Nɔ́ Nami—E Ji Tue Gblami Nɛ Je Mawu Ngɔ Lo?
LUZIA KPƐƐƆ NGƐ E MUƆ NANE NƆ. Benɛ e ji jokuɛyo ɔ, e nu hiɔ nɛ ji poliomyelitis, e ji hiɔ ko nɛ sãa nɔ, nɛ e haa nɛ panihi nɛ a ngɛ nɔmlɔ tso ɔ mi ɔ tsu we ní saminya. Benɛ e ye jeha 16 a, yo ko nɛ e ya tsuɔ ní ha lɛ ɔ de lɛ ke: “Mawu ngɔ hiɔ nɛ ɔ kɛ ngɛ o tue gblae akɛnɛ o tue mi ti, nɛ o bui o yayo ɔ he je.” Jehahi ba be, se loloolo ɔ, Luzia kaiɔ bɔ nɛ jamɛ a munyu ɔ hao lɛ wawɛɛ ha a.
BENƐ DAMARIS NÁ LE KAA PA NGƐ E KALEGBƆ Ɔ HE Ɔ (BRAIN CANCER), e papaa bi lɛ ke: “Mɛni o pee loko hiɔ nɛ ɔ nu mo ɔ? Eko ɔ, o pee nɔ́ yayami ko. Lɔ ɔ he je nɛ Mawu ngɛ o tue gblae ɔ nɛ.” Munyu nɛ ɔ hao Damaris wawɛɛ.
Kɛ je blema tɔɔ nɛ nihi babauu he ye kaa Mawu ngɔɔ hiɔ kɛ gblaa nihi a tue. Womi nɛ ji Manners and Customs of Bible Lands ɔ tsɔɔ kaa nihi babauu he ye ngɛ Kristo be ɔ mi kaa “hiɔ ji tue gblami nɛ baa nɔ ko nɔ ngɛ yayami nɛ lɛ loo e weku no ko peeɔ he je.” Medieval Medicine and the Plague womi ɔ tsɔɔ kaa ngɛ Kristo kaseli ɔmɛ a gbenɔ se maa pee jeha 500 kɛ ya si jeha 1500 ɔ mi ɔ, “ni komɛ he ye kaa Mawu ngɔ hiɔhi kɛ gbla a tue ngɛ a yayami ɔmɛ he je.” Anɛ Mawu lɛ ha nɛ gbenɔ hiɔ gbe nimli ayɔhi abɔ ngɛ jeha 1300 jeha amɛ a mi ngɛ Yuropa konɛ e kɛ gbla yayami peeli a tue ngɛ a yayami ɔmɛ a he je lo? Aloo muawahi nɛ ngɔ hiɔ nɛ ɔ kɛ ba kaa bɔ nɛ níhi a mi hlamihi ba tsɔɔ lo? Eko ɔ, ni komɛ ma bi ke, anɛ e ji anɔkuale kaa Mawu ngɔɔ hiɔ kɛ gblaa nihi a tue ngɛ a yayami ɔmɛ a he lo?a
SUSU HE NƐ O HYƐ: Ke hiɔ kɛ nɔ́ nami ji tue gblami nɛ je Mawu ngɔ ɔ, lɛɛ mɛni he je nɛ Yesu tsa nihi nɛ a be he wami ɔ mɔ? Ke hiɔ ji tue gblami nɛ je Mawu ngɔ niinɛ ɔ, anɛ hiɔtsɛmɛ nɛ Yesu tsa a ko tsɔɔ we kaa e gbe Mawu dami sane yemi kɛ nɔ́ dadɛ nɛ e peeɔ ɔ he guɛ lo? (Mateo 4:23, 24) Yesu be si tee kɛ wo níhi nɛ Mawu pee ɔmɛ kɔkɔɔkɔ. E de ke: “I peeɔ níhi nɛ e bua jɔ he be fɛɛ be,” nɛ e de hu ke, “I peeɔ kaa bɔ nɛ Tsɛ ɔ fã mi ke ma pee ɔ.”—Yohane 8:29; 14:31.
Baiblo ɔ tsɔɔ heii kaa, Yehowa Mawu ɔ, ‘nɔ́ nɛ da pɛ e peeɔ.’ (5 Mose 32:4) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Mawu be hae nɛ kɔɔhiɔ mi lɛ nɛ ná oslaa, nɛ nimli babauu nɛ a gbo akɛnɛ e ngɛ hlae nɛ e gbla nɔ ko nɛ e ngɛ a kpɛti ɔ tue he je! Abraham nɛ e ji Mawu sɔmɔlɔ anɔkualetsɛ ɔ tu dami sane nɛ Mawu yeɔ he munyu kaa Mawu be ‘dali kɛ nimli yayamihi tsuo a hɛ mi kpatae kɛ bla.’ E tsa nɔ ke “Dɛbi, e ko ba mi jã.” (1 Mose 18:23, 25) Baiblo ɔ de hu ke: ‘Mawu pee we yi wu tso ní’ nɛ e pee we “nɔ́ nɛ dɛ blɔ.”—Hiob 34:10-12.
NƆ́ NƐ BAIBLO Ɔ TSƆƆ NGƐ NƆ́ NAMI HE
Ke wa ngɛ nɔ́ nae ɔ, e tsɔɔ we kaa Mawu ngɛ wa tue gblae ngɛ yayami pɔtɛɛ ko he. Yesu nitsɛ tsɔɔ sane nɛ ɔ mi heii be nɛ e kɛ e kaseli ɔmɛ na nyumu ko nɛ a fɔ lɛ hɛ yuyuilɔ ɔ. “E kaseli ɔmɛ bi lɛ ke: ‘Rabi, mɛnɔ lɛ e pee yayami, nyumu nɛ ɔ aloo e fɔli, loko a fɔ lɛ hɛ yuyuilɔ ɔ?’ Yesu ha heto ke: ‘Nyumu nɛ ɔ pee we yayami ko, nɛ e fɔli hu pee we yayami ko, mohu ɔ, e ba mi jã bɔ nɛ pee nɛ Mawu ní tsumi ɔmɛ nɛ a nyɛ nɛ a je kpo ngɛ e sane ɔ mi’”—Yohane 9:1-3.
Akɛnɛ nihi hɛɛ susumi nɛ dɛ ngɛ hiɔ numi kɛ yayami he he je ɔ, e pee Yesu kaseli ɔmɛ nyakpɛ kaa e de mɛ ke pi yayami nɛ nyumu ɔ loo e fɔli ɔmɛ pee he je nɛ a fɔ lɛ hɛ yuyuilɔ. Pi tsami pɛ nɛ Yesu tsa hɛ yuyuilɔ ɔ, mohu ɔ, e pee jã kɛ dla susumi nɛ dɛ nɛ nihi hɛɛ kaa Mawu kɛ nɔ́ nami gblaa nihi a tue ɔ hulɔ. (Yohane 9:6, 7) Nihi nɛ hiɔhi ngɛ a nya gbae mwɔnɛ ɔ, ma ná bua womi ke a ná le kaa pi Mawu nɛ ha nɛ a ngɛ nɔ́ nae.
Ke Mawu ngɔɔ hiɔ kɛ gblaa nihi a tue ɔ, lɛɛ mɛni he je nɛ Yesu tsa hiɔtsɛmɛ ɔ?
Ngmami ɔmɛ haa wɔ nɔ mi mami
“Nɔ ko be nyɛe maa ngɔ ní yayamihi kɛ ka Mawu, nɛ jã kɛ̃ nɛ lɛ nitsɛ hu e kɛ nɔ ko.” (YAKOBO 1:13) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e be kɛe nɛ “ní yayamihi” kaa hiɔ, nɔ́ yeyee, kɛ gbenɔ nɛ ngɛ adesahi haoe jehahi babauu ji nɛ ɔ a se maa po.
Yesu Kristo “tsa nihi tsuo nɛ a ngɛ nɔ́ nae ɔ.” (MATEO 8:16) Mawu Bi ɔ tsa nihi tsuo nɛ a ba e ngɔ ɔ kɛ tsɔɔ kaa Mawu Matsɛ Yemi ɔ ma tsu yi tomi nɛ ɔ he ni ngɛ je ɔ mi tsuo.
“E [Mawu] ma tsu vo nyu fɛɛ vo nyu ngɛ a hɛ mi, nɛ gbenɔ be si hie hu, jã kɛ̃ nɛ kɔmɔ yemi aloo ya fomi aloo nɔ́ yeyee ko hu be si hie hu. Blema ní ɔmɛ be kɛ ho.”—KPO JEMI 21:3-5.
MƐNƆ E SA KAA WA PIA?
Ke jã a, lɛɛ mɛni he je nɛ adesahi ngɛ haoe nɛ a ngɛ nɔ́ nae wawɛɛ ɔ? Jehahi babauu ji nɛ ɔ nɛ adesahi ngɛ sane bimi nɛ ɔ heto hlae. Ke e sɛ nɛ wa pia Mawu ɔ, lɛɛ mɛnɔ lɛ ha nɛ wa ngɛ nɔ́ nae mɔ? Munyu nɛ nyɛɛ se ɔ ma ha sane bimi nɛ ɔmɛ a heto.
a E ngɛ mi kaa Blema a, Mawu ngɔ hiɔ kɛ gbla ni komɛ a tue ngɛ yayami pɔtɛɛ ko nɛ a pee ɔ he je mohu lɛɛ, se Baiblo ɔ tsɔɔ we kaa mwɔnɛ ɔ, Yehowa ngɔɔ hiɔ loo haomihi kɛ gbla nihi a tue ngɛ yayami nɛ a pee ɔmɛ a he.