CEFÁT

(feltehetően az ’őrködik’ jelentésű alapszóból):

Egy kánaánita királyi város Júda területének a d. részén, nyilván Arádtól D-re. Júda és Simeon egyesített seregei foglalták el (Bí 1:16, 17; vö.: Jzs 15:30; 19:4). A várost idővel „Hormának” nevezték el, amely azt jelenti, hogy ’pusztulásra adás’. Jehova tilalom alá vetette ezt a várost – miként a többi kánaánita várost –, és az izraelitáknak pusztulásra kellett adniuk (5Mó 7:1–4). Júda és Simeon törzse végrehajtotta Cefáton mindazt, ami a tilalomba foglaltatott. Cefát az ottani vidéknek lehetett a legjelentősebb kánaánita városa. (Lásd: HORMA.)