vagy bambuszmedve (Ailuropoda melanoleuca)
◼ Becsült számuk a vadvilágban: 1000. Így az egyik legritkábban előforduló emlősök a földön.
◼ Rájuk leselkedő főbb veszélyek: a szaporodás alacsony mértéke és a hegyek bambuszerdeinek pusztítása, pedig ezek az erdők jelentik számukra az élelmet.
[Forrásjelzés]
Fotó: Zoo de la Casa de Campo, Madrid
[Kiemelt rész/kép a 17. oldalon]
Orangután (Pongo pygmaeus)
◼ Becsült számuk a vadvilágban: 20 000.
◼ Rájuk leselkedő főbb veszélyek: erdőtüzek, fakitermelés, orvvadászat, valamint csempészet házi kedvencként való eladás céljából.
[Forrásjelzés]
Fotó: Zoo, Santillana del Mar, Cantabria, España
[Kiemelt rész/kép a 18. oldalon]
Panda vagy „vörös macskamedve” (Ailurus fulgens)
◼ Becsült számuk a vadvilágban: ismeretlen, de úgy tűnik, hogy egész elterjedési területén csökkenőben van az emberi beavatkozás és a szaporodás alacsony mértéke következtében.
◼ Rájuk leselkedő főbb veszélyek: orvvadászat, a hegyi bambuszerdők pusztítása, haszonállatok legeltetése.
[Forrásjelzés]
Fotó: Zoo de la Casa de Campo, Madrid
[Kiemelt rész/kép a 18. oldalon]
Ugró tamarin (Callimico goeldii)
◼ Becsült számuk a vadvilágban: ismeretlen (ezt a főemlőst csak 1904-ben fedezték fel).
◼ Rájuk leselkedő főbb veszélyek: az amazonasi esőerdők pusztítása; a gyér populáció, amely könnyen elszigeteltté válik.
[Forrásjelzés]
Fotó: Zoo, Santillana del Mar, Cantabria, España
[Kiemelt rész/kép a 18. oldalon]
Mandzsu-daru (Grus japonensis)
◼ Becsült számuk a vadvilágban: 2000.
◼ Rájuk leselkedő főbb veszélyek: fertőzés; az, hogy elektromos kábeleknek ütköznek; és hogy pusztítják a fészekrakó helyüket.
[Forrásjelzés]
© 1986 Steve Kaufman