BÖGÖLY

(héb.: ʽá·róvʹ):

Némi bizonytalanság övezi azt, hogy pontosan milyen rovart takar az a héber szó, amely a Szentírásban az Egyiptomot ért negyedik csapás kapcsán van megemlítve. Ez volt az első olyan csapás, amely nem terjedt ki a Gósen földjén élő izraelitákra (2Mó 8:21, 22, 24, 29, 31; Zs 78:45; 105:31). Az ʽá·róvʹ szót különféleképpen fordítják: „bögöly” (ÚV, ÚRB, Kat.); ’bogár’ (Kár., Kom. [2Mó]); „légy” (Káldi), „szúnyog” (Kám. [Zs]), „kutyalégy” (LXX, Kecsk.).

A magyar „bögöly” szó több fajt is jelöl. A nőstény bögöly átszúrja az ember és az állat bőrét, és szívja a vérét. De lehet, hogy ennél a csapásnál egy hasonló rovarról, a bagócsról van szó, amelynek a lárvái parazitákként élnek állatok és emberek szervezetében; azok, amelyek emberekben élősködnek, a trópusokon élnek. A böglyök okozta csapás tehát sok szenvedéssel sújthatta az egyiptomiakat és az állataikat, sőt akár halálos is lehetett.